Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Boross Elemér, Budapest, Farkasréti temető, Február 26., Film Színház Muzsika, Humorlexikon, József Attila-díj, Kaposy Miklós, Kassa, Kállai István, Magyarország, Petőfi Kör, Prága, Tabi László, Vidám Színpad (Budapest, 1951–1996), 1911, 1976.
Boross Elemér
Boross Elemér, 1933-ig Bernstein (álneve: L. M. Ehrwein) (Budapest, Erzsébetváros, 1900. február 4. – Budapest, 1971. november 26.) magyar költő, színműíró, dramaturg.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Boross Elemér · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Budapest · Többet látni »
Farkasréti temető
A Farkasréti temető Budapest és Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Farkasréti temető · Többet látni »
Február 26.
Névnapok: Edina + Alexander, Décse, Edentina, Edna, Gécsa, Géza, Gyécsa, Győző, Izabel, Izabell, Izabella, Néró, Nesztor, Ottokár, Porfir, Rodelinda, Sándor, Szamira, Viktor.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Február 26. · Többet látni »
Film Színház Muzsika
A Film Színház Muzsika kulturális, képes hetilap volt, amely 1957-től 1990-ig jelent meg.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Film Színház Muzsika · Többet látni »
Humorlexikon
A Humorlexikon a 20. századi magyar humor, szatíra, groteszk, abszurd, irónia, valamint komikum művészetével foglalkozó mű.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Humorlexikon · Többet látni »
József Attila-díj
József Attila költő, a díj névadója (1924) A József Attila-díj a Minisztertanács által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható, a művészeti középdíjak kategóriájába tartozó állami irodalmi díj.
Új!!: Fejér István (újságíró) és József Attila-díj · Többet látni »
Kaposy Miklós
Kaposy Miklós (Budapest, 1933. június 4. – 2022. március 2.) magyar szerkesztő, író, humorista, a Magyar Rádió Karinthy Színpadának alapítója.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Kaposy Miklós · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Kassa · Többet látni »
Kállai István
Kállai István (Budapest, 1929. május 7. – Budapest, 2015. július 2.) magyar író, dramaturg, humorista.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Kállai István · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Magyarország · Többet látni »
Petőfi Kör
A Petőfi Kör rövid életű magyar értelmiségi mozgalom volt az 1950-es évek derekán, amely fontos szerepet töltött be a kommunista rendszernek az 1956-os forradalomhoz vezető erjedésében.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Petőfi Kör · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Prága · Többet látni »
Tabi László
Tabi László (Budapest, 1910. október 7. – Budapest, 1989. április 28.), eredetileg Taub László, József Attila-díjas (1954, 1962) magyar író, újságíró, szerkesztő, publicista, humorista.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Tabi László · Többet látni »
Vidám Színpad (Budapest, 1951–1996)
A Vidám Színpad, mint a főváros politikai kabaréja 1951.
Új!!: Fejér István (újságíró) és Vidám Színpad (Budapest, 1951–1996) · Többet látni »
1911
Nincs leírás.
Új!!: Fejér István (újságíró) és 1911 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
