Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Európa legnépesebb városai

Index Európa legnépesebb városai

A fővárosok félkövér betűvel szerepelnek.

54 kapcsolatok: Ausztria, Az Európai Unió legnépesebb városai, Barcelona, Bécs, Belgrád, Berlin, Birmingham, Budapest, Bukarest, Bulgária, Csehország, December 31., Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Franciaország, Hamburg, Harkiv (település), Isztambul, Január 1., Július 1., Június 30., Kazany, Köln, Kijev, Lengyelország, London, Madrid, Magyarország, München, Milánó, Minszk, Moszkva, Németország, Nyizsnyij Novgorod, Olaszország, Oroszország, Párizs, Perm (település), Prága, Róma, Románia, Rosztov-na-Donu, Spanyolország, Szamara, Szófia, Szentpétervár, Szerbia, Törökország, Ukrajna, Varsó, ..., Voronyezs, 2020, 2021, 2022. Bővíteni index (4 több) »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Ausztria · Többet látni »

Az Európai Unió legnépesebb városai

Az alábbi listában Európa gazdasági-politikai egyesülése, az Európai Unió 99 legnépesebb városa szerepel, elővárosok nélkül.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Az Európai Unió legnépesebb városai · Többet látni »

Barcelona

Barcelona (katalánul, spanyolul) város Észak-Spanyolországban, Katalónia fővárosa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Barcelona · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Bécs · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Belgrád · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Berlin · Többet látni »

Birmingham

Birmingham az Egyesült Királyság második legnagyobb saját önkormányzattal rendelkező városa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Birmingham · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Budapest · Többet látni »

Bukarest

Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Bukarest · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Bulgária · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Csehország · Többet látni »

December 31.

Az év utolsó napja.

Új!!: Európa legnépesebb városai és December 31. · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Egyesült Királyság · Többet látni »

Fehéroroszország

Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Fehéroroszország · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Franciaország · Többet látni »

Hamburg

Hamburg ((.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Hamburg · Többet látni »

Harkiv (település)

Harkiv (régies ukrán írásmóddal: Харьків,; magyarul is használatos korábbi neve Harkov) Ukrajna második legnagyobb népességű városa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Harkiv (település) · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Isztambul · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Január 1. · Többet látni »

Július 1.

Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Július 1. · Többet látni »

Június 30.

Névnapok: Pál + Apostol, Bese, Emiliána, Március, Pável, Pósa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Június 30. · Többet látni »

Kazany

Kazany (oroszul: Казань, átírva: Kazany, tatárul: Qazan) város az Oroszországi Föderációban, Tatárföld fővárosa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Kazany · Többet látni »

Köln

Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Köln · Többet látni »

Kijev

Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Kijev · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Lengyelország · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Új!!: Európa legnépesebb városai és London · Többet látni »

Madrid

Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Madrid · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Magyarország · Többet látni »

München

München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és München · Többet látni »

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Milánó · Többet látni »

Minszk

Minszk Belarusz fővárosa, a Minszki terület és a Minszki járás székhelye, egyben a Független Államok Közösségének a székhelye.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Minszk · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Moszkva · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Németország · Többet látni »

Nyizsnyij Novgorod

Nyizsnyij Novgorod (orosz betűkkel: Нижний Новгород, nevének jelentése „Alsó-Novgorod, Alsó-Újváros”) Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i területének központja, a Volgamenti szövetségi körzet székhelye.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Nyizsnyij Novgorod · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Olaszország · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Oroszország · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Párizs · Többet látni »

Perm (település)

Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén, a Permi határterület (Пермский край) központja.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Perm (település) · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Prága · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Róma · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Románia · Többet látni »

Rosztov-na-Donu

Rosztov-na-Donu (oroszul: Ростов-на-Дону) avagy Doni-Rosztov Oroszország tizedik legnépesebb városa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Rosztov-na-Donu · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: Európa legnépesebb városai és Spanyolország · Többet látni »

Szamara

Szamara (oroszul: Самара) Oroszország hatodik legnépesebb városa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Szamara · Többet látni »

Szófia

Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Szófia · Többet látni »

Szentpétervár

Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Szentpétervár · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Szerbia · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Törökország · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Ukrajna · Többet látni »

Varsó

Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Varsó · Többet látni »

Voronyezs

Voronyezs (oroszul: Воронеж) város Oroszország délnyugati részén a Voronyezsi terület központja.

Új!!: Európa legnépesebb városai és Voronyezs · Többet látni »

2020

---- 2020 szökőév volt, ami legfontosabb eseménye világszerte a Covid19-pandémia volt.

Új!!: Európa legnépesebb városai és 2020 · Többet látni »

2021

---- 2020-hoz hasonlóan 2021 eseményeire is nagy befolyással volt a Covid19-pandémia, a fertőzöttek száma átlépte a 200 milliót és a halálos áldozatainak száma világszerte eléri a 3 milliót, de ebben az évben kezdődött meg szélesebb körben a vakcinák terjesztése.

Új!!: Európa legnépesebb városai és 2021 · Többet látni »

2022

---- A 2022-es évben kezdődött meg a Covid19-pandémia miatt bevezetett korlátozások feloldása világszerte, az egyre szélesebb körökben elérhető vakcinák miatt.

Új!!: Európa legnépesebb városai és 2022 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »