Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
56 kapcsolatok: Antirészecske, Atom, Bozon, CERN, Elektrodinamika, Elektrogyenge elmélet, Elektromágneses kölcsönhatás, Elektron, Elemi töltésegység, Erős kölcsönhatás, Euklideszi tér (lineáris algebra), Fermion, Fizika, Fizikai mennyiség, Forgatás, Foton, Gluon, Grassmann-szám, Gravitációs kölcsönhatás, Graviton, Gyenge kölcsönhatás, Higgs-bozon, Hullámfüggvény, Koordináta-rendszer, Kozmológia, Kvantum-elektrodinamika, Kvantummechanika, Kvantumszíndinamika, Kvantumtérelmélet, Kvark, Lepton, Lorentz-transzformáció, Mértékelmélet (fizika), Mértékszabadság, Müon, Minkowski-tér, Négyestér, Négyesvektor, Neutrínó, Neutron, Proton, Részecske, Részecskecsalád, Részecskefelfedezések évszámokban, Részecskefizika, Speciális relativitáselmélet, Spontán szimmetriasértés, Standard modell, Szimmetria, Szubatomi részecske, ..., Szuperszimmetria, Szupertér, Tau-lepton, Téridő, W-bozon, Z-bozon. Bővíteni index (6 több) »
Antirészecske
Mindenféle részecskének van egy megfelelő antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkező elektromos, gyenge és erős töltéssel.
Új!!: Elemi részecske és Antirészecske · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Elemi részecske és Atom · Többet látni »
Bozon
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizikában a bozonok azon elemi részecskék, amelyek Bose–Einstein-statisztikának engedelmeskednek, ebből kifolyólag azonos részecskék esetén teljesen szimmetrikus, összetett kvantumállapotot alkotnak.
Új!!: Elemi részecske és Bozon · Többet látni »
CERN
A CERN egy részlete, a háttérben a Jura-hegység már francia oldalon van Kutatási épületek a CERN-ben Az indiai Atomenergia Részleg ajándéka ez a Siva-szobor. A 40-es épület mellett található A CERN az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Nagy Hadronütköztető (LHC) és a World Wide Web (WWW vagy röviden Web) születési helye.
Új!!: Elemi részecske és CERN · Többet látni »
Elektrodinamika
Az elektrodinamika az elektromosság, mágnesség és hullámoptika egységes elmélete.
Új!!: Elemi részecske és Elektrodinamika · Többet látni »
Elektrogyenge elmélet
#ÁTIRÁNYÍTÁS elektrogyenge kölcsönhatás.
Új!!: Elemi részecske és Elektrogyenge elmélet · Többet látni »
Elektromágneses kölcsönhatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágnesség.
Új!!: Elemi részecske és Elektromágneses kölcsönhatás · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Elemi részecske és Elektron · Többet látni »
Elemi töltésegység
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elemi töltés.
Új!!: Elemi részecske és Elemi töltésegység · Többet látni »
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Új!!: Elemi részecske és Erős kölcsönhatás · Többet látni »
Euklideszi tér (lineáris algebra)
Euklideszi térnekA matematikus nevének szabatos átírása Eukleidész volna, tehát a szerkezet eukleidészi tér, de ebben a kifejezésben hagyományosan rögzült euklideszi alakban (lásd például Püthagorasz, de Pitagorasz-tétel stb.). nevezzük azon T számtest vagy integritási tartomány feletti vektortereket, melyekben a vektorterek axiómáin felül értelmezve van a skaláris szorzat (euklideszi norma).
Új!!: Elemi részecske és Euklideszi tér (lineáris algebra) · Többet látni »
Fermion
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket.
Új!!: Elemi részecske és Fermion · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Elemi részecske és Fizika · Többet látni »
Fizikai mennyiség
Fizikai mennyiségnek nevezzük valamely jelenség, folyamat minőségileg megkülönböztethető, és mennyiségileg meghatározható tulajdonságát.
Új!!: Elemi részecske és Fizikai mennyiség · Többet látni »
Forgatás
A geometriában a forgatás az egybevágósági transzformációk közé tartozik.
Új!!: Elemi részecske és Forgatás · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Elemi részecske és Foton · Többet látni »
Gluon
A részecskefizika területén gluonoknak nevezzük a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő részecskéket.
Új!!: Elemi részecske és Gluon · Többet látni »
Grassmann-szám
A matematikai fizikában a Grassmann-szám (hívják antikommutáló számnak is) egy \theta_i mennyiség, amelyik antikommutál más Grassmann-számokkal, de kommutál rendes x_j számokkal, A fentiek miatt bármely Grassmann-szám négyzete 0: A Grassmann-számok egy halmaza által generált algebra neve Grassmann-algebra (vagy külső algebra).
Új!!: Elemi részecske és Grassmann-szám · Többet látni »
Gravitációs kölcsönhatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS gravitáció.
Új!!: Elemi részecske és Gravitációs kölcsönhatás · Többet látni »
Graviton
Elementary Particle Interactions A részecskefizikában a graviton a gravitációs kölcsönhatást közvetítő, feltételezett elemi részecske.
Új!!: Elemi részecske és Graviton · Többet látni »
Gyenge kölcsönhatás
A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.
Új!!: Elemi részecske és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Higgs-bozon
A ''nagy hadronütköztető gyűrű'' (LHC) fizikusai szimulálták, hogy milyen képet kell kapnunk a gyorsítóban, ha a fizikai elképzelésünk helyes a Higgs-bozonról. Ez egy lehetséges kép a CMS-kísérletben egy olyan eseményről, amelyben Higgs-bozon keletkezett Peter Higgs, a részecske névadója, 80. születésnapján A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg.
Új!!: Elemi részecske és Higgs-bozon · Többet látni »
Hullámfüggvény
A hullámfüggvény egy kvantummechanikai állapot (azaz kvantumállapot) jellemzésére alkalmazható matematikai eszköz.
Új!!: Elemi részecske és Hullámfüggvény · Többet látni »
Koordináta-rendszer
Descartes-féle koordináta-rendszer A koordináta-rendszer egy tér (például egy sík, egyenes, görbe, felület stb.) pontjait bizonyos alapelemekhez (bázisokhoz) viszonyítva egyértelműen meghatározó rendszer.
Új!!: Elemi részecske és Koordináta-rendszer · Többet látni »
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Új!!: Elemi részecske és Kozmológia · Többet látni »
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Új!!: Elemi részecske és Kvantum-elektrodinamika · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Elemi részecske és Kvantummechanika · Többet látni »
Kvantumszíndinamika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kvantum-színdinamika.
Új!!: Elemi részecske és Kvantumszíndinamika · Többet látni »
Kvantumtérelmélet
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre.
Új!!: Elemi részecske és Kvantumtérelmélet · Többet látni »
Kvark
right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.
Új!!: Elemi részecske és Kvark · Többet látni »
Lepton
A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást.
Új!!: Elemi részecske és Lepton · Többet látni »
Lorentz-transzformáció
A Lorentz-transzformáció egy holland fizikus, Hendrik Lorentz (1853-1928) nevéhez fűződik.
Új!!: Elemi részecske és Lorentz-transzformáció · Többet látni »
Mértékelmélet (fizika)
#ÁTIRÁNYÍTÁS mértéktérelmélet.
Új!!: Elemi részecske és Mértékelmélet (fizika) · Többet látni »
Mértékszabadság
A mértékszabadság az elektrodinamikai potenciálokra jellemző sajátos többértelműség: meghatározott transzformációval egymásba vihető végtelen sok, egymástól különböző potenciálhoz ugyanazok az erőterek és egyéb fizikai mennyiségek tartoznak.
Új!!: Elemi részecske és Mértékszabadság · Többet látni »
Müon
A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból.
Új!!: Elemi részecske és Müon · Többet látni »
Minkowski-tér
A Minkowski-tér vagy Minkowski téridő (Hermann Minkowski matematikusról elnevezett) matematikai-fizikai fogalom; a térnek az az értelmezése, amelyben az Einstein-féle speciális relativitáselmélet legjobban megfogalmazható.
Új!!: Elemi részecske és Minkowski-tér · Többet látni »
Négyestér
#ÁTIRÁNYÍTÁS Minkowski-tér.
Új!!: Elemi részecske és Négyestér · Többet látni »
Négyesvektor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Minkowski-tér.
Új!!: Elemi részecske és Négyesvektor · Többet látni »
Neutrínó
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
Új!!: Elemi részecske és Neutrínó · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Elemi részecske és Neutron · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Elemi részecske és Proton · Többet látni »
Részecske
#ÁTIRÁNYÍTÁS elemi részecske.
Új!!: Elemi részecske és Részecske · Többet látni »
Részecskecsalád
#ÁTIRÁNYÍTÁS részecskecsaládok.
Új!!: Elemi részecske és Részecskecsalád · Többet látni »
Részecskefelfedezések évszámokban
A szubatomi részecskék, ezen belül az elemi részecskék felfedezésének története évszámokban.
Új!!: Elemi részecske és Részecskefelfedezések évszámokban · Többet látni »
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Új!!: Elemi részecske és Részecskefizika · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Elemi részecske és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Spontán szimmetriasértés
A fizikában a spontán szimmetriasértés akkor következik be, amikor egy rendszernek, ami szimmetrikus egy szimmetriacsoporttal szemben, olyan vákuumállapota van, ami nem szimmetrikus.
Új!!: Elemi részecske és Spontán szimmetriasértés · Többet látni »
Standard modell
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Új!!: Elemi részecske és Standard modell · Többet látni »
Szimmetria
250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.
Új!!: Elemi részecske és Szimmetria · Többet látni »
Szubatomi részecske
Szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit (nukleonok és elektron), ezek rokonait, a többi hadront és leptont, ezek kisebb összetevőit (kvarkok), a közöttük lévő alapvető kölcsönhatások közvetítő részecskéit, a spontán szimmetriasértésért felelős Higgs-bozont, mindezek antirészecskéit és szuperpartnereit.
Új!!: Elemi részecske és Szubatomi részecske · Többet látni »
Szuperszimmetria
A szuperszimmetria egy a kiterjesztett dimenziókkal rendelkező terekkel kapcsolatos fogalom, mely a részecskefizika egyik fontos eleme.
Új!!: Elemi részecske és Szuperszimmetria · Többet látni »
Szupertér
A szupertér a kvantumtérelméletben a Minkowski-tér további kiterjesztése egy vagy több további dimenzióval, koordinátával.
Új!!: Elemi részecske és Szupertér · Többet látni »
Tau-lepton
A tauon (tau-részecske, tau-lepton) egy negatív elektromos töltésű elemi részecske, melynek.
Új!!: Elemi részecske és Tau-lepton · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Elemi részecske és Téridő · Többet látni »
W-bozon
#ÁTIRÁNYÍTÁS W- és Z-bozonok.
Új!!: Elemi részecske és W-bozon · Többet látni »
Z-bozon
#ÁTIRÁNYÍTÁS W- és Z-bozonok.
Új!!: Elemi részecske és Z-bozon · Többet látni »
