Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
87 kapcsolatok: Andrej Hlinka, Beneš-dekrétumok, Cseh–Morva Protektorátus, Csehek, Csehország (történelmi tartomány), Csehország egyetemei, Csehszlovák Légió, Csehszlovákia, Dijon, Diplomácia, Egyesült Királyság, Első világháború, Emil Hácha, Felvidék, Franciaország, Genf, Genova, Habsburg Birodalom, Harmadik Birodalom, Hága, Helyesírás (Osiris), Június 7., Joszif Visszarionovics Sztálin, Jugoszláv Királyság, KGB, Kisantant, Klement Gottwald, Kožlany, Kommunista, Kommunizmus, Lausanne, Locarno, London, Magyarok, Magyarország, Május 28., Május 4., Müncheni egyezmény, MHSz, Milan Rastislav Štefánik, Moszkva, Németek, Nemere István, Nemzetek Szövetsége, NKVD, Október 28., Olasz Királyság, Oroszország, Osztrák–Magyar Monarchia, Pavel Anatoljevics Szudoplatov, ..., Párizs, Párizs környéki békeszerződések, Plzeň, Politika, Prága, Repülőgép, Román Királyság, Sezimovo Ústí, Sorbonne, Svájc, Szeptember 3., Szlovákia, Szlovákiai magyarok, Szovjetunió, Szudétanémetek, Szudétavidék, Tomáš Garrigue Masaryk, Trianoni békeszerződés, 1884, 1908, 1915, 1916, 1918, 1919, 1920, 1922, 1923, 1925, 1927, 1930, 1932, 1935, 1938, 1939, 1943, 1945, 1948. Bővíteni index (37 több) »
Andrej Hlinka
csendőrök, 1906-ban Andrej Hlinka szül.
Új!!: Edvard Beneš és Andrej Hlinka · Többet látni »
Beneš-dekrétumok
A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelet.
Új!!: Edvard Beneš és Beneš-dekrétumok · Többet látni »
Cseh–Morva Protektorátus
A Cseh–Morva Protektorátus, korabeli megnevezéssel Cseh-Morva Védnökség (csehül Protektorát Čechy a Morava, németül Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) a Harmadik Birodalom által korábban már megszállt nyugat-csehszlovákiai területeken 1939.
Új!!: Edvard Beneš és Cseh–Morva Protektorátus · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Edvard Beneš és Csehek · Többet látni »
Csehország (történelmi tartomány)
A történelmi Csehország tartomány (latinul Bohemia) a mai Csehország területének nyugati és középső részén elhelyezkedő történelmi régió, amely az egykori Cseh Királyság területével egyezik meg a Morva Őrgrófság nélkül, így tehát nem azonos a Morvaországot is magába foglaló mai Csehországgal, azaz a Cseh Köztársasággal.
Új!!: Edvard Beneš és Csehország (történelmi tartomány) · Többet látni »
Csehország egyetemei
A szócikkben Csehország egyetemei találhatók.
Új!!: Edvard Beneš és Csehország egyetemei · Többet látni »
Csehszlovák Légió
Az oroszországi Csehszlovák Légió1918 Az oroszországi Csehszlovák Légió Vlagyivosztokban szovjet vörös katonák holtteste mellett A Csehszlovák Légió az első világháború alatt alakult.
Új!!: Edvard Beneš és Csehszlovák Légió · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Edvard Beneš és Csehszlovákia · Többet látni »
Dijon
Dijon nagyváros Franciaországban, Burgundia székhelye, annak Côte-d’Or nevű megyéjében.
Új!!: Edvard Beneš és Dijon · Többet látni »
Diplomácia
A világ legnagyobb diplomácia szervezetének, az ENSZ-nek a székháza New Yorkban A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység.
Új!!: Edvard Beneš és Diplomácia · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Edvard Beneš és Egyesült Királyság · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Edvard Beneš és Első világháború · Többet látni »
Emil Hácha
Emil Hácha (Trhové Sviny 1872. július 12. – Prága, 1945. június 26.) cseh ügyvéd, Csehszlovákia és a Cseh–Morva Protektorátus elnöke.
Új!!: Edvard Beneš és Emil Hácha · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Edvard Beneš és Felvidék · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Edvard Beneš és Franciaország · Többet látni »
Genf
Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.
Új!!: Edvard Beneš és Genf · Többet látni »
Genova
Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye.
Új!!: Edvard Beneš és Genova · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Edvard Beneš és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: Edvard Beneš és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Hága
Hága (hollandul eredetileg Fájl:Ltspkr.png’s-Gravenhage, hivatalosan Fájl:Ltspkr.pngDen Haag) Hollandia harmadik legnagyobb városa Amszterdam és Rotterdam után fős lakosságával (az agglomeráció lakossága 600 000 fő) és 100 km²-es területével.
Új!!: Edvard Beneš és Hága · Többet látni »
Helyesírás (Osiris)
A Helyesírás az Osiris Kiadó 2004-ben (majd kisebb javításokkal 2005-ben és 2006-ban) megjelent kézikönyve a magyar helyesírásról, A Magyar Nyelv Kézikönyvtára című tízrészes sorozat első kötete. jobb.
Új!!: Edvard Beneš és Helyesírás (Osiris) · Többet látni »
Június 7.
Névnapok: Róbert + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertina, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes, Seherezádé.
Új!!: Edvard Beneš és Június 7. · Többet látni »
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Új!!: Edvard Beneš és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »
Jugoszláv Királyság
A Jugoszláv Királyság (szerbül, horvátul, szlovénül, bosnyákul Kraljevina Jugoslavija, macedónul Кралство Југославија) egy délkelet-európai többnemzetiségű állam volt a Balkán-félszigeten, a két világháború között.
Új!!: Edvard Beneš és Jugoszláv Királyság · Többet látni »
KGB
A KGB jelvénye Az NKVD jelvénye Az Állambiztonsági Bizottság, rövidítve KGB (oroszul: КГБ – Комитет государственной безопасности, magyar átírásban Komityet goszudarsztvennoj bezopasznosztyi) a Szovjetunió állambiztonsági feladatokat ellátó szerve volt 1954 és 1991 között.
Új!!: Edvard Beneš és KGB · Többet látni »
Kisantant
A kisantant tagállamai 1921 és 1938 között A kisantant 1921 és 1938 között fennálló katonai és politikai szövetség volt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között.
Új!!: Edvard Beneš és Kisantant · Többet látni »
Klement Gottwald
Klement Gottwald (Dedice, 1896. november 23. – Prága, 1953. március 14.) cseh kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke volt.
Új!!: Edvard Beneš és Klement Gottwald · Többet látni »
Kožlany
Kožlany település Csehországban, a Észak-plzeňi járásban.
Új!!: Edvard Beneš és Kožlany · Többet látni »
Kommunista
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kommunizmus.
Új!!: Edvard Beneš és Kommunista · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Edvard Beneš és Kommunizmus · Többet látni »
Lausanne
Lausanne Svájc Vaud kantonjának fővárosa.
Új!!: Edvard Beneš és Lausanne · Többet látni »
Locarno
Locarno Svájc olasz anyanyelvű részén, Ticino kantonban, Lugano kerületben helyezkedik el.
Új!!: Edvard Beneš és Locarno · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: Edvard Beneš és London · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Edvard Beneš és Magyarország · Többet látni »
Május 28.
Névnapok: Csanád, Emil + Agmánd, Ágost, Ágosta, Ágoston, Agrippa, Bod, Elmira, Germán, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Lucián, Perjámos, Uránia, Vilhelma, Vilhelmina, Viliam, Vilma, Vilmos.
Új!!: Edvard Beneš és Május 28. · Többet látni »
Május 4.
Névnapok: Flórián, Mónika + Amál, Amália, Amélia, Amilla, Antónia, Bulcsú, Elma, Florianna, Florin, Florina, Flóris, Fóris, Gotárd, Gothárd, Kocsárd, László, Pelágiusz, Szilvánusz.
Új!!: Edvard Beneš és Május 4. · Többet látni »
Müncheni egyezmény
A müncheni egyezmény 1938.
Új!!: Edvard Beneš és Müncheni egyezmény · Többet látni »
MHSz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar helyesírási szótár.
Új!!: Edvard Beneš és MHSz · Többet látni »
Milan Rastislav Štefánik
Milan Rastislav Štefánik (Kosaras, 1880. július 21. – Pozsonyivánka, 1919. május 4.) politikus, diplomata és csillagász, a szlovák történelem jelentős alakja.
Új!!: Edvard Beneš és Milan Rastislav Štefánik · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Edvard Beneš és Moszkva · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Edvard Beneš és Németek · Többet látni »
Nemere István
Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) magyar író, műfordító, eszperantista.
Új!!: Edvard Beneš és Nemere István · Többet látni »
Nemzetek Szövetsége
400px A Nemzetek Szövetsége (más néven: Népszövetség) az ENSZ elődje.
Új!!: Edvard Beneš és Nemzetek Szövetsége · Többet látni »
NKVD
A Belügyi Népbiztosság, rövidítve NKVD (magyar átírásban Narodnij Komisszariat Vnutrennyih Gyel) az államigazgatás belügyi ágának legfőbb szerve volt a Szovjetunióban 1934 és 1946 között.
Új!!: Edvard Beneš és NKVD · Többet látni »
Október 28.
Névnapok: Simon, Szimonetta + Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.
Új!!: Edvard Beneš és Október 28. · Többet látni »
Olasz Királyság
Az Olasz Királyság egy 1861–1946 között, a mai Olaszország területén fennálló állam volt.
Új!!: Edvard Beneš és Olasz Királyság · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Edvard Beneš és Oroszország · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Edvard Beneš és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pavel Anatoljevics Szudoplatov
Pavel Anatoljevics Szudoplatov (oroszul: Павел Анатольевич Судоплатов; Melitopol, 1907. július 7. – 1996. szeptember 26.) szovjet titkosszolgálati tiszt.
Új!!: Edvard Beneš és Pavel Anatoljevics Szudoplatov · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Edvard Beneš és Párizs · Többet látni »
Párizs környéki békeszerződések
William Orpen: ''A párizsi békeszerződés aláírása a Tükörgalériában, Versailles, 1919. junius 28.'' Az 1919-es Párizs környéki békeszerződések alakították ki az első világháborút lezáró kényszer-békerendet, amely jogilag rögzítette az antant győzelmét a központi hatalmak felett, és amellyel létrejött a háborút követő új világrend, amely azonban nem bizonyult tartósnak, és kevesebb, mint 20 év alatt összeomlott.
Új!!: Edvard Beneš és Párizs környéki békeszerződések · Többet látni »
Plzeň
A székesegyház belseje Plzeň Csehország negyedik legnagyobb városa, „a cseh sör fővárosa”, a plzeňi egyházmegye székhelye.
Új!!: Edvard Beneš és Plzeň · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Edvard Beneš és Politika · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Edvard Beneš és Prága · Többet látni »
Repülőgép
Boeing 747-es repülőgép A repülőgép a levegőnél nehezebb olyan közlekedési eszköz, mely a légkörben halad, merev felületei és a levegő reakcióerejéből keletkező felhajtóerő segítségével a repülési magasság és irány megváltoztatására, illetve megtartására képes motor vagy hajtómű segítségével.
Új!!: Edvard Beneš és Repülőgép · Többet látni »
Román Királyság
A Román Királyság alkotmányos monarchián alapuló román állam volt 1881.
Új!!: Edvard Beneš és Román Királyság · Többet látni »
Sezimovo Ústí
Sezimovo Ústí település Csehországban, a Tábori járásban.
Új!!: Edvard Beneš és Sezimovo Ústí · Többet látni »
Sorbonne
A Sorbonne Párizs egyik épülete a Latinnegyedben (Quartier Latin). Az épület névadója a 13.
Új!!: Edvard Beneš és Sorbonne · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Edvard Beneš és Svájc · Többet látni »
Szeptember 3.
Névnapok: Hilda + Csobán, Hildelita, Piusz, Tíria, Tirza, Gergely.
Új!!: Edvard Beneš és Szeptember 3. · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Edvard Beneš és Szlovákia · Többet látni »
Szlovákiai magyarok
50-100% 0-10% A szlovákiai magyarok vagy felvidéki magyarokA Felvidék csak 1920 óta jelenti a mai Szlovákia területének egészét, korábban csak a Magyar Királyság északi hegyvidéki területét jelentette, így a Kisalföld mai szlovákiai területe nem tartozott hozzá egyike azon kisebbségeknek, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződések következtében alakultak ki.
Új!!: Edvard Beneš és Szlovákiai magyarok · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Edvard Beneš és Szovjetunió · Többet látni »
Szudétanémetek
Szudétanémeteken a mai Csehország (eredetileg a történelmi Cseh Királyság – Csehország és Morvaország-) peremén élő, a második világháború után zömmel elűzött, kitelepített németajkú lakosságot és leszármazottjaikat értjük.
Új!!: Edvard Beneš és Szudétanémetek · Többet látni »
Szudétavidék
Szudétavidék (csehül és szlovákul: Sudety; csehül pohraniční území; németül: Sudetenland, lengyelül: Kraj Sudetów) néven nevezték Csehország azon határvidékeit, ahol a német lakosság volt többségben.
Új!!: Edvard Beneš és Szudétavidék · Többet látni »
Tomáš Garrigue Masaryk
Tomáš Garrigue Masaryk (Hodonín, 1850. március 7. – Lány, 1937. szeptember 14.) cseh filozófus, szociológus, egyetemi tanár, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke.
Új!!: Edvard Beneš és Tomáš Garrigue Masaryk · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Edvard Beneš és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1884 · Többet látni »
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Új!!: Edvard Beneš és 1908 · Többet látni »
1915
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1915 · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1916 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1919 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1920 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1922 · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1923 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1925 · Többet látni »
1927
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1927 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1930 · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1932 · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1935 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1938 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1939 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1943 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Edvard Beneš és 1945 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Edvard Beneš és 1948 · Többet látni »
