Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
60 kapcsolatok: Agyag, Alpokalja, Balaton, Balaton-medence, Baranya vármegye, Baranyai-dombság, Búza, Bükkös, Belső-Somogy, Burgonya, Cukorrépa, Dél-Dunántúl, Domb, Dombóvár, Dráva, Duna, Erdő, Földgáz, Füge, Geresdi-dombság, Hegység, Hektár, Homok, Illír jellegű gyertyános-tölgyes, Kapos, Kaposvár, Kárpát-medence, Külső-Somogy, Kőolaj, Km, Komló (település), Kukorica, Lösz, Magyarország, Magyarország régiói, Mandula (növényfaj), Mecsek, Nagyberek, Nemes alma, Nyugat-Dunántúl, Ormánság, Pécs, Pleisztocén, Rozs, Sió, Siófok, Somogy vármegye, Szarvasmarha, Szőlő, Szekszárd, ..., Tapolcai-medence, Tolna vármegye, Urán, Völgy, Völgység, Villányi-hegység, Zala vármegye, Zalaegerszeg, Zalai-dombság, Zselic. Bővíteni index (10 több) »
Agyag
Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.
Új!!: Dunántúli-dombság és Agyag · Többet látni »
Alpokalja
Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.
Új!!: Dunántúli-dombság és Alpokalja · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Dunántúli-dombság és Balaton · Többet látni »
Balaton-medence
A Balaton-medence a Dunántúli dombság egyik középtája.
Új!!: Dunántúli-dombság és Balaton-medence · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Dunántúli-dombság és Baranya vármegye · Többet látni »
Baranyai-dombság
A Baranyai-dombság Baranya vármegyében nagyrészt Pécsvárad és Mohács között elterülő változatos felszínformájú dombvidék, a Dunántúli-dombság része.
Új!!: Dunántúli-dombság és Baranyai-dombság · Többet látni »
Búza
Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.
Új!!: Dunántúli-dombság és Búza · Többet látni »
Bükkös
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bükkösök.
Új!!: Dunántúli-dombság és Bükkös · Többet látni »
Belső-Somogy
Belső-Somogy a Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magassága 173,2 méter.
Új!!: Dunántúli-dombság és Belső-Somogy · Többet látni »
Burgonya
A burgonya (Solanum tuberosum), ismertebb nevén a krumpli a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény, amelyet keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.
Új!!: Dunántúli-dombság és Burgonya · Többet látni »
Cukorrépa
Cukorrépa a földben Két cukorrépafajta gyökere: a bal oldali a hagyományosnál simább, így kevesebb föld tapad hozzá. A cukorrépa (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima) (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény.
Új!!: Dunántúli-dombság és Cukorrépa · Többet látni »
Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el.
Új!!: Dunántúli-dombság és Dél-Dunántúl · Többet látni »
Domb
A domb a hegynél alacsonyabb, a halomnál magasabb kiemelkedés, amelyet többnyire minden oldalról lejtők vesznek körül.
Új!!: Dunántúli-dombság és Domb · Többet látni »
Dombóvár
Dombóvár város Tolna vármegyében, a Dombóvári járás székhelye.
Új!!: Dunántúli-dombság és Dombóvár · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Dunántúli-dombság és Dráva · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Dunántúli-dombság és Duna · Többet látni »
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Új!!: Dunántúli-dombság és Erdő · Többet látni »
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Új!!: Dunántúli-dombság és Földgáz · Többet látni »
Füge
A füge, fügefa, mézgafa vagy fikusz (Ficus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó Ficeae nemzetségcsoport egyetlen nemzetsége.
Új!!: Dunántúli-dombság és Füge · Többet látni »
Geresdi-dombság
A Geresdi-dombság a Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék tájegység, ezen belül a Baranyai-dombság része, Baranya és Tolna vármegyék területén.
Új!!: Dunántúli-dombság és Geresdi-dombság · Többet látni »
Hegység
Nem tévesztendő össze a következővel: Hegy. A hegyvidék szó ide irányít át.
Új!!: Dunántúli-dombság és Hegység · Többet látni »
Hektár
m².
Új!!: Dunántúli-dombság és Hektár · Többet látni »
Homok
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
Új!!: Dunántúli-dombság és Homok · Többet látni »
Illír jellegű gyertyános-tölgyes
Az illír jellegű gyertyános–tölgyes (Helleboro odoro – Carpinetum, illetve Helleboro dumetorum-Carpinetum somogyicum) a gyertyános–tölgyesek (Carpinetum) közé tartozó fás növénytársulás.
Új!!: Dunántúli-dombság és Illír jellegű gyertyános-tölgyes · Többet látni »
Kapos
A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének.
Új!!: Dunántúli-dombság és Kapos · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Dunántúli-dombság és Kaposvár · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Dunántúli-dombság és Kárpát-medence · Többet látni »
Külső-Somogy
A Külső-Somogy mintegy 2750 km² területű dombság a Somogyi-dombság keleti, északkeleti részén.
Új!!: Dunántúli-dombság és Külső-Somogy · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Dunántúli-dombság és Kőolaj · Többet látni »
Km
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kilométer.
Új!!: Dunántúli-dombság és Km · Többet látni »
Komló (település)
Komló város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja.
Új!!: Dunántúli-dombság és Komló (település) · Többet látni »
Kukorica
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kukorica (növényfaj).
Új!!: Dunántúli-dombság és Kukorica · Többet látni »
Lösz
Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.
Új!!: Dunántúli-dombság és Lösz · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dunántúli-dombság és Magyarország · Többet látni »
Magyarország régiói
Magyarország régiói (NUTS 2) Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999.
Új!!: Dunántúli-dombság és Magyarország régiói · Többet látni »
Mandula (növényfaj)
A mandula egy csonthéjas termés, illetve az azt termő mandulafa (Prunus dulcis, Prunus communis, Prunus amygdalus vagy Amygdalus communis) rövidebb neve.
Új!!: Dunántúli-dombság és Mandula (növényfaj) · Többet látni »
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Új!!: Dunántúli-dombság és Mecsek · Többet látni »
Nagyberek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagy-Berek.
Új!!: Dunántúli-dombság és Nagyberek · Többet látni »
Nemes alma
Érett Jonagold almák A nemes alma vagy házi alma (Malus domestica) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Dunántúli-dombság és Nemes alma · Többet látni »
Nyugat-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Új!!: Dunántúli-dombság és Nyugat-Dunántúl · Többet látni »
Ormánság
Az Ormánság vagy Ormányság tájegység Baranya vármegyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része.
Új!!: Dunántúli-dombság és Ormánság · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Dunántúli-dombság és Pécs · Többet látni »
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Új!!: Dunántúli-dombság és Pleisztocén · Többet látni »
Rozs
A rozs (Secale cereale) a perjefélék családjába tartozó gabonanövény.
Új!!: Dunántúli-dombság és Rozs · Többet látni »
Sió
A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.
Új!!: Dunántúli-dombság és Sió · Többet látni »
Siófok
Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén.
Új!!: Dunántúli-dombság és Siófok · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Dunántúli-dombság és Somogy vármegye · Többet látni »
Szarvasmarha
A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Dunántúli-dombság és Szarvasmarha · Többet látni »
Szőlő
Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.
Új!!: Dunántúli-dombság és Szőlő · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Dunántúli-dombság és Szekszárd · Többet látni »
Tapolcai-medence
A Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegység délnyugati részén elterülő földrajzi tájegység.
Új!!: Dunántúli-dombság és Tapolcai-medence · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Dunántúli-dombság és Tolna vármegye · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Dunántúli-dombság és Urán · Többet látni »
Völgy
A völgy a hegyeket elkülönítő mélyedés, melynek számos fajtáját különböztetik meg.
Új!!: Dunántúli-dombság és Völgy · Többet látni »
Völgység
A Völgység fekvése Magyarországon A Völgységi Múzeum Bonyhádon A Völgység a Tolna–Baranyai-dombvidékhez tartozó kistáj Magyarországon, Tolna és Baranya vármegye határán.
Új!!: Dunántúli-dombság és Völgység · Többet látni »
Villányi-hegység
A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya vármegye déli részén elterülő dombság.
Új!!: Dunántúli-dombság és Villányi-hegység · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Dunántúli-dombság és Zala vármegye · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Dunántúli-dombság és Zalaegerszeg · Többet látni »
Zalai-dombság
A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén, a Nyugat-magyarországi peremvidéken elterülő földrajzi középtáj.
Új!!: Dunántúli-dombság és Zalai-dombság · Többet látni »
Zselic
Jellegzetes zselici bükkerdő Löszmélyút egy Szulimán melletti szőlőhegyen A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúl déli részén, Somogy és Baranya vármegye határán.
Új!!: Dunántúli-dombság és Zselic · Többet látni »
