Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
240 kapcsolatok: Abaliget, Abért-tó, Ajka, Alföld, Amfiteátrum, Aquincum (történelmi település), Aranybulla, Arisztokrácia, Atomerőmű, Audi AG, Augustus római császár, Ausztria, Avarok, Őrségi Nemzeti Park, Öreg-tó, Óbuda (városrész), Érd, Északi-középhegység, Bajorország, Bakony, Balaton, Balaton turisztikai régió, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút, Baranya vármegye, Barokk, Bábolna (Magyarország), Bíboros, Belváros (Kaposvár), Bencések, Bor (ital), Borostyánút, Buda (történelmi település), Buda (városrész), Budaörs, Budapest, Budapest I. kerülete, Budapest II. kerülete, Budapest III. kerülete, Budapest XI. kerülete, Budapest XII. kerülete, Budapest XXII. kerülete, Cseszneki vár, Dél-Dunántúl, Dél-Dunántúl turisztikai régió, Dráva, Duna, Dunaújváros, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, ..., Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Ellenreformáció, Erdő, Esterházy család, Esztergom, Esztergom vármegye, Európa, Falu, Fejér vármegye, Fertő, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Fertőd, Fertőrákos, Festetics család, Frankok, Gótok, Göcsej, Gemenc, Gepidák, Gerecse, Germánok, Gorsium, Gyöngyös (Rába), Győr, Győr vármegye, Győr-Moson-Sopron vármegye, Gyulaj, Habsburg-család, Hévízi-tó, Horvátok, Horvátország, Hunok, I. András magyar király, I. István magyar király, II. András magyar király, Ikarus, Ikva, IV. Béla magyar király, Ják, Kapitalizmus, Kapos, Kaposmérő, Kaposvár, Kaszói Állami Erdei Vasút, Kám (település), Közép-Dunántúl, Közép-Dunántúl turisztikai régió, Közép-Európa, Középkor, Kőszeg, Keleti gótok, Keszthely, Királyi Magyarország, Kisalföld, Komárom vármegye, Komárom-Esztergom vármegye, Komáromi erődrendszer, Komló (település), Latin nyelv, Lébény, Lengyelek, Lengyelország, Limes, Longobárdok, Magyar Királyság, Magyar Népköztársaság, Magyaregregy, Magyarok, Magyarország, Magyarország földrajzi kistájai, Magyarország megyéi, Magyarország régiói, Magyarország turisztikai régiói, Majki műemlékegyüttes, Marcal, Művészetek Völgye, Mecsek, Mesztegnyői Állami Erdei Vasút, Mezőföld, Mohács, Moson vármegye, Mosonmagyaróvár, Mura (Dráva), Nagycenk, Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút, Nagyharsány, Nagykanizsa, Nagyvázsony, Németek, Népvándorláskor, NUTS:HU, Nyugat-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl turisztikai régió, Nyugat-magyarországi peremvidék, Opel, Országhatár, Oszmán Birodalom, Paks, Pannonhalma, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Pannonia (provincia), Pápa (település), Pécs, Pécsvárad, Perint (patak), Pest vármegye, Pinka, Premontrei kolostor (Zsámbék), Rába, Répce, Római Birodalom, Római katolikus egyház, Romanizáció, Savaria, Ságvár, Sárköz, Sárvár, Sümegi vár, Scarbantia, Sió, Siófok, Siklósi vár, Somogy vármegye, Somogyvámos, Sopianae (ókori város), Sopron, Sopron vármegye, Suzuki, Szalafő, Szántód, Székesfehérvár, Szekszárd, Szeleste (Magyarország), Szentgotthárd, Szigetvári vár, Szigliget, Szláv népek, Szlovákia, Szlovákok, Szlovénia, Szocializmus, Szombathely, Tapolca, Tatabánya, Tatai vár, Tác, Tömjénút, Török hódoltság, Település, Tihany, Tihanyi apátság, Tisza, Tolna vármegye, Trianoni békeszerződés, Urán, Vas vármegye, Várpalota, Végvár, Vép, Vértes (hegység), Vértesszőlős, Velencei-tó, Veszprém, Veszprém vármegye, Villány, Visegrádi-hegység, Vitorlázás, Zala (folyó), Zala vármegye, Zalaegerszeg, Zalavár, Zirc, Zirci apátság, Zsámbék, Zselic, 1000, 1001, 11. század, 1222, 1686, 17. század, 18. század, 19. század, 1920, 1990, 2004, 2018, 5. század, 900. Bővíteni index (190 több) »
Abaliget
Abaliget község a Dél-Dunántúl régióban, Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Dunántúl és Abaliget · Többet látni »
Abért-tó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kőszeg–Lukácsháza-víztározó.
Új!!: Dunántúl és Abért-tó · Többet látni »
Ajka
Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben Ajka város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Dunántúl és Ajka · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Dunántúl és Alföld · Többet látni »
Amfiteátrum
Az amfiteátrum (a görög ἀμφί 'két oldalt' és θέατρον 'színház' szavakból, latinul amphitheatrum) kör vagy ovális alakú, különféle rendezvények tartására használt tér, amelyet nézőközönség befogadására alkalmas fedetlen lelátó vesz körül.
Új!!: Dunántúl és Amfiteátrum · Többet látni »
Aquincum (történelmi település)
Aquincum (Aquinco) a római kori úthálózatot ábrázoló Tabula Peutingeriana térképenhttp://mek.oszk.hu/03400/03410/html/724.html Aquincum Aquincum római katonai tábor és polgári település volt a mai Budapest (óbudai) területén.
Új!!: Dunántúl és Aquincum (történelmi település) · Többet látni »
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Új!!: Dunántúl és Aranybulla · Többet látni »
Arisztokrácia
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.
Új!!: Dunántúl és Arisztokrácia · Többet látni »
Atomerőmű
Atomerőmű látképe, Nogent-sur-Seine, Aube, Franciaország Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára.
Új!!: Dunántúl és Atomerőmű · Többet látni »
Audi AG
Az Audi AG általában Audiként ismert német autógyártó vállalat, melynek székhelye a németországi Ingolstadtban található.
Új!!: Dunántúl és Audi AG · Többet látni »
Augustus római császár
gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.
Új!!: Dunántúl és Augustus római császár · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Dunántúl és Ausztria · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Dunántúl és Avarok · Többet látni »
Őrségi Nemzeti Park
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002.
Új!!: Dunántúl és Őrségi Nemzeti Park · Többet látni »
Öreg-tó
Az Öreg-tó Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, Tata városban található.
Új!!: Dunántúl és Öreg-tó · Többet látni »
Óbuda (városrész)
Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.
Új!!: Dunántúl és Óbuda (városrész) · Többet látni »
Érd
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.
Új!!: Dunántúl és Érd · Többet látni »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Új!!: Dunántúl és Északi-középhegység · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Dunántúl és Bajorország · Többet látni »
Bakony
A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
Új!!: Dunántúl és Bakony · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Dunántúl és Balaton · Többet látni »
Balaton turisztikai régió
A Balaton Közép-Európa (és egyben Magyarország) legnagyobb tava, amely három régió (Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl) és három vármegye (Somogy, Veszprém, Zala) határán fekszik.
Új!!: Dunántúl és Balaton turisztikai régió · Többet látni »
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet (Badacsonyi-, Káli-medence-, Keszthelyi-, Kis-Balaton-, Pécselyi-medence- és a Tihanyi-félsziget Tájvédelmi körzet) összevonásával.
Új!!: Dunántúl és Balaton-felvidéki Nemzeti Park · Többet látni »
Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
| A Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. utolsó keskeny nyomtávolságú gazdasági vasútja.
Új!!: Dunántúl és Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Dunántúl és Baranya vármegye · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Dunántúl és Barokk · Többet látni »
Bábolna (Magyarország)
Bábolna város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.
Új!!: Dunántúl és Bábolna (Magyarország) · Többet látni »
Bíboros
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.
Új!!: Dunántúl és Bíboros · Többet látni »
Belváros (Kaposvár)
A Belváros Kaposvár kereskedelmi, idegenforgalmi, oktatási és államigazgatási központja, a városon és a vármegyén túlnyúló vonzáskörzettel.
Új!!: Dunántúl és Belváros (Kaposvár) · Többet látni »
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
Új!!: Dunántúl és Bencések · Többet látni »
Bor (ital)
A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.
Új!!: Dunántúl és Bor (ital) · Többet látni »
Borostyánút
A Borostyánkő út Borostyánkőút ma Szombathelyen a Romkertben 87-es főút felől, jól látszik az előbukkanó bazaltterítés Borostyánkőút útkereszteződése Szombathelyen, a Fő tér alatt, megtekinthető az OTP Bank fiókjából Borostyánkövek A borostyánút vagy borostyánkőút (litvánul: Gintaro kelias, lengyelül: Szlak Bursztynowy, Jantarowy Szlak; cseh/szlovák nyelven: Jantarová/Jantárová cesta; németül: Bernsteinstraße; oroszul: Янтарный путь; olaszul: Via dell'Ambra, latinul: Via Sucinaria) a Baltikum és a Mediterráneum közötti ókori kereskedelmi útvonalak hálózata volt.
Új!!: Dunántúl és Borostyánút · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Dunántúl és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Buda (városrész)
Buda Budapest Dunától nyugatra eső dombos, hegyvidékes része, annak összefoglaló elnevezése, olykor ideértve Óbudát is.
Új!!: Dunántúl és Buda (városrész) · Többet látni »
Budaörs
Budaörs város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése.
Új!!: Dunántúl és Budaörs · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Dunántúl és Budapest · Többet látni »
Budapest I. kerülete
Budapest I. kerülete (Budavár) a Duna jobb partján, Budán fekszik.
Új!!: Dunántúl és Budapest I. kerülete · Többet látni »
Budapest II. kerülete
Budapest II.
Új!!: Dunántúl és Budapest II. kerülete · Többet látni »
Budapest III. kerülete
Budapest III.
Új!!: Dunántúl és Budapest III. kerülete · Többet látni »
Budapest XI. kerülete
Budapest XI.
Új!!: Dunántúl és Budapest XI. kerülete · Többet látni »
Budapest XII. kerülete
Az Úti Madonna kápolna a Farkas-völgyben A Libegő télen XII. kerületi (MOM Kulturális Központ) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem A fogaskerekű vasút városkút Budapest XII.
Új!!: Dunántúl és Budapest XII. kerülete · Többet látni »
Budapest XXII. kerülete
Budapest XXII.
Új!!: Dunántúl és Budapest XXII. kerülete · Többet látni »
Cseszneki vár
A cseszneki vár a Bakony hegységben, a Győr és Zirc közötti 82-es főút mellett, Csesznek község felett található középkori vár.
Új!!: Dunántúl és Cseszneki vár · Többet látni »
Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el.
Új!!: Dunántúl és Dél-Dunántúl · Többet látni »
Dél-Dunántúl turisztikai régió
Dél-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A dél-dunántúli régió területe megegyezik a Dél-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Somogy vármegye északi, Balaton-menti területét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.
Új!!: Dunántúl és Dél-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Dunántúl és Dráva · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Dunántúl és Duna · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: Dunántúl és Dunaújváros · Többet látni »
Duna–Dráva Nemzeti Park
Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.
Új!!: Dunántúl és Duna–Dráva Nemzeti Park · Többet látni »
Duna–Ipoly Nemzeti Park
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.
Új!!: Dunántúl és Duna–Ipoly Nemzeti Park · Többet látni »
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Új!!: Dunántúl és Dunántúli-dombság · Többet látni »
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Új!!: Dunántúl és Dunántúli-középhegység · Többet látni »
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Új!!: Dunántúl és Ellenreformáció · Többet látni »
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Új!!: Dunántúl és Erdő · Többet látni »
Esterházy család
A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során.
Új!!: Dunántúl és Esterházy család · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Dunántúl és Esztergom · Többet látni »
Esztergom vármegye
Esztergom vármegye (latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft, szlovákul: Ostrihomská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Dunántúl és Esztergom vármegye · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Dunántúl és Európa · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Dunántúl és Falu · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Dunántúl és Fejér vármegye · Többet látni »
Fertő
Légifelvétel a tó északi részéről A Fertő (gyakran Fertő tó, németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.
Új!!: Dunántúl és Fertő · Többet látni »
Fertő–Hanság Nemzeti Park
A Fertő tó a NASA műholdas felvételén A „Sziki őszirózsa” tanösvény táblája Fertő-Hanság Nemzeti Park, Rév-Kócsagvár A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik.
Új!!: Dunántúl és Fertő–Hanság Nemzeti Park · Többet látni »
Fertőd
Fertőd (horvátul: Herceško) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Új!!: Dunántúl és Fertőd · Többet látni »
Fertőrákos
A községháza Hosszúházas beépítés A püspöki kastély Az egykori várfal részlete Fertőrákos (horvátul: Krojspuh, régies németül: Krewspach) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban, a járásszékelytől mintegy tíz kilométerre északkeletre, közvetlenül az osztrák határ mellett.
Új!!: Dunántúl és Fertőrákos · Többet látni »
Festetics család
A Festetics család címere Festetics György (1755–1819) Széchényi Ferencné tolnai Festetics Julianna (1753–1824) grófnő Herceg tolnai Festetics Tasziló (1850–1933). A tolnai gróf, illetve herceg Festetics család szláv eredetű régi magyar nemesi család.
Új!!: Dunántúl és Festetics család · Többet látni »
Frankok
A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.
Új!!: Dunántúl és Frankok · Többet látni »
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Új!!: Dunántúl és Gótok · Többet látni »
Göcsej
A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén.
Új!!: Dunántúl és Göcsej · Többet látni »
Gemenc
Sió csatornán A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.
Új!!: Dunántúl és Gemenc · Többet látni »
Gepidák
Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.
Új!!: Dunántúl és Gepidák · Többet látni »
Gerecse
A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon.
Új!!: Dunántúl és Gerecse · Többet látni »
Germánok
Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.
Új!!: Dunántúl és Germánok · Többet látni »
Gorsium
Gorsium romterülete Decumanus Maximus, főutca Gorsium-Herculia Magyarország egyik legjelentősebb római kori romterülete, amely a mai Tác település közigazgatási területén található, Székesfehérvártól körülbelül 10 kilométerre délre.
Új!!: Dunántúl és Gorsium · Többet látni »
Gyöngyös (Rába)
Gyöngyös-patak (németül Güns, horvátul Kiseški potok) egy Ausztriában eredő, Sárvárnál a Rábába torkolló patak.
Új!!: Dunántúl és Gyöngyös (Rába) · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Dunántúl és Győr · Többet látni »
Győr vármegye
Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Dunántúl és Győr vármegye · Többet látni »
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Új!!: Dunántúl és Győr-Moson-Sopron vármegye · Többet látni »
Gyulaj
Gyulaj község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
Új!!: Dunántúl és Gyulaj · Többet látni »
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: Dunántúl és Habsburg-család · Többet látni »
Hévízi-tó
A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó.
Új!!: Dunántúl és Hévízi-tó · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Dunántúl és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Dunántúl és Horvátország · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: Dunántúl és Hunok · Többet látni »
I. András magyar király
I.
Új!!: Dunántúl és I. András magyar király · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Dunántúl és I. István magyar király · Többet látni »
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Új!!: Dunántúl és II. András magyar király · Többet látni »
Ikarus
Az Ikarus egyike a magyar ipar egy időben legsikeresebb, valóban világhírű márkaneveinek.
Új!!: Dunántúl és Ikarus · Többet látni »
Ikva
Az Ikva-patak (németül Ikwa, Eicha, Spitalbach) vízfolyás Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Új!!: Dunántúl és Ikva · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Dunántúl és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Ják
Ják község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban, nem messze az osztrák határtól, Burgenland tartománytól.
Új!!: Dunántúl és Ják · Többet látni »
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Új!!: Dunántúl és Kapitalizmus · Többet látni »
Kapos
A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének.
Új!!: Dunántúl és Kapos · Többet látni »
Kaposmérő
Kaposmérő egy község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Új!!: Dunántúl és Kaposmérő · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Dunántúl és Kaposvár · Többet látni »
Kaszói Állami Erdei Vasút
| A Kaszói Állami Erdei Vasút Magyarország egyik legfiatalabb kisvasútja, csak a második világháború után létesült.
Új!!: Dunántúl és Kaszói Állami Erdei Vasút · Többet látni »
Kám (település)
Kám község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
Új!!: Dunántúl és Kám (település) · Többet látni »
Közép-Dunántúl
|terület.
Új!!: Dunántúl és Közép-Dunántúl · Többet látni »
Közép-Dunántúl turisztikai régió
A Közép-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A Közép-Dunántúl turisztikai régiót Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegye alkotja, leszámítva a Balaton környékét, ami egy önálló idegenforgalmi régió, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.
Új!!: Dunántúl és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Dunántúl és Közép-Európa · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Dunántúl és Középkor · Többet látni »
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Új!!: Dunántúl és Kőszeg · Többet látni »
Keleti gótok
lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A Római Birodalom területe A keleti gótok (avagy osztrogótok) a Kr.
Új!!: Dunántúl és Keleti gótok · Többet látni »
Keszthely
Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.
Új!!: Dunántúl és Keszthely · Többet látni »
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Új!!: Dunántúl és Királyi Magyarország · Többet látni »
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Új!!: Dunántúl és Kisalföld · Többet látni »
Komárom vármegye
Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Dunántúl és Komárom vármegye · Többet látni »
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Új!!: Dunántúl és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »
Komáromi erődrendszer
Az Újvár kapuja a 17. század második feléből – Komárom (Szlovákia) A monostori erőd udvara – Komárom (Magyarország) A Nádor-vonal 6. bástyája – ma múzeum, Komárom (Szlovákia) A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén.
Új!!: Dunántúl és Komáromi erődrendszer · Többet látni »
Komló (település)
Komló város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja.
Új!!: Dunántúl és Komló (település) · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Dunántúl és Latin nyelv · Többet látni »
Lébény
Lébény város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.
Új!!: Dunántúl és Lébény · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Dunántúl és Lengyelek · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Dunántúl és Lengyelország · Többet látni »
Limes
Hadrianus falának maradványai Greenhead mellett. A falból nagyobb szakaszok hiányoznak, mivel az évek során a köveket elhordták más építkezésekhez Rekonstruált római őrtorony (Németország) A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is).
Új!!: Dunántúl és Limes · Többet látni »
Longobárdok
A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.
Új!!: Dunántúl és Longobárdok · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Dunántúl és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar Népköztársaság
A Magyar Népköztársaság Magyarország államneve volt 1949.
Új!!: Dunántúl és Magyar Népköztársaság · Többet látni »
Magyaregregy
Magyaregregy község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Új!!: Dunántúl és Magyaregregy · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Dunántúl és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dunántúl és Magyarország · Többet látni »
Magyarország földrajzi kistájai
Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.
Új!!: Dunántúl és Magyarország földrajzi kistájai · Többet látni »
Magyarország megyéi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország vármegyéi (2023–).
Új!!: Dunántúl és Magyarország megyéi · Többet látni »
Magyarország régiói
Magyarország régiói (NUTS 2) Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999.
Új!!: Dunántúl és Magyarország régiói · Többet látni »
Magyarország turisztikai régiói
400px Magyarország turisztikai régiói azt a kilenc területet jelenti, amelyek önálló turisztikai egységet képeznek.
Új!!: Dunántúl és Magyarország turisztikai régiói · Többet látni »
Majki műemlékegyüttes
A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban.
Új!!: Dunántúl és Majki műemlékegyüttes · Többet látni »
Marcal
A Marcal a Rába jobb oldali mellékfolyója, röviddel Győr előtt torkollik bele.
Új!!: Dunántúl és Marcal · Többet látni »
Művészetek Völgye
A Művészetek Völgye egyedülálló összművészeti fesztivál, amelyet 1989.
Új!!: Dunántúl és Művészetek Völgye · Többet látni »
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Új!!: Dunántúl és Mecsek · Többet látni »
Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
Fával rakott belső mozgatást szolgáló kéttengelyes kocsik a mesztegnyői fatelepen Búsvári halastó a vasút pályája mellett Pályarészlet 200px A Mesztegnyői Állami Erdei Vasút korábbi menetrend alapján Mesztegnyő és Felsőkak között szállította az utasokat április elejétől november végéig a hétvégi napokon, illetve nyáron szerdai és pénteki napokon is.
Új!!: Dunántúl és Mesztegnyői Állami Erdei Vasút · Többet látni »
Mezőföld
A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.
Új!!: Dunántúl és Mezőföld · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Dunántúl és Mohács · Többet látni »
Moson vármegye
Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Dunántúl és Moson vármegye · Többet látni »
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Új!!: Dunántúl és Mosonmagyaróvár · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Dunántúl és Mura (Dráva) · Többet látni »
Nagycenk
Nagycenk nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Új!!: Dunántúl és Nagycenk · Többet látni »
Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút egy keskeny nyomtávolságú vasút Magyarország nyugati határán, ami a Győr–Sopron-vasútvonal fertőbozi vasútállomását köti össze a nagycenki Széchenyi-kastéllyal.
Új!!: Dunántúl és Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút · Többet látni »
Nagyharsány
Nagyharsány község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Dunántúl és Nagyharsány · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Dunántúl és Nagykanizsa · Többet látni »
Nagyvázsony
Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Új!!: Dunántúl és Nagyvázsony · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Dunántúl és Németek · Többet látni »
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Új!!: Dunántúl és Népvándorláskor · Többet látni »
NUTS:HU
NUTS 1 – Országrészek NUTS 2 – Régiók NUTS 3 – Vármegyék és a főváros NUTS 1-3 és LAU 1 – Kistérségek (a 2007-ig érvényes beosztás szerint) A magyarországi Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS, Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) az egész Európai Uniót lefedő rendszer része, amelyet az Eurostat fejlesztett ki, és amelyet hivatalosan az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rögzít.
Új!!: Dunántúl és NUTS:HU · Többet látni »
Nyugat-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Új!!: Dunántúl és Nyugat-Dunántúl · Többet látni »
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a magyarországi idegenforgalmi régiók egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Új!!: Dunántúl és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »
Nyugat-magyarországi peremvidék
A Nyugat-magyarországi peremvidék földrajzi nagytáj Magyarországon, a Dunántúl legnyugatibb részén.
Új!!: Dunántúl és Nyugat-magyarországi peremvidék · Többet látni »
Opel
Az Opel (teljes nevén Opel Automobile GmbH) Németország egyik legfontosabb autóipari cége.
Új!!: Dunántúl és Opel · Többet látni »
Országhatár
határkő jelöli. A magyarországi Ömböly és a romániai Károlyipuszta ''(Horea)'' közötti országhatár magyar oldala Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több meghatározása is lehetséges.
Új!!: Dunántúl és Országhatár · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Dunántúl és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Új!!: Dunántúl és Paks · Többet látni »
Pannonhalma
A település az apátságból A városháza Park a városban Művelődési otthon és utazási iroda A Pannonhalmi Főapátság épülete Pannonhalma (1965-ig: Győrszentmárton, németül: Martinsberg) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelye.
Új!!: Dunántúl és Pannonhalma · Többet látni »
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.
Új!!: Dunántúl és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Új!!: Dunántúl és Pannonia (provincia) · Többet látni »
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Új!!: Dunántúl és Pápa (település) · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Dunántúl és Pécs · Többet látni »
Pécsvárad
Pécsvárad (vagy Petschwar) város Baranya vármegyében, a Pécsváradi járás székhelye.
Új!!: Dunántúl és Pécsvárad · Többet látni »
Perint (patak)
A Perint patak a Vas–Soproni-síksághoz tartozó Gencsapáti község felső részén, a Módos- (vagy Római-) gátnál ágazik el Gyöngyösből és a Gyöngyössel párhuzamosan, attól nyugatra, folyik át Szombathelyen, majd Sorokpolánytól északra egyesül a Jáki-Sorokkal, s immár Sorok néven fut tovább a Rábába.
Új!!: Dunántúl és Perint (patak) · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Dunántúl és Pest vármegye · Többet látni »
Pinka
A Pinka a keleti Alpokban eredő folyó, a Rába bal oldali mellékfolyója Ausztria és Magyarország területén.
Új!!: Dunántúl és Pinka · Többet látni »
Premontrei kolostor (Zsámbék)
A premontrei kolostor és templom romjai a Pest vármegye Budakeszi járásában található Zsámbék közigazgatási területén állnak, meghatározó látványosságai a városnak.
Új!!: Dunántúl és Premontrei kolostor (Zsámbék) · Többet látni »
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Új!!: Dunántúl és Rába · Többet látni »
Répce
A Répce és a Rábca (németül Rabnitz, horvátul Rabica) ugyanazon folyó a Kisalföldön.
Új!!: Dunántúl és Répce · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Dunántúl és Római Birodalom · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Dunántúl és Római katolikus egyház · Többet látni »
Romanizáció
Romanizáció alatt azt a folyamatot értjük, amely során a Római Birodalom meghódított területein (provinciáin) a leigázott népek átvették a rómaiak kultúráját.
Új!!: Dunántúl és Romanizáció · Többet látni »
Savaria
Savaria alaprajza és ismert lelőhelyei Szent Quirinus püspök emléktáblája halálának 1700. évfordulójára az Óperint utcában Szent Mártonnak az emlékére emelt kút Az Ízisz-szentélykerület és a Borostyánút helyreállított szakasza A város polgárainak névjegyzéke – kőtábla a Városháza építése során került elő, látogatható a Városháza aulájában A vízvezeték helyreállított darabja Bucsu közelében Székesegyházzal Savaria (későbbi nyelvhasználat szerint Sabaria) Szombathely római kori elődje, a borostyánút egyik állomása, a mai Magyarország területén lévő legkorábbi colonia, azaz városi rangú római kori település volt.
Új!!: Dunántúl és Savaria · Többet látni »
Ságvár
Ságvár (latinul: Tricciana, németül: Schleugberg am Plattensee) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Új!!: Dunántúl és Ságvár · Többet látni »
Sárköz
A Sárköz Magyarország egyik tájegysége.
Új!!: Dunántúl és Sárköz · Többet látni »
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Új!!: Dunántúl és Sárvár · Többet látni »
Sümegi vár
Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található.
Új!!: Dunántúl és Sümegi vár · Többet látni »
Scarbantia
Scarbantia római település (municipium) Pannonia nyugati részén, a mai Sopron területén.
Új!!: Dunántúl és Scarbantia · Többet látni »
Sió
A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.
Új!!: Dunántúl és Sió · Többet látni »
Siófok
Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén.
Új!!: Dunántúl és Siófok · Többet látni »
Siklósi vár
A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.
Új!!: Dunántúl és Siklósi vár · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Dunántúl és Somogy vármegye · Többet látni »
Somogyvámos
Somogyvámos község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Új!!: Dunántúl és Somogyvámos · Többet látni »
Sopianae (ókori város)
Sopianae római település Pannonia középső részén, a mai Pécs területén.
Új!!: Dunántúl és Sopianae (ókori város) · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Dunántúl és Sopron · Többet látni »
Sopron vármegye
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Dunántúl és Sopron vármegye · Többet látni »
Suzuki
A egy japán multinacionális cég, mely fő jövedelmét az autók és motorkerékpárok gyártásával szerzi be.
Új!!: Dunántúl és Suzuki · Többet látni »
Szalafő
Szalafő község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
Új!!: Dunántúl és Szalafő · Többet látni »
Szántód
Szántód község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Balatonföldvár és Zamárdi között, éppen Tihannyal szemben.
Új!!: Dunántúl és Szántód · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Dunántúl és Székesfehérvár · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Dunántúl és Szekszárd · Többet látni »
Szeleste (Magyarország)
Szeleste község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Új!!: Dunántúl és Szeleste (Magyarország) · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: Dunántúl és Szentgotthárd · Többet látni »
Szigetvári vár
A szigetvári várat 1420 körül építtette fel Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr a Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak egyik kiemelkedő szigetén.
Új!!: Dunántúl és Szigetvári vár · Többet látni »
Szigliget
Szigliget község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
Új!!: Dunántúl és Szigliget · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Dunántúl és Szláv népek · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Dunántúl és Szlovákia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Dunántúl és Szlovákok · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Dunántúl és Szlovénia · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Dunántúl és Szocializmus · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Dunántúl és Szombathely · Többet látni »
Tapolca
Tapolca (németül: Toppoltz) város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járás székhelye.
Új!!: Dunántúl és Tapolca · Többet látni »
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Új!!: Dunántúl és Tatabánya · Többet látni »
Tatai vár
A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár.
Új!!: Dunántúl és Tatai vár · Többet látni »
Tác
Tác község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Dunántúl és Tác · Többet látni »
Tömjénút
ősi városait az ókori tömjén- és fűszerszállító útvonalak kötötték össze a Földközi-tengerrel. A tömjénút az Egyiptomot, Indiát és Arábiát átszelő nagyobb kereskedelmi útvonalak gyűjtőneve.
Új!!: Dunántúl és Tömjénút · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Dunántúl és Török hódoltság · Többet látni »
Település
észak-amerikai pueblo törzs lakhelye, közel ezeréves település A település – általános szóhasználattal – az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, élnek és dolgoznak.
Új!!: Dunántúl és Település · Többet látni »
Tihany
Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Új!!: Dunántúl és Tihany · Többet látni »
Tihanyi apátság
A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére.
Új!!: Dunántúl és Tihanyi apátság · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Dunántúl és Tisza · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Dunántúl és Tolna vármegye · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Dunántúl és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Dunántúl és Urán · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Dunántúl és Vas vármegye · Többet látni »
Várpalota
Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
Új!!: Dunántúl és Várpalota · Többet látni »
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
Új!!: Dunántúl és Végvár · Többet látni »
Vép
Vép város Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Új!!: Dunántúl és Vép · Többet látni »
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Új!!: Dunántúl és Vértes (hegység) · Többet látni »
Vértesszőlős
Vértesszőlős község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban található.
Új!!: Dunántúl és Vértesszőlős · Többet látni »
Velencei-tó
Gyakori halak a Velencei-tóban A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.
Új!!: Dunántúl és Velencei-tó · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Dunántúl és Veszprém · Többet látni »
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Új!!: Dunántúl és Veszprém vármegye · Többet látni »
Villány
Villány város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Dunántúl és Villány · Többet látni »
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.
Új!!: Dunántúl és Visegrádi-hegység · Többet látni »
Vitorlázás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sportvitorlás.
Új!!: Dunántúl és Vitorlázás · Többet látni »
Zala (folyó)
A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.
Új!!: Dunántúl és Zala (folyó) · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Dunántúl és Zala vármegye · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Dunántúl és Zalaegerszeg · Többet látni »
Zalavár
Zalavár község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Új!!: Dunántúl és Zalavár · Többet látni »
Zirc
Zirc város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”.
Új!!: Dunántúl és Zirc · Többet látni »
Zirci apátság
A zirci ciszterci apátság a ciszterci rend magyarországi központja Zircen.
Új!!: Dunántúl és Zirci apátság · Többet látni »
Zsámbék
Zsámbék (vagy) város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Dunántúl és Zsámbék · Többet látni »
Zselic
Jellegzetes zselici bükkerdő Löszmélyút egy Szulimán melletti szőlőhegyen A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúl déli részén, Somogy és Baranya vármegye határán.
Új!!: Dunántúl és Zselic · Többet látni »
1000
1000 a 10. század utolsó éve.
Új!!: Dunántúl és 1000 · Többet látni »
1001
Nincs leírás.
Új!!: Dunántúl és 1001 · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Dunántúl és 11. század · Többet látni »
1222
Nincs leírás.
Új!!: Dunántúl és 1222 · Többet látni »
1686
Nincs leírás.
Új!!: Dunántúl és 1686 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Dunántúl és 17. század · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Dunántúl és 18. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Dunántúl és 19. század · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Dunántúl és 1920 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Dunántúl és 1990 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Dunántúl és 2004 · Többet látni »
2018
----.
Új!!: Dunántúl és 2018 · Többet látni »
5. század
Az 5.
Új!!: Dunántúl és 5. század · Többet látni »
900
900 a 9. század utolsó éve.
Új!!: Dunántúl és 900 · Többet látni »
