Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
85 kapcsolatok: Bakcsó, Baranya vármegye, Barátposzáta, Bács-Kiskun vármegye, Békászó sas, Búbos banka, Belső-Somogy, Billegetőcankó, Csilpcsalpfüzike, Csuka, Darázsölyv, Dél-Dunántúl, Dráva, Drávaköz, Duna, Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Európai őz, Fülemüle, Fekete gólya, Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum, Galagonya, Gőzmozdony, Gemenc, Gemenci Állami Erdei Vasút, Gyurgyalag, Hamvas szeder, Hármaslevelű szellőrózsa, Hermelin, Holtág, Horvátország, Jégmadár, Jugoszlávia, Kanalasgém, Kéktúra, Közönséges boróka, Közönséges tarajosgőte, Kecsege, Kerecsensólyom, Királyharasztok, Kis kócsag, Kis lile, Kis vöcsök, Kockás sikló, Kopácsi-rét, Lápi póc, Magyarország, Május 26., Mecsek, Menyét, Mocsári kockásliliom, ..., Mocsári teknős, Mohács, Mohácsi-sziget, Nagy kócsag, Nemzeti park igazgatóság, Nyuszt, Petényi-márna, Pofók árvacsalán, Ramsari egyezmény, Réti csík, Rétisas, Rézsikló, Sió, Somogy vármegye, Szarvas (állat), Széles kárász, Szürke gém, Szerbia, Szitakötők, Tájvédelmi körzet, Tőkés réce, Tolna vármegye, Vadmacska, Vízityúk, Vörös gém, Vidraformák, Világbank, Villányi-hegység, Vonat, 1810, 1977, 1990-es évek, 1996, 2006, 2007. Bővíteni index (35 több) »
Bakcsó
A bakcsó (Nycticorax nycticorax) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Bakcsó · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Baranya vármegye · Többet látni »
Barátposzáta
A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Barátposzáta · Többet látni »
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »
Békászó sas
Őrjáraton A békászó sas (Clanga pomarina), korábban (Aquila pomarina) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Békászó sas · Többet látni »
Búbos banka
263px A búbosbanka (Upupa epops) a madarak osztályán belül a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjében a bankafélék (Upupidae) családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Búbos banka · Többet látni »
Belső-Somogy
Belső-Somogy a Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magassága 173,2 méter.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Belső-Somogy · Többet látni »
Billegetőcankó
''Actitis hypoleucos'' A billegetőcankó (Actitis hypoleucos) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Billegetőcankó · Többet látni »
Csilpcsalpfüzike
A csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a füzikefélék (Phylloscopidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Csilpcsalpfüzike · Többet látni »
Csuka
A csuka (Esox lucius) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Csuka · Többet látni »
Darázsölyv
A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Darázsölyv · Többet látni »
Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Dél-Dunántúl · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Dráva · Többet látni »
Drávaköz
Drávaköz vagy Drávaszög a magyar elnevezése, a Dráva és a Duna folyó közötti, vizekkel szabdalt természetföldrajzi kistájnak (azaz „baranyai löszhát”), amely hagyományosan a Duna és a Dráva folyók közé eső terület neve.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Drávaköz · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Duna · Többet látni »
Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (rövidítése: DDNPI) egyike a magyarországi nemzeti park igazgatóságoknak, pécsi székhelyű központi költségvetési intézmény, megalapítására 1996.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság · Többet látni »
Európai őz
Az európai őz (Capreolus capreolus) (röviden gyakran csak őz) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj, mely Európa nagy részén és Kis-Ázsiában fordul elő, Korzika, Szardínia, Írország és Kelet-Európa keleti határa kivételével.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Európai őz · Többet látni »
Fülemüle
A fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Fülemüle · Többet látni »
Fekete gólya
A fekete gólya (Ciconia nigra) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Fekete gólya · Többet látni »
Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum
Horvát ellenőrzés alatt A szerbiai Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum (szerbül: Специјални резерват природе Горње Подунавље/latin átírással: Specijalni rezervat pripodne Gornje Podunavlje) korábban a Duna által elárasztott területeket (ártéri erdők, mocsarak, holtágak) foglal magába és komplex vízi és szárazföldi ökoszisztémát mutat be az 1367.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum · Többet látni »
Galagonya
Galagonya termés A galagonya (Crataegus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába sorolt növénynemzetség.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Galagonya · Többet látni »
Gőzmozdony
Az első magyarországi gőzmozdonyok egyike A gőzmozdony a vasutakon első ízben használt géperejű vontatójármű, precízebben a gőzmozdony vontatott járművek (vasúti kocsik) továbbítására szolgáló vasúti vontatójármű.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Gőzmozdony · Többet látni »
Gemenc
Sió csatornán A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Gemenc · Többet látni »
Gemenci Állami Erdei Vasút
| A Gemenci Állami Erdei Vasút a Duna–Dráva Nemzeti Park területéhez tartozó gemenci ártéri erdőben halad Pörböly településtől a Sió csatornáig mintegy 32 kilométeren keresztül.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Gemenci Állami Erdei Vasút · Többet látni »
Gyurgyalag
A gyurgyalag, gyurgyóka, méhészmadár vagy piripió (Merops apiaster) a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Gyurgyalag · Többet látni »
Hamvas szeder
A hamvas szeder (Rubus caesius) a rózsafélék családjába tartozó növényfaj, a száraz, füves területek, cserjések növénye.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Hamvas szeder · Többet látni »
Hármaslevelű szellőrózsa
A hármaslevelű szellőrózsa vagy havasi tisztesfű (Anemone trifolia) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Hármaslevelű szellőrózsa · Többet látni »
Hermelin
Hermelin augusztusban, Himalája, India A hermelin (Mustela erminea) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Hermelin · Többet látni »
Holtág
Medvénél A holtág a folyónak olyan, egykori ága, amely vagy természetes módon – azáltal, hogy a folyásirány megváltozása következtében a folyó az egyik, vagy mindkét végét beiszapolta –, vagy mesterségesen, folyószabályzás során végzett kanyarulat-levágással, részben vagy egészben elvesztette a kapcsolatát az élővízzel.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Holtág · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Horvátország · Többet látni »
Jégmadár
A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Jégmadár · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Jugoszlávia · Többet látni »
Kanalasgém
250px 150px A kanalasgém (Platalea leucorodia) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és a kanalasgémformák (Plataleinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Kanalasgém · Többet látni »
Kéktúra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Országos Kéktúra.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Kéktúra · Többet látni »
Közönséges boróka
A közönséges boróka (Juniperus communis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Közönséges boróka · Többet látni »
Közönséges tarajosgőte
A közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Közönséges tarajosgőte · Többet látni »
Kecsege
A kecsege (Acipenser ruthenus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Kecsege · Többet látni »
Kerecsensólyom
A kerecsensólyom (Falco cherrug) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Kerecsensólyom · Többet látni »
Királyharasztok
A királyharasztok vagy királypáfrányok (Osmundales) a harasztok törzsének (Pteridophyta) és a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának egyik rendje, amelyhez egyetlen család, a királyharasztfélék (Osmundaceae) tartoznak.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Királyharasztok · Többet látni »
Kis kócsag
A kis kócsag (Egretta garzetta) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Kis kócsag · Többet látni »
Kis lile
A kis lile (Charadrius dubius) madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Kis lile · Többet látni »
Kis vöcsök
A kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Kis vöcsök · Többet látni »
Kockás sikló
A kockás sikló (Natrix tessellata) egy eurázsiai kígyófaj, mely közeli rokonával, a vízisiklóval ellentétben valóban vízhez kötött életet él, és tápláléka nagy részét is innen szerzi.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Kockás sikló · Többet látni »
Kopácsi-rét
Kopácsi-rét Természetvédelmi Terület főbejárata A Kopácsi-rét Horvátországban, Eszék-Baranya megyében (Drávaszögben) elterülő, változatos élőhelyeket magába foglaló természetvédelmi terület.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Kopácsi-rét · Többet látni »
Lápi póc
A lápi póc (Umbra krameri) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, a pócfélék (Umbridae) családjába tartozó védett faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Lápi póc · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Magyarország · Többet látni »
Május 26.
Névnapok: Evelin, Fülöp + Aladár, Berengár, Elektra, Evangelina, Filip, Godó, Gyöngyvér, Nyék, Szemere.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Május 26. · Többet látni »
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Mecsek · Többet látni »
Menyét
A menyét (Mustela nivalis) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Menyét · Többet látni »
Mocsári kockásliliom
A mocsári kockásliliom vagy kotuliliom (Fritillaria meleagris) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, ezen belül a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Mocsári kockásliliom · Többet látni »
Mocsári teknős
Tojást rakó teknős rókák A mocsári teknős (Emys orbicularis) a teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Mocsári teknős · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Mohács · Többet látni »
Mohácsi-sziget
A Mohácsi-sziget (más néven Margitta-sziget) egy egykori Duna-sziget Magyarországon, Baranya- és Bács-Kiskun vármegyékben, egy kis, határon átnyúló déli része pedig vitatott hovatartozású Szerbia és Horvátország között.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Mohácsi-sziget · Többet látni »
Nagy kócsag
A nagy kócsag (Ardea alba) régebben (herodias alba) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Nagy kócsag · Többet látni »
Nemzeti park igazgatóság
A nemzeti park igazgatóságok az országos jelentőségű védett (természetvédelmi) területek kezelésért felelős állami szervek Magyarországon, melyek 1996-tól vették át ezt a feladatot az addigi természetvédelmi igazgatóságoktól. Működési területüket (az ország területének az igazgatóságok közötti felosztását) kormányrendelet határozza meg, és a megfelelő nemzeti park mellett a működési területükre eső valamennyi tájvédelmi körzet és országos jelentőségű természetvédelmi terület kezelését is ellátják.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Nemzeti park igazgatóság · Többet látni »
Nyuszt
Rajz az állatról A nyuszt (Martes martes) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a rozsomákformák (Guloninae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Nyuszt · Többet látni »
Petényi-márna
A Petényi-márna vagy magyar márna (Barbus peloponnesius), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába és a Barbus nembe tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Petényi-márna · Többet látni »
Pofók árvacsalán
A pofók árvacsalán (Lamium orvala) az árvacsalánfélék családjába tartozó erdei virágos növény.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Pofók árvacsalán · Többet látni »
Ramsari egyezmény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rámszari egyezmény.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Ramsari egyezmény · Többet látni »
Réti csík
#ÁTIRÁNYÍTÁS Réticsík.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Réti csík · Többet látni »
Rétisas
A rétisas vagy fehérfarkú rétisas (Haliaeetus albicilla) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Rétisas · Többet látni »
Rézsikló
Rézsikló, fején a jellegzetes mintával Rézsikló A rézsikló (Coronella austriaca) egy elterjedt európai kígyófaj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Rézsikló · Többet látni »
Sió
A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Sió · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Somogy vármegye · Többet látni »
Szarvas (állat)
A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Szarvas (állat) · Többet látni »
Széles kárász
A széles kárász vagy kárász (Carassius carassius) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Széles kárász · Többet látni »
Szürke gém
A szürke gém (Ardea cinerea) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nagyméretű gázlómadár.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Szürke gém · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Szerbia · Többet látni »
Szitakötők
A szitakötők (Odonata) lárvakorukban édesvízben fejlődő, ragadozó rovarok.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Szitakötők · Többet látni »
Tájvédelmi körzet
Ősz a Bükkben A tájvédelmi körzet természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol a természet védelméről szóló 1996.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Tájvédelmi körzet · Többet látni »
Tőkés réce
Tőkés récék a Dunán Verőcénél Dunaparti füzek alatt pihenő tőkés récék A tőkés réce csoportjának tagjai megjelenésre nagyon hasonlítanak egymásra. A háttérben egy kormos réce látható, míg az előtérben egy fiatal '''tőkés réce''' hím A tőkés réce vagy vadkacsa (Anas platyrhynchos) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Tőkés réce · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Tolna vármegye · Többet látni »
Vadmacska
A vadmacska (Felis silvestris) a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Vadmacska · Többet látni »
Vízityúk
A vízityúk (Gallinula chloropus) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Vízityúk · Többet látni »
Vörös gém
A vörös gém (Ardea purpurea) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nagy méretű gázlómadár.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Vörös gém · Többet látni »
Vidraformák
A vidraformák (Lutrinae) a menyétfélék családjának egy alcsaládja.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Vidraformák · Többet látni »
Világbank
A Világbank (World Bank) Washingtonban székelő pénzügyi intézmény, amelyet 1945.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Világbank · Többet látni »
Villányi-hegység
A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya vármegye déli részén elterülő dombság.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Villányi-hegység · Többet látni »
Vonat
Ingavonat Ausztriában A vasúti közlekedésben vonatnak nevezik egy vagy több vasúti jármű olyan szerelvényét, amely a vasúti pálya vonalán együtt közlekedve személy- vagy teherszállításra alkalmas.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és Vonat · Többet látni »
1810
Nincs leírás.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és 1810 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és 1977 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és 1990-es évek · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és 1996 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és 2006 · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Duna–Dráva Nemzeti Park és 2007 · Többet látni »
