Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: Csesztreg, Dorfmeister István (festő, 1729–1797), Galambok, Gelse, I. László magyar király, Január 26., Joseph Dorffmeister, Kőszeg, Lenti, Nagyhajmás, Sitke, Sopron, Szent Imre-templom (Kőszeg), Szent Mihály-templom (Sopron), Szentgotthárd, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szentgotthárdi csata (1664), 1770, 1807.
Csesztreg
Csesztreg Zala vármegye nyugati részén, a Lenti járásban, a Kerka völgyében fekvő jelentősebb község.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Csesztreg · Többet látni »
Dorfmeister István (festő, 1729–1797)
Emléktáblája Sopronban, a róla elnevezett utcában. (Soltra E. Tamás alkotása, 1997) Id.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Dorfmeister István (festő, 1729–1797) · Többet látni »
Galambok
Galambok község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Galambok · Többet látni »
Gelse
Gelse község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Gelse · Többet látni »
I. László magyar király
I.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és I. László magyar király · Többet látni »
Január 26.
Névnapok: Paula, Vanda + Aba, Balambér, Bátony, Gobert, Oberon, Pauletta, Paulin, Polikárp, Tamara, Ticián, Timót, Timóteus, Timóteusz, Titánia, Titanilla, Tittína, Titusz, Valda, Viktorina.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Január 26. · Többet látni »
Joseph Dorffmeister
III. Ferdinánd osztrák főhercegről Joseph Dorffmeister (Dorfmeister József István Pál, Sopron, Sopron vm., 1764. március 16. – Sopron, 1807.) festő, idősebb Dorfmeister István fia, ifjabb Dorfmeister István testvére.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Joseph Dorffmeister · Többet látni »
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Kőszeg · Többet látni »
Lenti
Lenti város Zala vármegyében, a Lenti járás székhelye.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Lenti · Többet látni »
Nagyhajmás
Nagyhajmás község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Nagyhajmás · Többet látni »
Sitke
Sitke község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Sitke · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Sopron · Többet látni »
Szent Imre-templom (Kőszeg)
A templom a Jurisics tér éke A templom a Jurisics tér felől (a tér átépítése előtt) A templom bejárata, a szoborfülkében az ország és város címerével Síremlék a templom északi oldalán lévő sírkertből A kőszegi Szent Imre-templom a Jurisics téren áll, a Szent Jakab mellett.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Szent Imre-templom (Kőszeg) · Többet látni »
Szent Mihály-templom (Sopron)
A Szent Mihály-templom Sopron legrégebbi plébániatemploma.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Szent Mihály-templom (Sopron) · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Szentgotthárd · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szentgotthárdi csata (1664)
A szentgotthárdi csata 1664.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és Szentgotthárdi csata (1664) · Többet látni »
1770
Nincs leírás.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és 1770 · Többet látni »
1807
Nincs leírás.
Új!!: Dorfmeister István (festő, 1770–1807) és 1807 · Többet látni »
