Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Dobrev Klára árnyékkormánya

Index Dobrev Klára árnyékkormánya

A magyarországi Dobrev-árnyékkormány a Demokratikus Koalíció (DK) által 2022 őszén létrehozott árnyékkormány.

23 kapcsolatok: Arató Gergely, Árnyékkabinet, Barkóczi Balázs, Bodnár Zoltán (jogász), Dávid Ferenc (politikus, 1955), Demokratikus Koalíció (Magyarország), Dobrev Klára, Független politikus, Gy. Németh Erzsébet, Kálmán Olga, Kocsis-Cake Olivio, Komáromi Zoltán (orvos), Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Molnár Csaba (politikus), Népszava, Oláh Lajos (politikus), Rónai Sándor (politikus, 1988), Szaniszló Sándor (polgármester), Szitka Péter, Vadai Ágnes, Varga Ferenc (politikus), Varju László.

Arató Gergely

Arató Gergely László (Budapest, 1968. november 23. –) magyar politikus.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Arató Gergely · Többet látni »

Árnyékkabinet

Az árnyékkabinet (vagy árnyékkormány) olyan ellenzéki politikusokból álló, általában nem hivatalos csoport, amely többnyire a hivatalban levő kormány minisztériumszerkezetét követve alternatív testületet alkot.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Árnyékkabinet · Többet látni »

Barkóczi Balázs

Barkóczi Balázs (Budapest, 1980. június 25. –) tanár, politológus, politikus, országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció pártszóvivője.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Barkóczi Balázs · Többet látni »

Bodnár Zoltán (jogász)

Bodnár Zoltán György (Salgótarján, 1958. december 20. –) magyar jogász és bankár, a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) volt vezérigazgatója, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Bodnár Zoltán (jogász) · Többet látni »

Dávid Ferenc (politikus, 1955)

Dávid Ferenc (Szolnok, 1955. május 8. –) magyar közgazdász, a VOSZ főtitkára (2006–2018), publicista.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Dávid Ferenc (politikus, 1955) · Többet látni »

Demokratikus Koalíció (Magyarország)

A Demokratikus Koalíció (röviden DK) 2011-ben alakult szociálliberális, Európa-párti magyarországi párt.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Demokratikus Koalíció (Magyarország) · Többet látni »

Dobrev Klára

Dobrev Klára (született Klara Petrova Dobreva,, Szófia, Bulgária, 1972. február 2. –) apai ágon bolgár származású magyar közgazdász, jogász, a Demokratikus Koalíció politikusa.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Dobrev Klára · Többet látni »

Független politikus

A független politikus vagy párt nélküli politikus olyan politikus, aki nem tartozik egyetlen politikai párthoz sem.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Független politikus · Többet látni »

Gy. Németh Erzsébet

Gy.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Gy. Németh Erzsébet · Többet látni »

Kálmán Olga

Kálmán Olga Pulitzer-emlékdíjas magyar szerkesztő-riporter, műsorvezető, országgyűlési képviselő (DK).

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Kálmán Olga · Többet látni »

Kocsis-Cake Olivio

Kocsis-Cake Olivio (a „Cake” magyarosan ejtendő, születési neve Cake Baly Olivio; 1980. március 31. –) apai ágon bissau-guineai származású magyar politikus, a Demokratikus Koalíció tagja, 2018–2022 között az Országgyűlés tagja.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Kocsis-Cake Olivio · Többet látni »

Komáromi Zoltán (orvos)

Komáromi Zoltán (Szentes, 1955. –) magyar orvos, politikus, 2022-től a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Komáromi Zoltán (orvos) · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Magyarország · Többet látni »

Molnár Csaba (politikus)

Molnár Csaba (Csorna, 1975. december 4. –) magyar jogász, politikus, az Európai Parlament tagja.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Molnár Csaba (politikus) · Többet látni »

Népszava

A Népszava nagy múltú magyar baloldali politikai napilap.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Népszava · Többet látni »

Oláh Lajos (politikus)

Oláh Lajos (Karcag, 1969. június 17. –) magyar jogász, politikus; 2006.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Oláh Lajos (politikus) · Többet látni »

Rónai Sándor (politikus, 1988)

Rónai Sándor magyar politikus, a Demokratikus Koalíció tagja, 2019-től az Európai Parlament képviselője, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójában foglal helyet.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Rónai Sándor (politikus, 1988) · Többet látni »

Szaniszló Sándor (polgármester)

Szaniszló Sándor (1969 –) magyar közgazdász, várospolitikus, 2019 októberétől Budapest XVIII. kerületének polgármestere.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Szaniszló Sándor (polgármester) · Többet látni »

Szitka Péter

Szitka Péter (Kazincbarcika, 1976. október 20. –) magyar politikus, parlamenti képviselő 2002 és 2006 között, 2006-tól Kazincbarcika polgármestere.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Szitka Péter · Többet látni »

Vadai Ágnes

Vadai Ágnes (Karcag, 1974. február 11. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a DK alelnöke.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Vadai Ágnes · Többet látni »

Varga Ferenc (politikus)

Varga Ferenc (Szentes, 1993. –) roma származású magyar közgazdász, politikus, 2022-től Jobbikos, majd 2023-tól rövid ideig független, majd DK-s országgyűlési képviselő.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Varga Ferenc (politikus) · Többet látni »

Varju László

Varju László (Komló, 1961. augusztus 22. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a megszűnt Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett 2008 és 2010 között.

Új!!: Dobrev Klára árnyékkormánya és Varju László · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »