Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
68 kapcsolatok: Akindzsi, Alföld, Alsó-Ausztria, Ausztria, Bakith Pál, Baranya vármegye, Bécs, Bosnyákok, Bosznia-Hercegovina, Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, Budapest, Cseh Királyság, Csehek, Dalmácia, Délvidék, Diakovár, Dunántúl, Eszék, Habsburg-család, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Zsigmond lengyel király, II. János magyar király, II. Lajos magyar király, Itália, Jagelló Izabella magyar királyné, Jajca, Johann von Katzianer, Johann von Ungnad, Karintia, Klissza, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Mohács, Moldva (fejedelemség), Nagyvárad, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németek, Október 16., Október 9., Oszmán Birodalom, Pozsega, ..., Stájerország, Szandzsák, Szendrő (Szerbia), Szerbek, Szlavónia, Szlovénia, Szpáhi, Törökök, Tirol, Valpó, Váradi béke, 1526, 1527, 1529, 1537, 1538, 1985, 20. század. Bővíteni index (18 több) »
Akindzsi
második rigómezei csatában (1448. október 17–20) Az akindzsi (törökül akıncı) irreguláris könnyűlovas katona volt az oszmán hadseregben.
Új!!: Diakovári csata és Akindzsi · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Diakovári csata és Alföld · Többet látni »
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
Új!!: Diakovári csata és Alsó-Ausztria · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Diakovári csata és Ausztria · Többet látni »
Bakith Pál
Laki báró Bakith Pál (Bakics, Bakich, szerbül: Pavle Bakić); (Venčac, Szerbia, ? – Gara, 1537. október 9.) az utolsó szerb despota, magyar főúr és hadvezér.
Új!!: Diakovári csata és Bakith Pál · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Diakovári csata és Baranya vármegye · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Diakovári csata és Bécs · Többet látni »
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Új!!: Diakovári csata és Bosnyákok · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Diakovári csata és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Diakovári csata és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Új!!: Diakovári csata és Buda török kézre kerülése · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Diakovári csata és Budapest · Többet látni »
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Új!!: Diakovári csata és Cseh Királyság · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Diakovári csata és Csehek · Többet látni »
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Diakovári csata és Dalmácia · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Diakovári csata és Délvidék · Többet látni »
Diakovár
Diakovár (horvátul Đakovo, németül Djakowar, szerbül Ђаково) város és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Diakovári csata és Diakovár · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Diakovári csata és Dunántúl · Többet látni »
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Új!!: Diakovári csata és Eszék · Többet látni »
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: Diakovári csata és Habsburg-család · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Diakovári csata és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Diakovári csata és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Diakovári csata és Horvátország · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Diakovári csata és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: Diakovári csata és I. János magyar király · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: Diakovári csata és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
I. Zsigmond lengyel király
I.
Új!!: Diakovári csata és I. Zsigmond lengyel király · Többet látni »
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Új!!: Diakovári csata és II. János magyar király · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: Diakovári csata és II. Lajos magyar király · Többet látni »
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Új!!: Diakovári csata és Itália · Többet látni »
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Új!!: Diakovári csata és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »
Jajca
Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban.
Új!!: Diakovári csata és Jajca · Többet látni »
Johann von Katzianer
Szlovéniában. Johann von Katzianer vagy Hans von Katzianer (Vigaun, Felső-Krajna, 1491. k. – Kostajnica, 1539. október 27.) szlovén származású, Habsburg hadvezér, krajnai kormányzó, szlovénül és horvátul a neve Ivan Kacijanar, vagy pedig Ivan Karč. Magyarosított alakban Kaczy János-nak is nevezik.
Új!!: Diakovári csata és Johann von Katzianer · Többet látni »
Johann von Ungnad
Johann von Ungnad vagy Hans von Ungnad (teljes nevén Ungnad Freiherr von Sonneck) (1493. k. – Wintritz, 1564. december 27.) német-római császári hadvezér, politikus, a reformáció egyik ausztriai támogatója.
Új!!: Diakovári csata és Johann von Ungnad · Többet látni »
Karintia
Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.
Új!!: Diakovári csata és Karintia · Többet látni »
Klissza
Klissza falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Új!!: Diakovári csata és Klissza · Többet látni »
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Új!!: Diakovári csata és Magyar belháború (1526–38) · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Diakovári csata és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Diakovári csata és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Diakovári csata és Magyarország · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Diakovári csata és Mohács · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Diakovári csata és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Diakovári csata és Nagyvárad · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Diakovári csata és Német nyelv · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Diakovári csata és Német-római Birodalom · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Diakovári csata és Németek · Többet látni »
Október 16.
Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.
Új!!: Diakovári csata és Október 16. · Többet látni »
Október 9.
Névnapok: Dénes + Ábrahám, Ábrám, Ábrán, Ábris, Andor, Dienes, Dionízia, Elemér, Gerjén, Günter, Ibrahim, Ibrány, Rusztem, Sára, Sári, Szelli, Szibill, Szibilla, Velmira.
Új!!: Diakovári csata és Október 9. · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Diakovári csata és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pozsega
Pozsega (1992-ig Slavonska Požega) város és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megye székhelye.
Új!!: Diakovári csata és Pozsega · Többet látni »
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Új!!: Diakovári csata és Stájerország · Többet látni »
Szandzsák
A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.
Új!!: Diakovári csata és Szandzsák · Többet látni »
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Új!!: Diakovári csata és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Diakovári csata és Szerbek · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Diakovári csata és Szlavónia · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Diakovári csata és Szlovénia · Többet látni »
Szpáhi
Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris) A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében.
Új!!: Diakovári csata és Szpáhi · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Diakovári csata és Törökök · Többet látni »
Tirol
Tirol egy közép-európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része.
Új!!: Diakovári csata és Tirol · Többet látni »
Valpó
Valpó kisváros és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Diakovári csata és Valpó · Többet látni »
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
Új!!: Diakovári csata és Váradi béke · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: Diakovári csata és 1526 · Többet látni »
1527
Nincs leírás.
Új!!: Diakovári csata és 1527 · Többet látni »
1529
Nincs leírás.
Új!!: Diakovári csata és 1529 · Többet látni »
1537
Nincs leírás.
Új!!: Diakovári csata és 1537 · Többet látni »
1538
Nincs leírás.
Új!!: Diakovári csata és 1538 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Diakovári csata és 1985 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Diakovári csata és 20. század · Többet látni »
