Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
90 kapcsolatok: A5-ös autópálya (Németország), Alkmaar, Andreas Böhm, Ausztria, Björn Phau, Brescia, Bursa (település), Carl-Heinrich von Stülpnagel, Christa Winsloe, Christoph Martin Wieland, Egyesült Királyság, Ernst Ludwig Kirchner, Európai Űrügynökség, Franciaország, Frankfurt am Main, Frankfurter Allgemeine Zeitung, Frankfurter Rundschau, Frankok, Freiberg, Friedrich Gundolf, Georg Büchner, Georg Christoph Lichtenberg, Georg Dascher, Georg Gottfried Gervinus, Georg von Hertling, Graz, Gyönk, Hans Christian Blech, Harmincéves háború, Hessen, Hesseni Alekszandra Fjodorovna orosz cárné, Hollandia, I. Lajos hesseni nagyherceg, I. Napóleon francia császár, Johann Gottfried Herder, Johann Wilhelm Ernst Wägner, Johann Wolfgang von Goethe, Joseph Maria Olbrich, Justus von Liebig, Karl Raupp, Karlheinz Böhm, Kassel, Kitüntetés, Lengyelország, Lettország, Liepāja, Logroño (Spanyolország), Ludwig von der Tann-Rathsamhausen, Magyarország, Mannheim, ..., Marco Koch, Műhold, Mirjam Pressler, Német Birodalom, Németország, Norvégia, Olaszország, Oliver Heil, Płock, Pestis, Római Birodalom, Roberto Soriano, Spanyolország, SPD, Svájc, Szászország, Szecesszió, Szeged, Törökország, Trondheim, Troyes, Ukrajna, Ungvár, Vallásszabadság, Világörökség, Wiesbaden, Worms (település), 1002, 1330, 15. század, 1567, 1580-as évek, 1693, 1790, 1815, 1870, 1877, 1899, 1997, 9. század. Bővíteni index (40 több) »
A5-ös autópálya (Németország)
Az A5 (németül: Bundesautobahn 5, vagy röviden BAB 5) észak–déli irányú autópálya Németországban.
Új!!: Darmstadt és A5-ös autópálya (Németország) · Többet látni »
Alkmaar
Alkmaar körülbelül 94 000 lakost számláló város Hollandiában, amely 1254-ben nyerte el a városi rangot (ennek 750. évi jubileumát ünnepelték 2004-ben).
Új!!: Darmstadt és Alkmaar · Többet látni »
Andreas Böhm
Andreas Böhm vagy Andreas Boehm (latinosan Andreas Boehmius, magyarosan Böhmius András) (Darmstadt, 1720. november 17. – ?, 1790. július 16.) német filozófus és matematikus, a Gießeni Egyetem professzora a felvilágosodás korában.
Új!!: Darmstadt és Andreas Böhm · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Darmstadt és Ausztria · Többet látni »
Björn Phau
Björn Phau (Darmstadt, 1979. október 4. –) indonéz származású német hivatásos teniszező.
Új!!: Darmstadt és Björn Phau · Többet látni »
Brescia
Brescia (lombard nyelven Brèsa) város Olaszország Lombardia régiójában.
Új!!: Darmstadt és Brescia · Többet látni »
Bursa (település)
Bursa (más nevei Brusa, görögül: Prusa, Προύσσα) Törökország északnyugati részén fekvő Bursa tartományának székhelye, az ország negyedik legnagyobb városa.
Új!!: Darmstadt és Bursa (település) · Többet látni »
Carl-Heinrich von Stülpnagel
Carl-Heinrich Rudolf Wilhelm von Stülpnagel (Berlin, 1886. január 2. – Plötzensee, 1944. augusztus 30.) nemesi származású német katonatiszt, 1939-től gyalogsági tábornok, a második világháborúban a Wehrmacht hadtest- majd hadseregparancsnoka a keleti fronton.
Új!!: Darmstadt és Carl-Heinrich von Stülpnagel · Többet látni »
Christa Winsloe
Christa Winsloe (Darmstadt, 1888. december 23. – Cluny, 1944. június 10.) német író, drámaíró és szobrász.
Új!!: Darmstadt és Christa Winsloe · Többet látni »
Christoph Martin Wieland
Christoph Martin Wieland (Biberach an der Riß, 1733. szeptember 5. – Weimar 1813. január 20.) német költő és író, a német felvilágosodás és rokokó nagy költőszemélyisége, fordító, a német klasszicizmus elindítója.
Új!!: Darmstadt és Christoph Martin Wieland · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Darmstadt és Egyesült Királyság · Többet látni »
Ernst Ludwig Kirchner
Ernst Ludwig Kirchner (Aschaffenburg, 1880. május 6. — Davos, Svájc, 1938. június 15.) német expresszionista festő, grafikus, szobrász és fametsző művész.
Új!!: Darmstadt és Ernst Ludwig Kirchner · Többet látni »
Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.
Új!!: Darmstadt és Európai Űrügynökség · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Darmstadt és Franciaország · Többet látni »
Frankfurt am Main
Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.
Új!!: Darmstadt és Frankfurt am Main · Többet látni »
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A Frankfurter Allgemeine Zeitung-ot 1949-ben alapították.
Új!!: Darmstadt és Frankfurter Allgemeine Zeitung · Többet látni »
Frankfurter Rundschau
A Frankfurter Rundschau (elterjedt rövidítés FR) országos német napilap, székhelye Frankfurt am Main.
Új!!: Darmstadt és Frankfurter Rundschau · Többet látni »
Frankok
A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.
Új!!: Darmstadt és Frankok · Többet látni »
Freiberg
Freiberg Szászország egyik történelmi városa az Érchegység északnyugati előterében, a Mulde folyó partján, Drezdától délnyugatra.
Új!!: Darmstadt és Freiberg · Többet látni »
Friedrich Gundolf
Friedrich Gundolf (eredeti nevén Friedrich Leopold Gundelfinger) (Darmstadt, 1880. június 20. – Heidelberg, 1931. július 12.) német költő, irodalomtörténész és egyetemi tanár.
Új!!: Darmstadt és Friedrich Gundolf · Többet látni »
Georg Büchner
Karl Georg Büchner (Goddelau, ma Riedstadt része, 1813. október 17. – Zürich, 1837. február 19.) német drámaíró, a német realista drámairodalom meghatározó alakja.
Új!!: Darmstadt és Georg Büchner · Többet látni »
Georg Christoph Lichtenberg
Georg Christoph Lichtenberg (Ober-Ramstadt (Darmstadt közelében), 1742. július 1. – Göttingen, 1799. február 24.) német író, matematikus, a kísérleti fizika első német professzora, az első német nyelvű aforizmaszerző.
Új!!: Darmstadt és Georg Christoph Lichtenberg · Többet látni »
Georg Dascher
Georg Dascher (Darmstadt, 1911. június 27. – ?, 1944. november 25.) olimpiai bajnok német kézilabdázó.
Új!!: Darmstadt és Georg Dascher · Többet látni »
Georg Gottfried Gervinus
Sírja Heidelbergben Georg Gottfried Gervinus (G. G. Gervinus) (Darmstadt, 1805. május 20. – Heidelberg, 1871. március 18.) német történetíró, politikus, a frankfurti parlament tagja.
Új!!: Darmstadt és Georg Gottfried Gervinus · Többet látni »
Georg von Hertling
Georg von Hertling (Darmstadt, 1843. augusztus 31. – Ruhpolding, 1919. január 4.) filozófus, konzervatív német politikus és a Német Birodalom 7.
Új!!: Darmstadt és Georg von Hertling · Többet látni »
Graz
Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.
Új!!: Darmstadt és Graz · Többet látni »
Gyönk
Gyönk (németül Jenk vagy Jink) város Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Új!!: Darmstadt és Gyönk · Többet látni »
Hans Christian Blech
Hans Christian Blech (Darmstadt, 1915. február 20. – München, 1993. március 5.) német színész.
Új!!: Darmstadt és Hans Christian Blech · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Darmstadt és Harmincéves háború · Többet látni »
Hessen
Hessen német tartomány mai formájában 1946-ban jött létre.
Új!!: Darmstadt és Hessen · Többet látni »
Hesseni Alekszandra Fjodorovna orosz cárné
Hessen–Darmstadti Aliz, orosz nevén Alekszandra Fjodorovna, születéskori teljes nevén Viktória Aliz Ilona Lujza Beatrix (Darmstadt, 1872. június 6. – Jekatyerinburg, 1918. július 17.), a Hessen–Darmstadti-házból származó hessen–darmstadti hercegnő, IV. Lajos hesseni nagyherceg és Szász–Coburg–Gothai Aliz brit királyi hercegnő hatodik gyermeke, II. Miklós orosz cárral kötött házassága révén az Orosz Birodalom cárnéja.
Új!!: Darmstadt és Hesseni Alekszandra Fjodorovna orosz cárné · Többet látni »
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Új!!: Darmstadt és Hollandia · Többet látni »
I. Lajos hesseni nagyherceg
I.
Új!!: Darmstadt és I. Lajos hesseni nagyherceg · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Darmstadt és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
Johann Gottfried Herder
Johann Gottfried von Herder (Mohrungen, 1744. augusztus 25. – Weimar, 1803. december 18.) német költő, műfordító, teológus, filozófus volt.
Új!!: Darmstadt és Johann Gottfried Herder · Többet látni »
Johann Wilhelm Ernst Wägner
Johann Wilhelm Ernst Wägner (Darmstadt, 1800. szeptember 16. – Kettenheim, 1886. december 4.) író, fordító, evangélikus teológus.
Új!!: Darmstadt és Johann Wilhelm Ernst Wägner · Többet látni »
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Új!!: Darmstadt és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »
Joseph Maria Olbrich
Joseph Maria Olbrich (Troppau, 1867. december 22. – Düsseldorf, 1908. augusztus 8.) osztrák építész és grafikus.
Új!!: Darmstadt és Joseph Maria Olbrich · Többet látni »
Justus von Liebig
Justus von Liebig Justus von Liebig, báró (Darmstadt, Hesseni Nagyhercegség, Németország, 1803. május 12. – München, 1873. április 18.) német vegyész.
Új!!: Darmstadt és Justus von Liebig · Többet látni »
Karl Raupp
Karl Raupp (Darmstadt, 1837. március 2. – München, 1918. június 14.) német festő.
Új!!: Darmstadt és Karl Raupp · Többet látni »
Karlheinz Böhm
Karlheinz Böhm (néha Carl Boehm, vagy Karl Boehm) (Darmstadt, 1928. március 16. – Grödig, 2014. május 29.) nemzetközileg elismert osztrák színész.
Új!!: Darmstadt és Karlheinz Böhm · Többet látni »
Kassel
thumb thumb thumb Kassel város Németország Hessen nevű tartományában.
Új!!: Darmstadt és Kassel · Többet látni »
Kitüntetés
A Magyar Érdemrend jelenkori keresztje, a középpont felé összefutó szárú, fehérzománcos 42 mm átmérőjű görög kereszt ''(crux immissa)'' A kitüntetés általános értelemben minden olyan állami vagy társadalmi megnyilvánulás, amely a kimagasló egyéni vagy közösségi teljesítményt erkölcsi vagy anyagi elismerésben részesíti.
Új!!: Darmstadt és Kitüntetés · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Darmstadt és Lengyelország · Többet látni »
Lettország
Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika, lívül: Leţmō Vabāmō) állam Északkelet-Európában.
Új!!: Darmstadt és Lettország · Többet látni »
Liepāja
Liepāja (/Libave) Lettország harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Darmstadt és Liepāja · Többet látni »
Logroño (Spanyolország)
Logroño (katalánul Logronyo) egy észak-spanyolországi város, amely az Ebro folyó partján fekszik.
Új!!: Darmstadt és Logroño (Spanyolország) · Többet látni »
Ludwig von der Tann-Rathsamhausen
Freiherr Ludwig Samson Heinrich Arthur von und zu der Tann, 1868-tól Tann-Rathsamhausen (Darmstadt, 1815. június 15. – Meran, Tirol, 1881. április 26.) bajor gyalogsági tábornok.
Új!!: Darmstadt és Ludwig von der Tann-Rathsamhausen · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Darmstadt és Magyarország · Többet látni »
Mannheim
Mannheim Stuttgart után Baden-Württemberg tartomány második legnagyobb városa Németországban.
Új!!: Darmstadt és Mannheim · Többet látni »
Marco Koch
Marco Koch (Darmstadt, 1990. január 25. –) világ- és Európa-bajnok német úszó.
Új!!: Darmstadt és Marco Koch · Többet látni »
Műhold
A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.
Új!!: Darmstadt és Műhold · Többet látni »
Mirjam Pressler
Mirjam Pressler (Darmstadt, 1940. június 18. – Landshut, 2019. január 16.) német író, műfordító.
Új!!: Darmstadt és Mirjam Pressler · Többet látni »
Német Birodalom
A Német Birodalom 1871–1918 között A Német Birodalom 1919–1937 között A Német Birodalom az 1871 és 1945 között fennálló német államalakulat neve.
Új!!: Darmstadt és Német Birodalom · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Darmstadt és Németország · Többet látni »
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Darmstadt és Norvégia · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Darmstadt és Olaszország · Többet látni »
Oliver Heil
Oliver Heil (Darmstadt, 1988. június 19. –) német labdarúgó, az Eintracht Wald-Michelbach csatára.
Új!!: Darmstadt és Oliver Heil · Többet látni »
Płock
A mazóviai hercegek vára Radziwie Zsinagóga Piłsudski légiói híd Płock (németül Plotzk, Plozk, 1939-41: Plock, 1941-45: Schröttersburg) város Lengyelország középső részén, a Mazóviai vajdaságban, a Visztula mentén 738 km-re a forrástól és 319 km-re a balti-tengeri torkolattól.
Új!!: Darmstadt és Płock · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: Darmstadt és Pestis · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Darmstadt és Római Birodalom · Többet látni »
Roberto Soriano
Roberto Soriano (Darmstadt, 1991. február 8. –) olasz válogatott labdarúgó, a Bologna játékosa.
Új!!: Darmstadt és Roberto Soriano · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Darmstadt és Spanyolország · Többet látni »
SPD
#ÁTIRÁNYÍTÁS Németország Szociáldemokrata Pártja.
Új!!: Darmstadt és SPD · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Darmstadt és Svájc · Többet látni »
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Új!!: Darmstadt és Szászország · Többet látni »
Szecesszió
Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.
Új!!: Darmstadt és Szecesszió · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Darmstadt és Szeged · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Darmstadt és Törökország · Többet látni »
Trondheim
Trondheim Norvégia harmadik legnagyobb városa, Sør-Trøndelag megye székhelye.
Új!!: Darmstadt és Trondheim · Többet látni »
Troyes
Az üvegfestészet remekei a katedrális déli falán Troyes (kiejtés) Szajna parti város Franciaország északkeleti részén, Champagne-Ardenne tartományban, annak Aube nevű megyéjének a központja.
Új!!: Darmstadt és Troyes · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Darmstadt és Ukrajna · Többet látni »
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Új!!: Darmstadt és Ungvár · Többet látni »
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Új!!: Darmstadt és Vallásszabadság · Többet látni »
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Új!!: Darmstadt és Világörökség · Többet látni »
Wiesbaden
Wiesbaden a németországi Hessen szövetségi tartomány fővárosa, és közel lakossal Frankfurt am Main után a tartomány második legnagyobb városa a Majna folyó torkolatának közelében.
Új!!: Darmstadt és Wiesbaden · Többet látni »
Worms (település)
Worms (németül: Worms) „megyei jogú város” Rajna-Pfalz tartomány délkeleti részén, a Rajna nyugati partján.
Új!!: Darmstadt és Worms (település) · Többet látni »
1002
Nincs leírás.
Új!!: Darmstadt és 1002 · Többet látni »
1330
Nincs leírás.
Új!!: Darmstadt és 1330 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Darmstadt és 15. század · Többet látni »
1567
Nincs leírás.
Új!!: Darmstadt és 1567 · Többet látni »
1580-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Darmstadt és 1580-as évek · Többet látni »
1693
Nincs leírás.
Új!!: Darmstadt és 1693 · Többet látni »
1790
Nincs leírás.
Új!!: Darmstadt és 1790 · Többet látni »
1815
Nincs leírás.
Új!!: Darmstadt és 1815 · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Darmstadt és 1870 · Többet látni »
1877
Nincs leírás.
Új!!: Darmstadt és 1877 · Többet látni »
1899
Nincs leírás.
Új!!: Darmstadt és 1899 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Darmstadt és 1997 · Többet látni »
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
Új!!: Darmstadt és 9. század · Többet látni »
