Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
16 kapcsolatok: Dunántúli-középhegység, Fődolomit, Foraminiferák, Karni, Késő triász, Korallok, Kréta (időszak), Litosztratigráfia, Magyarország, Mészkő, Megalodus, Murva, Rhaeti, Sztromatolit, Törmelékkő, Zöldmoszatok.
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Új!!: Dachsteini mészkő és Dunántúli-középhegység · Többet látni »
Fődolomit
Tipikus fődolomit képződmények, Északi-Mészkőalpok, Kreuzkar-csúcs, Allgäui-Alpok, Ausztria Kuhljoch-csúcsok, Karwendel-hegység, Ausztria Dél-Tirol, Olaszország A fődolomit a kelet-alpi szerkezeti tömbben – Magyarországon az ALCAPA-főegység dunántúli-középhegységi egységében – általánosan előforduló, késő triász (felső karni–nori) korú karbonátos kőzet.
Új!!: Dachsteini mészkő és Fődolomit · Többet látni »
Foraminiferák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Likacsosházúak.
Új!!: Dachsteini mészkő és Foraminiferák · Többet látni »
Karni
A karni a késő triász földtörténeti kor három korszaka közül az első, amely ~237 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a középső triász kor ladin korszaka után, és ~227 mya végződött, a nori korszak előtt.
Új!!: Dachsteini mészkő és Karni · Többet látni »
Késő triász
A késő triász a triász földtörténeti időszak három kora közül az utolsó, amely ~237 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a középső triász kor után, és 201,3 ± 0,2 mya ért véget a jura időszak kezdetekor.
Új!!: Dachsteini mészkő és Késő triász · Többet látni »
Korallok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Virágállatok.
Új!!: Dachsteini mészkő és Korallok · Többet látni »
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Új!!: Dachsteini mészkő és Kréta (időszak) · Többet látni »
Litosztratigráfia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kőzetrétegtan.
Új!!: Dachsteini mészkő és Litosztratigráfia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dachsteini mészkő és Magyarország · Többet látni »
Mészkő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mészkő (egyértelműsítő lap).
Új!!: Dachsteini mészkő és Mészkő · Többet látni »
Megalodus
A Megalodus a Megalodontidae kagylócsalád egy neme.
Új!!: Dachsteini mészkő és Megalodus · Többet látni »
Murva
Kőzettörmelék A murva jellemzően járófelületek burkolására, illetve ilyen burkolatok alapozására használt építőanyag; világos árnyalatú üledékes kőzetek (jellemzően dolomit) szögletes-sarkos, nem koptatott törmeléke.
Új!!: Dachsteini mészkő és Murva · Többet látni »
Rhaeti
A rhaeti a késő triász földtörténeti kor három korszaka közül az utolsó volt, amely ~208,5 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a nori korszak után, és 201,3 ± 0,2 mya ért véget, a jura időszak kora jura korának hettangi korszaka előtt.
Új!!: Dachsteini mészkő és Rhaeti · Többet látni »
Sztromatolit
A sztromatolit (A görög στρώμα, és a λιθος szavakból) cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet.
Új!!: Dachsteini mészkő és Sztromatolit · Többet látni »
Törmelékkő
A törmelékkő vagy breccsa (a német eredetű olasz breccia szóból) 2 mm-nél nagyobb, szögletes-sarkos törmelékdarabokból álló, a törmelékeknél jóval finomabb szemű anyaggal cementált kőzet.
Új!!: Dachsteini mészkő és Törmelékkő · Többet látni »
Zöldmoszatok
Zöldmoszatok Ernst Haeckel ''Kunstformen der Natur'' című könyvéből A zöldmoszatok elnevezés korábban a növények egy törzsét jelölte.
