Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Adománycímer, Amerikai Egyesült Államok, Asbóth János (író), Úri utca (Budapest), Axiomatikus heraldika, Bartolo de Sassoferrato, Boglárpajzs, Budai Várnegyed, Címer, Címerelmélet, Címerjavítás, Családi címer, Dancs mester, Heraldikus, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, Illésy János (levéltáros), Kassa, Kegyúri címer, Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő), Magyarország, Méltóságcímer, Philippi, Prückler család, Sisakdísz, Tiszteletcímer, Topits család (budapesti tésztagyáros), Werbőczy István, Zászló, 1570, 1858.
Adománycímer
Az adománycímer olyan címer, melyet a viselője uralkodói kiváltságként használ.
Új!!: Címerjog és Adománycímer · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Címerjog és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Asbóth János (író)
Nemescsói Asbóth János (Szatumik), 1845.
Új!!: Címerjog és Asbóth János (író) · Többet látni »
Úri utca (Budapest)
Az Úri utca Budapest I. kerületében a Várnegyedben található, a Dísz tértől a Kapisztrán térig húzódik.
Új!!: Címerjog és Úri utca (Budapest) · Többet látni »
Axiomatikus heraldika
Az axiomatikus heraldika olyan címertani szemlélet, mely a heraldikát szerkezeti alapon, pontos szabályok szerint elrendezve, egyfajta természettudományos szemlélettel és metodikával tárgyalja és vizsgálja.
Új!!: Címerjog és Axiomatikus heraldika · Többet látni »
Bartolo de Sassoferrato
Bartolo de Sassoferrato (Venatura falu, Sassoferrato mellett, 1313/1314 – Perugia, 1357. július 13.) itáliai jogász, egyetemi tanár, heraldikus.
Új!!: Címerjog és Bartolo de Sassoferrato · Többet látni »
Boglárpajzs
A boglárpajzs vagy szívpajzs a boglárhelyen, a pajzs közepén található kisebb pajzs a címerben.
Új!!: Címerjog és Boglárpajzs · Többet látni »
Budai Várnegyed
A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.
Új!!: Címerjog és Budai Várnegyed · Többet látni »
Címer
A címer általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ.
Új!!: Címerjog és Címer · Többet látni »
Címerelmélet
A címerelmélet vagy elméleti heraldika a címertan egyik részterülete, mely megfelel a szűkebb értelemben vett címertudománynak vagy tudományos heraldikának.
Új!!: Címerjog és Címerelmélet · Többet látni »
Címerjavítás
A címerjavítás az eredetileg viselt címer bizonyosfajta megváltoztatása egy előkelőbbnek, „nemesebbnek” tartott szín, egy további címerábra, pajzstartók használatba vétele, a pajzs újabb mezővel történő tagolása stb.
Új!!: Címerjog és Címerjavítás · Többet látni »
Családi címer
A családi címer a hagyományos címertani felosztásban egy család vagy a közös őstől leszármazó nemzetség családjainak a közös címere.
Új!!: Címerjog és Családi címer · Többet látni »
Dancs mester
Dancs mester (1277 körül – 1345 után) zólyomi ispán a Balassa család tagja, a 14. század második negyedében Magyarország egyik leghatalmasabb főura.
Új!!: Címerjog és Dancs mester · Többet látni »
Heraldikus
Heraldikus oktatja a tanítványait A heraldikus a címerekkel és a heraldikával hivatásszerűen foglalkozó tudós.
Új!!: Címerjog és Heraldikus · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Címerjog és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Címerjog és I. Lajos magyar király · Többet látni »
Illésy János (levéltáros)
Illésy János (Kisújszállás, 1861. február 12. – Budapest, 1905. március 7.) levéltáros, történész, irodalomtörténész.
Új!!: Címerjog és Illésy János (levéltáros) · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Címerjog és Kassa · Többet látni »
Kegyúri címer
Nagy Lajos kiváltságaként kerültek a város címerébe Névváltozatok: oltalomczímer (Bárczay 5.) la: insignia patrocinii, fr: armoiries de patronage, de: Schutzwappen, Schutz- oder Gnadewappen, vergönnetes Wappen A kegyúri címer hasonlít az engedménycímerhez, de míg ott a fejedelem címerének mesteralakja vagy címerképe kitüntetés vagy jutalom gyanánt került a címerbe, addig a kegyúri címerbe a fejedelmi pártfogás vagy oltalom jeléül.
Új!!: Címerjog és Kegyúri címer · Többet látni »
Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő)
Lenz család címere '''Lenz János''' Nepomuk (1843–1913) nagykereskedő, a ''Lenz testvérek'' cég társtulajdonosa, a Ferenc József-rend lovagja '''Lenz Gyula''' (1848-1910), nagykereskedő, a ''Lenz testvérek'' déligyümölcs kereskedő cég társtulajdonosa, bérház tulajdonos Lenz Gyuláné '''Gömöry Anna''' Mária Etelka (1874-1946), Lenz József édesanyja. Férje halála után hosszú évekig a Lenz Testvérek cégvezetője volt Lenz József''' (1922–1942), tüzér zászlós A budapesti Régi posta utca 6. szám alatti „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég egykori székhelye és egyben a Lenz család bérháza Lenz József megrendelésére építették át. A „Lenz Testvérek”t déligyümölcs kereskedő cég bérháza és a vállalat központja is volt Lenz József szülőháza is. Lenz József nagykereskedő megrendelésére tervezte át. A budapesti Németvölgyi út 6-os számú „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég bérháza. Az Est hármaskönyvéből (1926) Lenz József építtetett és adományozott a városnak. Nyékládháza római katolikus temploma A Lenz család egy jómódú magyar nagypolgári származású család, melynek tagjai először a 18.
Új!!: Címerjog és Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Címerjog és Magyarország · Többet látni »
Méltóságcímer
A méltóságcímer olyan címer, amelyet csak egyes tisztségek és hivatalok viselői használhatnak.
Új!!: Címerjog és Méltóságcímer · Többet látni »
Philippi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Filippi.
Új!!: Címerjog és Philippi · Többet látni »
Prückler család
Prückler József Kalazancius (1778–1848) pékmesternek, választott pesti polgárnak, cs. kir. százados viaszpecsétje A Prückler család egy régi római katolikus polgári származású stájerországi, illetve alsó-bajorországi család, amely a 18. században telepedett le Magyarországon.
Új!!: Címerjog és Prückler család · Többet látni »
Sisakdísz
Névváltozatok: a sisak orra (Bárczay 4.), sisakdísz (Századok 1869. 493.), boncs (Turul 1908/2. 53.), ékítmény (Kristó Anjou. háb. 239.), dísz (Forgon 108. Új Idők lexikona XIII. 3264.), sisaktoll (Forgon 549.), képlet (figura) (Nagy Iván III. 44.), taréj (Nagy Iván VI. 21., Ipolyi Arnold 240.), sisaktaraj (TESz I. 437.), címerfedél (Turul 2000/1-2. 47. l.) fr: cimier, timbre, en: crest, de: Helmkleinod, Cimier, Zimier, Helmzier, Kleinod (a 14. sz. 2. felétől mutatható ki, mely az ófelnémet chleinodi 'kis, finom' zierlich 'kecses' származéka; az addigi Zimir kifejezést, melyet a teljes fegyverdíszre értettek, később a sisakdíszre is átvitték), r.de: Groyr, Krayir (Oswald 170.), cs: klenot, la: coronaria, apex, galeatum, fastigium, cimerium (Rink 16.), corona, apex seu imposita figura (Uo. 17.) A sisakdísz a sisak tetejére felerősített térbeli alakzat.
Új!!: Címerjog és Sisakdísz · Többet látni »
Tiszteletcímer
A tiszteletcímer a fejedelmek által valamilyen jeles tett vagy esemény tiszteletére kitüntetésképpen adományozott címer, melynek ábrái az adott eseményre vagy tettre emlékeztetnek.
Új!!: Címerjog és Tiszteletcímer · Többet látni »
Topits család (budapesti tésztagyáros)
''„Topits József Fia Első Magyar Gőztésztagyár”'' hirdetése (1887)'''Topits József''' András (1824–1876), gőztésztagyár tulajdonos, pesti választott polgár, Budapest fővárosi képviselő-testületi tagTopits Józsefné Prückler Klára (1833–1907), gyárosnő, a '''Topits József fia gőztésztagyár''' tulajdonosa; férje, Topits József, megalapította az ország első tésztagyárát. '''Topits Alajos József''' (1855–1926), gőztésztagyár tulajdonos, az Országos Ipar Tanács tagja, Országos Iparegyesület Igazgatóságának a tagja, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága tagja, a Ferenc József-rend lovagja. Topits Alajos''' Nándor (1894–1930), tartalékos főhadnagy, Topits József fia gőztésztagyár utolsó igazgatója A Topits család egy budapesti jómódú nagypolgári család, amely a ''„Topits József Fia Első Magyar Gőztésztagyár”'' (Erste ungarische Dampfmehlspeisenfabrik) alapítója és tulajdonosa volt.
Új!!: Címerjog és Topits család (budapesti tésztagyáros) · Többet látni »
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
Új!!: Címerjog és Werbőczy István · Többet látni »
Zászló
A magyar zászló Turáni nemzetek zászlói A zászló rúdra rögzített, meghatározott színezésű illetve mintájú textil, mely árbócon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng, a rúdra van rögzítve.
Új!!: Címerjog és Zászló · Többet látni »
1570
Nincs leírás.
Új!!: Címerjog és 1570 · Többet látni »
1858
Nincs leírás.
Új!!: Címerjog és 1858 · Többet látni »
