Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
21 kapcsolatok: Apor vezér, Bölcső-hegy, Dömör-kapu (Visegrádi-hegység), Dömös, Dobogó-kő, Dobogókő, Honfoglalás, Izbég, Komárom-Esztergom vármegye, Magyarország, Patak (vízfolyás), Püspökmajor, Pest vármegye, Pilismarót, Pilisszentlászló, Pozsarevacska szerb ortodox templom (Szentendre), Szentendre, Szentendrei-Duna, Törés (geológia), Tengerszint feletti magasság, Visegrádi-hegység.
Apor vezér
#ÁtirányításApor (hadvezér).
Új!!: Bükkös-patak és Apor vezér · Többet látni »
Bölcső-hegy
A Bölcső-hegy (szerb nevén Kolevka) egy 587 (más adat szerint 588) méter magas hegy Pest vármegye területén, a Visegrádi-hegységben, Szentendre és Pomáz határvidékén.
Új!!: Bükkös-patak és Bölcső-hegy · Többet látni »
Dömör-kapu (Visegrádi-hegység)
Dömör-kapu elnevezésű hely egyaránt található a Mecsekben és a Visegrádi-hegységben is (gyakran említik a nevét Dömörkapu formában is).
Új!!: Bükkös-patak és Dömör-kapu (Visegrádi-hegység) · Többet látni »
Dömös
Dömös község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Bükkös-patak és Dömös · Többet látni »
Dobogó-kő
A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb hegye, tengerszint feletti magassága 700 méter.
Új!!: Bükkös-patak és Dobogó-kő · Többet látni »
Dobogókő
Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik.
Új!!: Bükkös-patak és Dobogókő · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Bükkös-patak és Honfoglalás · Többet látni »
Izbég
Izbég régen önálló település volt, mára Szentendre egyik városrésze.
Új!!: Bükkös-patak és Izbég · Többet látni »
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Új!!: Bükkös-patak és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bükkös-patak és Magyarország · Többet látni »
Patak (vízfolyás)
Szentgyörgyvölgyi patak A patak kis méretű, sekély és mindössze néhány, vagy néhány tíz kilométer hosszúságú, többnyire felszíni vízfolyás.
Új!!: Bükkös-patak és Patak (vízfolyás) · Többet látni »
Püspökmajor
A Püspökmajor vagy Püspökmajori Lakótelep, régebbi nevén Felszabadulás Lakótelep Szentendre egyik városrésze.
Új!!: Bükkös-patak és Püspökmajor · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Bükkös-patak és Pest vármegye · Többet látni »
Pilismarót
Pilismarót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Bükkös-patak és Pilismarót · Többet látni »
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló község Pest vármegye Szentendrei járásában, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Bükkös-patak és Pilisszentlászló · Többet látni »
Pozsarevacska szerb ortodox templom (Szentendre)
A Pozsarevacska szerb ortodox templom Szentendrén található.
Új!!: Bükkös-patak és Pozsarevacska szerb ortodox templom (Szentendre) · Többet látni »
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Új!!: Bükkös-patak és Szentendre · Többet látni »
Szentendrei-Duna
A Szentendrei-Duna, vagy Szentendrei-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága Magyarországon, túlnyomórészt Pest vármegye, egy kisebb szakaszon Budapest főváros közigazgatási területén.
Új!!: Bükkös-patak és Szentendrei-Duna · Többet látni »
Törés (geológia)
A geológiában a törés az anyagfolytonosság megszakítását jelenti.
Új!!: Bükkös-patak és Törés (geológia) · Többet látni »
Tengerszint feletti magasság
ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.
Új!!: Bükkös-patak és Tengerszint feletti magasság · Többet látni »
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.
Új!!: Bükkös-patak és Visegrádi-hegység · Többet látni »
