Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
68 kapcsolatok: Alföld, Ács (település), Bábolnai ütközet, Bécs, Bőny, Burgert Róbert, Csekonics József, Erdély, Erdei Ferenc (szociológus), Európa, Horváth Klára (politikus), Igmánd–Kisbéri-medence, II. József magyar király, Imperiál, Japán, Kisalföld, Kisbér, Komárom (Magyarország), Komárom-Esztergom vármegye, Komáromi járás (Magyarország), Koppán nemzetség, M1-es autópálya (Magyarország), Magvető, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Mezőhegyes, Nagyigmánd, Nagyigmánd-Bábolna vasútállomás, Nepomuki Szent János, Október 18., Pettkó-Szandtner Tibor, Reformkor, Szapáry család, Széchenyi István, Szent György, Tata, Tárkány (település), Távol-Kelet, Tóth János (agrármérnök), Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820), Város, 1268, 1297, 1328, 1526, 1568, 1635, 1662, 1696, 1724, ..., 1784, 1789, 1806, 1816, 1960, 1971, 1973, 1982, 1993, 1995, 1998, 2001, 2002, 2003, 8136-os mellékút (Magyarország), 8146-os mellékút (Magyarország), 8149-es mellékút (Magyarország), 8151-es mellékút (Magyarország). Bővíteni index (18 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Alföld · Többet látni »
Ács (település)
Ács (németül: Atsch) város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Ács (település) · Többet látni »
Bábolnai ütközet
A bábolnai ütközet az 1848–1849-es szabadságharc téli hadjáratának egy ütközete volt, melynek során 1848.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Bábolnai ütközet · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Bécs · Többet látni »
Bőny
Bőny község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Bőny · Többet látni »
Burgert Róbert
Burgert Róbert (Ivánbattyán, 1924. augusztus 20. – Budapest, 1999. január 12.) mezőgazdasági mérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora, állami díjas.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Burgert Róbert · Többet látni »
Csekonics József
Zsombolyai Csekonics József (Kőszeg, 1757. február 22. – Pest, 1824. április 26.) tábornok, császári és királyi generál főstrázsamester, a magyar lótenyésztés történetének nagy alakja, a magyar állami ménestelepek megalapítója.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Csekonics József · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Erdély · Többet látni »
Erdei Ferenc (szociológus)
Erdei Ferenc (Makó, 1910. december 24. – Budapest, 1971. május 11.) magyar szociológus, a népi írók csoportjának a tagja, a Márciusi Front és a Nemzeti Parasztpárt egyik alapító tagja, politikus, 1945 után elvben a Nemzeti Parasztpárt képviselője.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Erdei Ferenc (szociológus) · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Európa · Többet látni »
Horváth Klára (politikus)
Horváth Klára (Győr, 1962. január 27. –) magyar politikus, az MSZP országgyűlési képviselője, Bábolna polgármestere.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Horváth Klára (politikus) · Többet látni »
Igmánd–Kisbéri-medence
Az Igmánd–Kisbéri-medence a Pannonhalmi-dombság és a Cuhai-Bakony-ér völgye között fekszik.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Igmánd–Kisbéri-medence · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és II. József magyar király · Többet látni »
Imperiál
Imperiál (Kisbér, 1960. február 14. – Kerteskő, 1989.) a 20. század egyik legjobb tenyésztésű magyar versenylova.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Imperiál · Többet látni »
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Japán · Többet látni »
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Kisalföld · Többet látni »
Kisbér
Kisbér város Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járás székhelye.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Kisbér · Többet látni »
Komárom (Magyarország)
Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Komárom (Magyarország) · Többet látni »
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »
Komáromi járás (Magyarország)
A Komáromi járás Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Komáromi járás (Magyarország) · Többet látni »
Koppán nemzetség
A nemzetség nevének különböző változatai voltak ismertek; Catapan, Catpan, Kathpan, Kapan, Catapán, Capman, végül a 13. és a 14. századra neve már Koppán-ná alakult.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Koppán nemzetség · Többet látni »
M1-es autópálya (Magyarország)
Az M1-es autópálya Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és M1-es autópálya (Magyarország) · Többet látni »
Magvető
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magvető Könyvkiadó.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Magvető · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Magyarország · Többet látni »
Mezőhegyes
Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság épülete Mezőhegyes város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Mezőhegyes · Többet látni »
Nagyigmánd
Nagyigmánd nagyközség Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Nagyigmánd · Többet látni »
Nagyigmánd-Bábolna vasútállomás
Nagyigmánd-Bábolna vasútállomás egy Komárom-Esztergom vármegyei vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet Nagyigmánd nagyközségben.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Nagyigmánd-Bábolna vasútállomás · Többet látni »
Nepomuki Szent János
Nepomuki János; egyházi nevén Nepomuki Szent János (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, a katolicizmusban Csehország védőszentje.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Nepomuki Szent János · Többet látni »
Október 18.
Névnapok: Lukács + Ambrus, Jusztusz.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Október 18. · Többet látni »
Pettkó-Szandtner Tibor
Vitéz felsődriethomai Pettkó-Szandtner Tibor (Bazin, 1886. június 20. – Leutstetten, 1961. január 6.) magyar huszártiszt, európai hírű lótenyésztő és fogathajtó.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Pettkó-Szandtner Tibor · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Reformkor · Többet látni »
Szapáry család
A szapári, muraszombaii és széchyszigeti gróf '''Szapáry''' család címere (a Siebmacher féle könyvből). A címert 1620. július 6-án szerezte meg a család adományként II. Ferdinánd magyar királytól Báró Szapáry Péter (fl. 1630-1703), a család vagyonának és tekintélyének megalapozója (ismeretlen festő) Barabás Miklós festménye) Gróf Szapáry Géza (1828–1898) politikus, Zala vármegye főispánja, fiumei kormányzó. (Barabás Miklós festménye) Gróf Szapáry Gyula (1832–1905), Magyarország miniszterelnöke. (Ábrányi Lajos alkotása) A szapári, muraszombati és széchyszigeti gróf Szapáry család régi magyar nemesi család.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Szapáry család · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Széchenyi István · Többet látni »
Szent György
Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Szent György · Többet látni »
Tata
Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Tata · Többet látni »
Tárkány (település)
Tárkány község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Tárkány (település) · Többet látni »
Távol-Kelet
II. világháborús térképenA tágabb értelemben vett Távol-Kelet A Távol-Kelet gyakran használt, de nem pontos kifejezés Ázsia keleti részének megjelölésére.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Távol-Kelet · Többet látni »
Tóth János (agrármérnök)
Tóth János (Füzesabony, 1933–1993) egyetemi oktató, a CPS, mai nevén IKR vezetésében töltött be meghatározó szerepet 1975–1992 között.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Tóth János (agrármérnök) · Többet látni »
Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)
Tessedik Sámuel, szlovákul: Samuel Tešedík (ejtsd: számuel tyesegyík), németül Samuel Teschedik (Alberti, 1742. április 20. – Szarvas, 1820. december 27.) evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820) · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és Város · Többet látni »
1268
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1268 · Többet látni »
1297
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1297 · Többet látni »
1328
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1328 · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1526 · Többet látni »
1568
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1568 · Többet látni »
1635
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1635 · Többet látni »
1662
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1662 · Többet látni »
1696
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1696 · Többet látni »
1724
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1724 · Többet látni »
1784
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1784 · Többet látni »
1789
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1789 · Többet látni »
1806
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1806 · Többet látni »
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1816 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1960 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1971 · Többet látni »
1973
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1973 · Többet látni »
1982
64-nek is írják) számítógépet.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1982 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1993 · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1995 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 1998 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 2001 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 2002 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 2003 · Többet látni »
8136-os mellékút (Magyarország)
A 8136-es számú mellékút egy 46 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegyék területén.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 8136-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8146-os mellékút (Magyarország)
A 8146-es számú mellékút egy közel 17,5 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Komárom-Esztergom vármegye területén.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 8146-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8149-es mellékút (Magyarország)
A 8149-es számú mellékút egy közel 5 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Komárom-Esztergom vármegye területén.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 8149-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8151-es mellékút (Magyarország)
A 8151-es számú mellékút egy bő 10 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Komárom-Esztergom vármegye területén.
Új!!: Bábolna (Magyarország) és 8151-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
