Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Budaörsi csata

Index Budaörsi csata

A budaörsi csata a királypárti (legitimista) és a Horthy Miklóshoz hű kormányerők közötti összecsapás volt IV. Károly király magyar trónra való második visszatérési kísérlete, az úgynevezett második királypuccs idején.

40 kapcsolatok: Baja, Bethlen István (politikus), Bicske, Budaörs, Budafok, Budapest, Edvard Beneš, Fekete-tenger, Funchal, Gömbös Gyula, Habsburg–Lotaringiai-ház, Hatos Pál, Hegedűs Pál (vezérőrnagy), Horthy Miklós (kormányzó), IV. Károly magyar király, IV. Károly visszatérési kísérletei, Jugoszláv Királyság, Kisantant, Legitimizmus, Lehár Antal, Madeira, Magyar Királyság (1920–1945), Magyar Országos Véderő Egyesület, Magyarellenesség, Magyarország, Nagy Pál (honvéd tábornok), Nyugat-magyarországi felkelés, Október 23., Október 24., Ostenburg-Moravek Gyula, Perszonálunió, Román Királyság, Royalizmus, Sopron, Tata, Tihanyi apátság, Turul Szövetség, Válasz Online, 1920-as évek, 1921.

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Új!!: Budaörsi csata és Baja · Többet látni »

Bethlen István (politikus)

László Fülöp: Bethlen István díszmagyarban Gróf bethleni Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) jogász, mezőgazdász, politikus.

Új!!: Budaörsi csata és Bethlen István (politikus) · Többet látni »

Bicske

Batthyány-kastély Bicske Fejér vármegye északi részén fekvő város, a Bicskei járás székhelye.

Új!!: Budaörsi csata és Bicske · Többet látni »

Budaörs

Budaörs város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése.

Új!!: Budaörsi csata és Budaörs · Többet látni »

Budafok

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.

Új!!: Budaörsi csata és Budafok · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Budaörsi csata és Budapest · Többet látni »

Edvard Beneš

Edvard Beneš (Kožlany, 1884. május 28. – Sezimovo Ústí, 1948. szeptember 3.) cseh politikus, Csehszlovákia második, vitatott megítélésű elnöke, Csehszlovákia létrehozásának legerőteljesebb hirdetője és megvalósítója.

Új!!: Budaörsi csata és Edvard Beneš · Többet látni »

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Új!!: Budaörsi csata és Fekete-tenger · Többet látni »

Funchal

Funchal a Portugáliához tartozó Madeira szigetén található város, a Madeirai Autonóm Régió fővárosa.

Új!!: Budaörsi csata és Funchal · Többet látni »

Gömbös Gyula

Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, Tolna vármegye, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig.

Új!!: Budaörsi csata és Gömbös Gyula · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai-ház

A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.

Új!!: Budaörsi csata és Habsburg–Lotaringiai-ház · Többet látni »

Hatos Pál

Hatos Pál (1971. április 2. –) magyar történész, jogász.

Új!!: Budaörsi csata és Hatos Pál · Többet látni »

Hegedűs Pál (vezérőrnagy)

Hegedűs Pál, németes névformája Paul von Hegedüs (1861. június 6. – 1944. november 10.) magyar királyi honvédtiszt, az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében honvéd vezérőrnagy, 1920-tól magyar királyi honvéd altábornagy.

Új!!: Budaörsi csata és Hegedűs Pál (vezérőrnagy) · Többet látni »

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

Új!!: Budaörsi csata és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »

IV. Károly magyar király

IV.

Új!!: Budaörsi csata és IV. Károly magyar király · Többet látni »

IV. Károly visszatérési kísérletei

IV.

Új!!: Budaörsi csata és IV. Károly visszatérési kísérletei · Többet látni »

Jugoszláv Királyság

A Jugoszláv Királyság (szerbül, horvátul, szlovénül, bosnyákul Kraljevina Jugoslavija, macedónul Кралство Југославија) egy délkelet-európai többnemzetiségű állam volt a Balkán-félszigeten, a két világháború között.

Új!!: Budaörsi csata és Jugoszláv Királyság · Többet látni »

Kisantant

A kisantant tagállamai 1921 és 1938 között A kisantant 1921 és 1938 között fennálló katonai és politikai szövetség volt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között.

Új!!: Budaörsi csata és Kisantant · Többet látni »

Legitimizmus

A Bourbon-ház királyi címere A legitimizmus a hagyományos uralkodócsaládok törvényes trónöröklési jogának az elismerése.

Új!!: Budaörsi csata és Legitimizmus · Többet látni »

Lehár Antal

Lehár Antal, báró (Sopron, 1876. február 21. – Bécs, 1962. november 12.) magyar katonatiszt, Lehár Ferenc zeneszerző öccse.

Új!!: Budaörsi csata és Lehár Antal · Többet látni »

Madeira

Madeira (portugálul Ilha da Madeira) a vulkáni eredetű Madeira-szigetek legnagyobbika az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 km-re.

Új!!: Budaörsi csata és Madeira · Többet látni »

Magyar Királyság (1920–1945)

A Magyar Királyság 1920 és 1946 közötti időszakát, vagyis a királyság utolsó két évtizedét Horthy-korszaknak nevezzük.

Új!!: Budaörsi csata és Magyar Királyság (1920–1945) · Többet látni »

Magyar Országos Véderő Egyesület

VI. kerület, Podmaniczky u. 45.) A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) egy szélsőjobboldali csoportosulás volt Magyarországon Gömbös Gyula vezetésével a két világháború között.

Új!!: Budaörsi csata és Magyar Országos Véderő Egyesület · Többet látni »

Magyarellenesség

A magyarellenesség (magyargyűlölet, hungarofóbia) az idegengyűlölet egy formája, ami magyarok ellen irányul, célpontjai ma főként a trianoni békeszerződés után alakult, Magyarországgal szomszédos országokban kisebbségben élő magyarok.

Új!!: Budaörsi csata és Magyarellenesség · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Budaörsi csata és Magyarország · Többet látni »

Nagy Pál (honvéd tábornok)

Nagy Pál (Sajósenye, 1864. szeptember 18.https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RMSP-RV?i.

Új!!: Budaörsi csata és Nagy Pál (honvéd tábornok) · Többet látni »

Nyugat-magyarországi felkelés

A nyugat-magyarországi felkelés 1921.

Új!!: Budaörsi csata és Nyugat-magyarországi felkelés · Többet látni »

Október 23.

Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

Új!!: Budaörsi csata és Október 23. · Többet látni »

Október 24.

Névnapok: Salamon + Arétász, Gilbert, Gilberta, Gilgames, Harald, Herald, Herold, Ráchel, Rafael, Ráfis, Ráhel, Rákhel, Rákis, Salvador.

Új!!: Budaörsi csata és Október 24. · Többet látni »

Ostenburg-Moravek Gyula

Gratteni lovag Ostenburg-Moravek Gyula, olykor Morawek (Marosvásárhely, 1884. december 2. – Budapest, 1944. január 12.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.

Új!!: Budaörsi csata és Ostenburg-Moravek Gyula · Többet látni »

Perszonálunió

Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.

Új!!: Budaörsi csata és Perszonálunió · Többet látni »

Román Királyság

A Román Királyság alkotmányos monarchián alapuló román állam volt 1881.

Új!!: Budaörsi csata és Román Királyság · Többet látni »

Royalizmus

A royalizmus szó jelentése: királypárti.

Új!!: Budaörsi csata és Royalizmus · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: Budaörsi csata és Sopron · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Új!!: Budaörsi csata és Tata · Többet látni »

Tihanyi apátság

A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére.

Új!!: Budaörsi csata és Tihanyi apátság · Többet látni »

Turul Szövetség

Gömbös Gyula miniszterelnök (cigarettával) a Turul Szövetség vezetőivel 1933-ban (balján Végváry József Turul-fővezér) A Turul Szövetség (Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetsége Előkészítő Bizottsága) a Horthy-kori Magyarország legjelentősebb egyetemi ifjúsági szervezete 1919 és 1945 között.

Új!!: Budaörsi csata és Turul Szövetség · Többet látni »

Válasz Online

A Válasz Online a 2018 nyarán megszűnt Heti Válasz konzervatív, polgári hetilap újságírói által 2018 decemberében elindított internetes médium.

Új!!: Budaörsi csata és Válasz Online · Többet látni »

1920-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Budaörsi csata és 1920-as évek · Többet látni »

1921

Nincs leírás.

Új!!: Budaörsi csata és 1921 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »