Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
163 kapcsolatok: A római limes magyarországi szakaszai, A török kiűzése Magyarországról, Alagút, Albert Kázmér szász–tescheni herceg, Albertfalva, Alföld, Alois Alnoch von Edelstadt, Antonio Bonfini, Apollodórosz (építész), Aquincum, Aquincum (történelmi település), Újpesti vasúti híd, Árpád híd (Budapest), Összekötő vasúti híd, Óbuda (városrész), Óbudai-sziget, Értékcsökkenés, Barabás Miklós (festő), Baricz György, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Boráros tér, Buda (történelmi település), Buda ostroma (1542), Buda ostroma (1849), Buda visszafoglalása, Budai Váralagút, Budakalász, Budapest, Budapest IV. kerülete, Budapest IX. kerülete, Budapest XX. kerülete, Budapest XXIII. kerülete, Contra-Aquincum, Csepel-Szabótelep, Csepel-sziget, Csepel-Szigetcsúcs, Deák Ferenc híd, Duna, Dunai zárólánc, Dunántúl, Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945), Erzsébet híd (Budapest, 1964), Evlija Cselebi, Galvani híd, Gellért-hegy, Gubacsi híd, Hajógyári híd, Hajóhíd, Haliczky Antal (múzeumigazgató), Híd, ..., História (folyóirat), Horthy Miklós (kormányzó), Hungária körgyűrű, I. Mátyás magyar király, Június 19., Jobbágy, Julius Jacob von Haynau, K-híd, Károlyi Mihály (miniszterelnök), Károlyi Mihály-kormány, Közlekedési vám, Kelenföld, Kifáradás (anyagé), Kikötő, Korrózió, Kossuth híd (Budapest), Kvassay híd, Lamberg Ferenc Fülöp, M0-s autóút (Magyarország), Magyarország, Manci híd, Margit híd, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Megyeri híd, Mohácsi csata, Molnár-sziget, Nagy budai lőporrobbanás, Nagytétény, Pest (történelmi település), Pesterzsébet–Csepel HÉV, Pesti rév, Petőfi híd, Petőfi Sándor, Ráckevei-Duna, Rákóczi híd, Római Birodalom, Római kori Duna-híd, Reformkor, Rendszerváltás Magyarországon, Repülőhíd (komp), Rudolf von Alt, Szabadság híd, Századforduló, Széchenyi István, Széchenyi lánchíd, Szörényvár, Szentendrei-Duna, Szentendrei-sziget, Szigetszentmiklós, Tabán (Budapest), Táncsics Mihály, Török hódoltság, Traianus római császár, Traianus-oszlop, Transaquincum, Turizmus, Vasbeton, Vaskapu-szoros, Várhegy (Buda), Vertel József, Vigadó tér, Villamos, Zsigmond magyar király, 102, 1436, 1571, 16. század, 1602, 1617, 1684, 1766, 1767, 1790, 1832–36-os pozsonyi országgyűlés, 1842, 1843, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1850, 1877, 1879, 1896, 1901, 1903, 1912, 1914, 1915, 1930-as évek, 1935, 1937, 1947, 1949, 1972, 1973, 1980, 1984, 1986, 1988, 1990, 1990-es évek, 1999, 20. század, 2007, 2009, 2010, 2011, 2013, 2015, 2018, 2020, 21. század. Bővíteni index (113 több) »
A római limes magyarországi szakaszai
Campona római erőd kapuja (rekonstruált kép) Campona római erőd alaprajza, Nagytétény A Római Birodalom feltételezett és részben fel is tárt, 6000 kilométernyi szárazföldi (limes) és folyóparti (ripa) határvédelmi létesítményei kiemelkedő történeti és tudományos értékkel bírnak.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és A római limes magyarországi szakaszai · Többet látni »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »
Alagút
Vasúti alagút Közúti alagút Vízi alagút Az alagút közlekedésre, szállításra, tárolásra vagy egyéb különleges célra szolgáló földfelszín alatt létesített, vonalas jellegű mélyépítési műtárgy.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Alagút · Többet látni »
Albert Kázmér szász–tescheni herceg
Albert Kázmér szász–tescheni herceg (Prinz Albert Kasimir August Ignaz Pius Franz Xaver zu Sachsen, Herzog von Teschen) (Moritzburg, 1738. július 11. – Bécs, 1822. február 10.), a Wettin-házból származó szász herceg, lengyel királyi herceg, 1765-től Teschen (uralkodó) hercege, 1765–1780-ig Magyarország császári helytartója, 1780-tól 1793-ig Németalföld osztrák főkormányzója.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Albert Kázmér szász–tescheni herceg · Többet látni »
Albertfalva
Albertfalva (németül Sachsenfeld) Budapest XI. kerületének egyik városrésze, 1950 előtt önálló nagyközség volt.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Albertfalva · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Alföld · Többet látni »
Alois Alnoch von Edelstadt
Alois Alnoch von Edelstadt, más írásmód szerint Allnoch, magyarosan: Edelstadti Alnoch Alajos (Tolna, 1799. június 20. – Buda, 1849. május 21.) osztrák katona, ezredesként Heinrich Hentzi segédtisztje.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Alois Alnoch von Edelstadt · Többet látni »
Antonio Bonfini
Bonfini könyve a magyar történelemről a sárospataki Rákóczi Múzeumban Antonio Bonfini, magyarosan Bonfini Antal, (1427 vagy 1434 decembere – 1502 tavasza) Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Antonio Bonfini · Többet látni »
Apollodórosz (építész)
Traianus mögött áll Apollodórosz, Damaszkuszi Apollodórosz, Apollodoros Damascenus (Kr. u. 2. század első fele) római kori építész, hadmérnök.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Apollodórosz (építész) · Többet látni »
Aquincum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aquincum (történelmi település).
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Aquincum · Többet látni »
Aquincum (történelmi település)
Aquincum (Aquinco) a római kori úthálózatot ábrázoló Tabula Peutingeriana térképenhttp://mek.oszk.hu/03400/03410/html/724.html Aquincum Aquincum római katonai tábor és polgári település volt a mai Budapest (óbudai) területén.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Aquincum (történelmi település) · Többet látni »
Újpesti vasúti híd
Az Újpesti vasúti híd (a köznyelvben néha: Északi összekötő vasúti híd) Budapest egyik vasúti Duna-hídja, amely a Népsziget felett is átvezet.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Újpesti vasúti híd · Többet látni »
Árpád híd (Budapest)
Az Árpád híd Budapest egyik közúti Duna-hídja Budapest III. kerülete és Budapest XIII. kerülete között.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Árpád híd (Budapest) · Többet látni »
Összekötő vasúti híd
Az Összekötő vasúti híd (a köznyelvben gyakran: Déli összekötő vasúti híd) Budapest egyik vasúti Duna-hídja a Körvasút déli szakaszán.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Összekötő vasúti híd · Többet látni »
Óbuda (városrész)
Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Óbuda (városrész) · Többet látni »
Óbudai-sziget
Az Óbudai-sziget, más néven Hajógyári-sziget a Duna egyik szigete Budapest III. kerületének közigazgatási területén.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Óbudai-sziget · Többet látni »
Értékcsökkenés
Egy átlagos jármű értékcsökkenése 20 év alatt Értékcsökkenés (amortizáció) a befektetett javak (immateriális és tárgyi eszközök) elhasználódásának, műszaki – gazdasági avulásának pénzben kifejezett értéke.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Értékcsökkenés · Többet látni »
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »
Baricz György
Ikafalvi Baricz György (Baritz György) (Nagyenyed, 1779. október 28. – Zára, 1840. december 27.) mérnökkari császári-királyi alezredes.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Baricz György · Többet látni »
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Többet látni »
Boráros tér
A Boráros tér Budapest IX. kerületében található, a város egyik közlekedési csomópontja.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Boráros tér · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Buda ostroma (1542)
Buda ostroma 1542.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Buda ostroma (1542) · Többet látni »
Buda ostroma (1849)
Buda ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Buda ostroma (1849) · Többet látni »
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Buda visszafoglalása · Többet látni »
Budai Váralagút
Az alagút nyugati bejárata, 2008. november 19. A budapesti Várhegy-alagút vagy budai Váralagút – a köznyelvben egyszerűen csak Alagút – a Széchenyi lánchíd budai hídfőjét (Clark Ádám tér) Krisztinavárossal összekötő 350 méter hosszú alagút.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Budai Váralagút · Többet látni »
Budakalász
Luppa-sziget Bauhaus nyaraló Budakalász város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Budakalász · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Budapest · Többet látni »
Budapest IV. kerülete
Budapest IV.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Budapest IV. kerülete · Többet látni »
Budapest IX. kerülete
A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete Ferencvárosi plébániatemplom a Bakáts téren archivedate.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Budapest IX. kerülete · Többet látni »
Budapest XX. kerülete
A 2021-ben átadott pesterzsébeti Összetartozás-templom Pesterzsébet, Budapest XX.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Budapest XX. kerülete · Többet látni »
Budapest XXIII. kerülete
Budapest XXIII.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Budapest XXIII. kerülete · Többet látni »
Contra-Aquincum
Az egykori Contra-Aquincum légi felvételen a mai Március 15. téren (2014) Contra-Aquincum római kori erőd, a pannóniai limes egyik fontos állomása.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Contra-Aquincum · Többet látni »
Csepel-Szabótelep
Csepel-Szabótelep Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Csepel-Szabótelep · Többet látni »
Csepel-sziget
A Csepel-sziget ábrázolása a Tabula Hungariae térképen A lakihegyi adótorony Luigi Ferdinando Marsigli Csepel-szigetről készült térképe 1726-ból A Csepel-sziget Magyarország Duna-szigete.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Csepel-sziget · Többet látni »
Csepel-Szigetcsúcs
Csepel-Szigetcsúcs (2012 végéig Szigetcsúcs) Budapest egyik városrésze a Csepel-szigeten, a XXI. kerületben.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Csepel-Szigetcsúcs · Többet látni »
Deák Ferenc híd
A Deák Ferenc híd (nem hivatalosan az M0-s autóút déli Duna-hídja, de nevezik Hárosi Duna-hídnak is) Budapest legdélibb Duna-hídja, az E60, E71, E75 nemzetközi főútvonalak része.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Deák Ferenc híd · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Duna · Többet látni »
Dunai zárólánc
Buda ostroma 1542-ben, a képen jól látható a zárólánc a budai vár Duna-parti körbástyája és a pesti Rondella között A dunai zárólánc egy folyami zárólánc, melyről, mint megvalósíthatatlan gondolatról 1433-ban tett először említést Bertrandon de la Brocquière, a burgundiai herceg Magyarországon átutazó főlovászmestere.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Dunai zárólánc · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Dunántúl · Többet látni »
Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945)
Az első avagy régi Erzsébet híd (eredetileg Eskü téri híd) budapesti Duna-híd volt 1903–1945 között a mai Erzsébet híd helyén.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) · Többet látni »
Erzsébet híd (Budapest, 1964)
Az Erzsébet híd Budapest egyik közúti hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Erzsébet híd (Budapest, 1964) · Többet látni »
Evlija Cselebi
A ''Szejáhatnáme'' 1895-ös kiadásának egy lapja Evlija Cselebi (oszmán-törökül: اوليا چلبي; török: Evliya Çelebi; Isztambul, 1611. február 25. – Kairó, 1684 vagy Isztambul, 1687) oszmán-török világutazó, történetíró, földrajzi író.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Evlija Cselebi · Többet látni »
Galvani híd
A Galvani híd Budapest legújabb tervezett Duna-hídja, Kelenföld és Ferencváros között, Csepel-Szigetcsúcson át a Galvani utca és az Illatos út összekötéseként.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Galvani híd · Többet látni »
Gellért-hegy
A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Gellért-hegy · Többet látni »
Gubacsi híd
A Gubacsi híd a Csepel-sziget egyik budapesti átkelője a Ráckevei-Dunán át, Budapest XXI. kerülete és XX. kerülete között.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Gubacsi híd · Többet látni »
Hajógyári híd
A Hajógyári híd (ritkán rövidítve: H-híd) az Óbudai-sziget második átkelője a Duna mellékágán Budapest III. kerületében.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Hajógyári híd · Többet látni »
Hajóhíd
pesti hídfője a mai Vigadó térnél (Carlo Pino Vasquez 1837-es metszete) Szétnyitott hajóhíd fotója a Dunán, Ómoldova közelében (Veliko Gradište, 1915, Fortepan: 59110) A hajóhíd a rendes hídszerkezetektől lényegileg abban különbözik, hogy a szerkezet közbenső alátámasztására nem a szilárd talajba épített pillérek, hanem vízen úszó fa- vagy vashajók (pontonok), esetleg hordók, tutajok, pléh-hengerek stb.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Hajóhíd · Többet látni »
Haliczky Antal (múzeumigazgató)
Haliczky Antal (Buda, 1788. október 16. – Pest, 1837. június 27.) író, a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őre, Haliczky András Frigyes fia.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Haliczky Antal (múzeumigazgató) · Többet látni »
Híd
A Golden Gate híd San Franciscóban A Brooklyn híd New Yorkban A Ponts Fabricio Rómában A Puente de Alcántara Spanyolországban A Pont du Gard Dél-Franciaországban segoviai akvadukt Közép-Spanyolországban Az An Ji híd Kínában A Pont d’Avignon Dél-Franciaországban A Ponte Vecchio Firenzében A Ponte Santa Trinita Firenzében A Pont Neuf Párizsban Pont Neuf Toulouse-ban Az Alláhvirdí kán hídja Iránban (1597) A Hádzsu híd Iránban (17. század közepe) A Kintai híd Japánban (1673) Nyári Palotában (1764) Nyári Palotában Az Iron Bridge, az első öntöttvas ívhíd Erzsébet híd próbaterhelése (1964) A Pontcysyllte akvadukt Fedett amerikai híd (19. század közepe) Clifton lánchíd A John A. Roebling függőhíd az Ohio folyón Az Eads híd a Mississippin A Forth-híd Az Akasi Kaikjó híd, a legnagyobb támaszközű híd A Tatara híd, a legnagyobb támaszközű ferdekábeles híd A híd olyan építmény, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Híd · Többet látni »
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és História (folyóirat) · Többet látni »
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »
Hungária körgyűrű
A Hungária körgyűrű Budapest harmadik körútja a Kiskörút és a Nagykörút után, a Belvárosból kifelé haladva.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Hungária körgyűrű · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
Június 19.
Névnapok: Gyárfás + Adeodát, Azurea, Deodát, Estella, Gerváz, Hajnal, Hajnalka, Imodzsen, Imogén, Ince, Járfás, Jávor, Juliána, Julianna, Julinka, Liána, Mihaéla, Mihály, Mikó, Rómeó, Romuald, Romvald, Szkilla, Szorina, Sztella, Zóra, Zorina, Zorinka, Zorka.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Június 19. · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Jobbágy · Többet látni »
Julius Jacob von Haynau
Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Julius Jacob von Haynau · Többet látni »
K-híd
A K-híd egy nyomszélességű, eredetileg főleg vasúti, ma már közúti és gyalogoshíd Budapest III. kerületében Óbuda és az Óbudai-sziget között.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és K-híd · Többet látni »
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Többet látni »
Károlyi Mihály-kormány
Károlyi kormánya Károlyi beszéde a köztársaság kikiáltása után 1918. november 16-án (1080p) Linder Béla "Nem akarok több katonát látni" beszéde (1080p videó) A Károlyi Mihály-kormány 1918.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Károlyi Mihály-kormány · Többet látni »
Közlekedési vám
A közlekedési vámok (út-, híd- és révvámok) a nemesi birtok tulajdonával összekötött kisebb királyi haszonvételek közé tartoztak.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Közlekedési vám · Többet látni »
Kelenföld
Kelenföld Budapest egyik városrésze a XI. kerületben, Újbudán.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Kelenföld · Többet látni »
Kifáradás (anyagé)
Alumínium hajtórúd fáradt törése. Sötét terület: fáradási repedés lassú terjedése. Világos terület: hirtelen törés. A kifáradás a szerkezeti anyagok egyik tönkremeneteli módja.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Kifáradás (anyagé) · Többet látni »
Kikötő
A siófoki hajóállomás A kikötő a folyó- vagy tengerpart természetes védettséget biztosító, vagy mesterséges építményekkel védett része, amely alkalmas hajók kikötésére.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Kikötő · Többet látni »
Korrózió
Korróziónak nevezzük elsősorban azokat a kémiai reakciókat, melyek során a fémek felületéről kiinduló és a fémek belseje felé haladó kémiai vagy elektrokémiai változások során az adott fémfelület roncsolódik.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Korrózió · Többet látni »
Kossuth híd (Budapest)
A Kossuth híd a Budapest ostromakor felrobbantott budapesti Duna-hidak részbeni pótlására felépített, a Kossuth és a Batthyány tér közötti egykori úgynevezett félállandó híd.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Kossuth híd (Budapest) · Többet látni »
Kvassay híd
A Kvassay Jenőről elnevezett híd a Csepel-sziget északi részét köti össze Budapest IX. kerületével.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Kvassay híd · Többet látni »
Lamberg Ferenc Fülöp
Gróf Lamberg Ferenc Fülöp (Franz Philipp von Lamberg) (Mór, 1791. november 30. – Buda, 1848. szeptember 28.) császári-királyi altábornagy (k.k. Feldmarschallleutnant).
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Lamberg Ferenc Fülöp · Többet látni »
M0-s autóút (Magyarország)
Az M0 légifotója a 6-os út budatétényi csomópontjánál A Megyeri híd légi felvételen Az M0-s autóút, a köznyelvben gyakran budapesti körgyűrű a Budapestet körbevevő gyorsforgalmi út.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és M0-s autóút (Magyarország) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Magyarország · Többet látni »
Manci híd
A Manci híd a második világháborúban lerombolt Margit híd mellett épített ideiglenes hajóhíd (pontonhíd) volt.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Manci híd · Többet látni »
Margit híd
A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Margit híd · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Második világháború · Többet látni »
Megyeri híd
A híd tervrajza A Megyeri híd (nem hivatalosan az M0-s északi Duna-hídja) közúti híd a Duna felett, mely Újpestet köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Megyeri híd · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Mohácsi csata · Többet látni »
Molnár-sziget
A Molnár-sziget (németül Müllerinsel) a Soroksári- avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete Budapesten, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Molnár-sziget · Többet látni »
Nagy budai lőporrobbanás
A nagy budai lőporrobbanás 1578.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Nagy budai lőporrobbanás · Többet látni »
Nagytétény
Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Nagytétény · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pesterzsébet–Csepel HÉV
A Pesterzsébet–Csepel HÉV Budapest egyik vasútvonala volt, amit megszűnésekor a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltetett a Határ út és Csepel állomás között.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Pesterzsébet–Csepel HÉV · Többet látni »
Pesti rév
A pesti Váci kapunál kikötött repülőhíd („hidas”) az 1700-as évek végén Binder János Fülöp, az első budai rézmetsző képén A pesti révet már a középkorban említik, Pest és Buda között a mai Rudas gyógyfürdő vonalában.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Pesti rév · Többet látni »
Petőfi híd
A Petőfi híd (1937-től 1945-ig: Horthy Miklós híd) Budapest egyik Duna-hídja.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Petőfi híd · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Petőfi Sándor · Többet látni »
Ráckevei-Duna
A Ráckevei-Duna Szigetszentmiklósnál A Ráckevei-Duna (másképpen Soroksári-Duna vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve: RSD) a Duna folyam egyik jelentős mellékága, a főággal a Csepel-szigetet öleli körül.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Ráckevei-Duna · Többet látni »
Rákóczi híd
A Rákóczi híd Budapest második legújabb Duna-hídja, Lágymányos és Ferencváros között.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Rákóczi híd · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Római Birodalom · Többet látni »
Római kori Duna-híd
Transaquincum térképe a híd helyével A római kori Duna-híd egy feltételezések szerint a mai Budapest területén, a Dunán a római korban átívelő híd volt, ami a mai Óbudai-szigetet kötötte össze a barbaricumi oldallal, de erre nincs hiteles bizonyíték.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Római kori Duna-híd · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Reformkor · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Repülőhíd (komp)
Elbán Vezetőkábeles repülőhíd a Weseren Pestet és Budát összekötő repülőhíd képe Binder János Fülöp metszetén. (1735.) A repülőhíd vagy lengőkomp az erős sodrású folyókon használt komp egy fajtája.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Repülőhíd (komp) · Többet látni »
Rudolf von Alt
Stephansdom, 1832 Rudolf von Alt szobra a Minoriten-téren Bécsben Rudolf von Alt Rudolf Ritter von Alt (magyarosan Alt Rudolf) (Alservorstadt, 1812. augusztus 28. – Bécs, 1905. március 12.) osztrák festőművész, a vedutafestés népszerű képviselője, Jakob Alt fia, Franz Alt testvére.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Rudolf von Alt · Többet látni »
Szabadság híd
A Szabadság híd (korábban Ferenc József híd, Fővám téri híd, Vámház téri híd) Budapest egyik, 1896-ban, a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja, Budapest központjának legrövidebb hídja.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Szabadság híd · Többet látni »
Századforduló
Századforduló megnevezéssel többnyire a 19–20.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Századforduló · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Széchenyi István · Többet látni »
Széchenyi lánchíd
A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben gyakran csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Széchenyi lánchíd · Többet látni »
Szörényvár
Szörényvár (régi magyar nevén Szörénytornya, románul Drobeta-Turnu Severin) város Románia Olténia régiójában.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Szörényvár · Többet látni »
Szentendrei-Duna
A Szentendrei-Duna, vagy Szentendrei-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága Magyarországon, túlnyomórészt Pest vármegye, egy kisebb szakaszon Budapest főváros közigazgatási területén.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Szentendrei-Duna · Többet látni »
Szentendrei-sziget
A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között a Vác–Pesti-Duna-völgyben, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Szentendrei-sziget · Többet látni »
Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Szigetszentmiklós · Többet látni »
Tabán (Budapest)
Tabán térképe 1884-ben (a Budapest térkép részlete) A Tabán 1901-ben A Tabán (szerbül: Српска варош / Srpska varoš: „Szerbváros”, „Rácváros”) Budapest I. kerületének egyik városrésze.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Tabán (Budapest) · Többet látni »
Táncsics Mihály
Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.), gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál: magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Táncsics Mihály · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Török hódoltság · Többet látni »
Traianus római császár
Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Traianus római császár · Többet látni »
Traianus-oszlop
A Traianus-oszlop a Rómában, Traianus római császár (98–117) fórumának közepén álló, i. sz.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Traianus-oszlop · Többet látni »
Transaquincum
Transaquincum az aquincumi légiós táborral szemben, a Duna bal partján fekvő úgynevezett ellenerőd volt a Rákos-patak torkolatánál, a mai Dagály fürdő területén.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Transaquincum · Többet látni »
Turizmus
velencei Szent Márk téren USA-ban Egykori utazásszervezés- angol út Párizsba - plakátja A turizmus fogalmán egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Turizmus · Többet látni »
Vasbeton
Vasbeton készítése A vasbeton betonból és a betonba ágyazott acélbetétekből álló építőanyag.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Vasbeton · Többet látni »
Vaskapu-szoros
A Vaskapu-szoros (románul Porțile de Fier, szerbül Ђердапска клисура / Đerdapska klisura) folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Vaskapu-szoros · Többet látni »
Várhegy (Buda)
A Várhegy Budapest I. kerületében található magaslat, melynek fennsíkján helyezkedik el a Budai Várnegyed.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Várhegy (Buda) · Többet látni »
Vertel József
Vertel József (Dömös, 1922. január 2. – Budapest, 1993. augusztus 5.) grafikusművész, bélyegtervező.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Vertel József · Többet látni »
Vigadó tér
A Pesti Vigadó Senyei Károly: Vízcsorgató gyermekkút (bronz, 1896) Raffay Dávid: Kutyás lány (bronz, 2007) A Vigadó tér Budapest V. kerületében található.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Vigadó tér · Többet látni »
Villamos
Tatra T5C5 és CAF Urbos típusú villamosok Budapesten, a Clark Ádám téren Villamos füves pályán Párizsban Egy százéves villamos, időszakosan kiállítva Budapesten A villamos (közúti villamos vasút) elektromossággal működő olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Villamos · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és Zsigmond magyar király · Többet látni »
102
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 102 · Többet látni »
1436
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1436 · Többet látni »
1571
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1571 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 16. század · Többet látni »
1602
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1602 · Többet látni »
1617
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1617 · Többet látni »
1684
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1684 · Többet látni »
1766
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1766 · Többet látni »
1767
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1767 · Többet látni »
1790
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1790 · Többet látni »
1832–36-os pozsonyi országgyűlés
A Karok és Rendek ülése Pozsonyban, A. J. Groitsch rézmetszete 1832 és 1836 között Pozsonyban ülésezett Magyarország rendi országgyűlése, amelyet a reformországgyűlések egyikeként tartanak számon.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1832–36-os pozsonyi országgyűlés · Többet látni »
1842
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1842 · Többet látni »
1843
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1843 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1849 · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1850 · Többet látni »
1877
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1877 · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1879 · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1896 · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1901 · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1903 · Többet látni »
1912
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1912 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1914 · Többet látni »
1915
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1915 · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1930-as évek · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1935 · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1937 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1947 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1949 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1972 · Többet látni »
1973
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1973 · Többet látni »
1980
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1980 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1984 · Többet látni »
1986
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1986 · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1988 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1990 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1990-es évek · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 1999 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 20. század · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 2007 · Többet látni »
2009
----.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 2009 · Többet látni »
2010
---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 2010 · Többet látni »
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 2011 · Többet látni »
2013
---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 2013 · Többet látni »
2015
---- 2015 (MMXV) első napja csütörtökre esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 2015 · Többet látni »
2018
----.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 2018 · Többet látni »
2020
---- 2020 szökőév volt, ami legfontosabb eseménye világszerte a Covid19-pandémia volt.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 2020 · Többet látni »
21. század
Évtizedek: 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek ---- A 21.
Új!!: Budapest Duna-hídjai és 21. század · Többet látni »
