Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
112 kapcsolatok: A Pallas nagy lexikona, Abaúj-Torna vármegye, Andornaktálya, Örsúr nemzetség, Ónod, Ózd, Ózdi járás, Éleskővár, Bánréve, Bányászat, Bükk-vidék, Besenyők, Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Borsod-Gömör vármegye, Borsodi földvár, Budapest, Csehszlovákia, Cserépvár, Csorbakő vára, Dédesi vár, Diósgyőri Papírgyár, Diósgyőri vár, Domaháza, Edelény, Edelényi járás, Eger, Egri főegyházmegye, Első bécsi döntés, Emőd (település), Fényes Elek, Földvár (építmény), Felsőtárkány, Géza magyar fejedelem, Gömör és Kishont vármegye, Györffy György, Gyertyánvölgy, Hajdú vármegye, Heves vármegye, I. István magyar király, Ipar, IV. Béla magyar király, Január 1., Kassa, Kazincbarcika, Kissikátor, Magyarok, Magyarország, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., ..., Második világháború, Mezőcsát, Mezőcsáti járás, Mezőkövesd, Mezőkövesdi járás, Mezőkeresztes, Mezőkeresztesi csata, Mezőváros, Miskolc, Miskolci járás, Miskolctapolca, Mohácsi csata, Muhi, Muhi csata, Németek, Nógrád vármegye, November 2., Október 26., Október 28., Onga, Ortodox kereszténység, Rákóczi-szabadságharc, Rendezett tanácsú város, Ruszinok, Sajó (folyó), Sajószentpéter, Szabolcs vármegye, Szendrő (Magyarország), Szerencs, Szirmabesenyő, Szlovákok, Tatárjárás, Törvényhatósági jogú város, Tisza, Trianoni békeszerződés, Vármegye, Zemplén vármegye, 10. század, 11. század, 1241, 1248, 1285, 13. század, 14. század, 1526, 1566, 1596, 1687, 1707, 1724, 1825, 1827, 1857, 1880, 1882, 19. század, 1907, 1923, 1938, 1945, 1950, 1950-es megyerendezés. Bővíteni index (62 több) »
A Pallas nagy lexikona
A Pallas nagy lexikona, alcímén Az összes ismeretek enciklopédiája a 19. század legvégének nagy irodalmi alkotása, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.
Új!!: Borsod vármegye és A Pallas nagy lexikona · Többet látni »
Abaúj-Torna vármegye
Abaúj-Torna vármegye, a Magyar Királyság egyik közigazgatási egysége 1881 és 1945 között.
Új!!: Borsod vármegye és Abaúj-Torna vármegye · Többet látni »
Andornaktálya
Andornaktálya község Heves vármegyében, az Egri járásban.
Új!!: Borsod vármegye és Andornaktálya · Többet látni »
Örsúr nemzetség
Az Örsúr nemzetség címere. Az Örsúr nemzetség a 108 magyar nemzetség egyike volt.
Új!!: Borsod vármegye és Örsúr nemzetség · Többet látni »
Ónod
Ónod község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Borsod vármegye és Ónod · Többet látni »
Ózd
Ózd légi felvételen A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.
Új!!: Borsod vármegye és Ózd · Többet látni »
Ózdi járás
A Ózdi járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Borsod vármegye és Ózdi járás · Többet látni »
Éleskővár
Éleskővár (helyenként csak Éleskő) Szilvásvárad mellett, a bükk-vidéki Kukucsó-völgy, Tófalu-völgy és Szalajka-völgy által határolt vonulatának csúcsán található várrom.
Új!!: Borsod vármegye és Éleskővár · Többet látni »
Bánréve
Bánréve község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Új!!: Borsod vármegye és Bánréve · Többet látni »
Bányászat
A csódi-hegyi kőbánya Dunabogdány közelében A mára elhagyott István akna Pécsett A bányászat a Föld tömegéből, illetve annak kérgéből a hasznosítható ásványi nyersanyagok kutatásával, feltárásával, kitermelésével, minőségjavításával (előkészítésével, osztályozásával), szállításával, esetenként késztermék gyártásával és kereskedelmével foglalkozó tevékenységek összessége.
Új!!: Borsod vármegye és Bányászat · Többet látni »
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Új!!: Borsod vármegye és Bükk-vidék · Többet látni »
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Új!!: Borsod vármegye és Besenyők · Többet látni »
Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye
1 Abaúj-Torna, 2 Zemplén, 3 Szabolcs, 4 Hajdú, 5 Heves, 6 Nógrád, 7 Gömörtől Nógrádhoz 1921-ben (1928-ban), 8 Gömörtől Borsodhoz 1938-ban, 9 Gömör és Kishont, 10 Borsod, 11 Miskolc, 12 mai megyehatár, 13 megszűnt 1914-es megyehatár Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországon maradt csonka területének és Borsod vármegyének az összevonásával jött létre az 1923.
Új!!: Borsod vármegye és Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén
#ÁTIRÁNYÍTÁS Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye.
Új!!: Borsod vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye.
Új!!: Borsod vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye · Többet látni »
Borsod-Gömör vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye.
Új!!: Borsod vármegye és Borsod-Gömör vármegye · Többet látni »
Borsodi földvár
A borsodi földvár vagy Borsod vára fa-föld szerkezetű sáncvár az Edelényhez tartozó egykori Borsod településen, Borsod vármegye korábbi központja és névadója.
Új!!: Borsod vármegye és Borsodi földvár · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Borsod vármegye és Budapest · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Borsod vármegye és Csehszlovákia · Többet látni »
Cserépvár
Cserépvár mára elpusztult vár a Bükk-vidéken, Cserépváralja közelében.
Új!!: Borsod vármegye és Cserépvár · Többet látni »
Csorbakő vára
Csorbakő vára mára elpusztult vár Szuhogy közelében.
Új!!: Borsod vármegye és Csorbakő vára · Többet látni »
Dédesi vár
A dédesi vár egy 13.
Új!!: Borsod vármegye és Dédesi vár · Többet látni »
Diósgyőri Papírgyár
A Diósgyőri Papírgyár (DIPA Zrt.) 1782-ben alapított magyar papíripari cég, amely az ország egyetlen bankjegy- és biztonságipapír-gyártó vállalata.
Új!!: Borsod vármegye és Diósgyőri Papírgyár · Többet látni »
Diósgyőri vár
A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze.
Új!!: Borsod vármegye és Diósgyőri vár · Többet látni »
Domaháza
Domaháza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
Új!!: Borsod vármegye és Domaháza · Többet látni »
Edelény
Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járás központja.
Új!!: Borsod vármegye és Edelény · Többet látni »
Edelényi járás
Az Edelényi járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Edelény.
Új!!: Borsod vármegye és Edelényi járás · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Borsod vármegye és Eger · Többet látni »
Egri főegyházmegye
Az Egri főegyházmegye a római katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Magyarországon.
Új!!: Borsod vármegye és Egri főegyházmegye · Többet látni »
Első bécsi döntés
Tájékoztató szórólap az első bécsi döntésről Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938.
Új!!: Borsod vármegye és Első bécsi döntés · Többet látni »
Emőd (település)
Emőd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.
Új!!: Borsod vármegye és Emőd (település) · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Borsod vármegye és Fényes Elek · Többet látni »
Földvár (építmény)
A szabolcsi földvár A földvár az őskortól használt erődítménytípus, eredete a Kr.e. 6.
Új!!: Borsod vármegye és Földvár (építmény) · Többet látni »
Felsőtárkány
Felsőtárkány község Heves vármegye Egri járásában, a Tárkányi-patak völgyében található.
Új!!: Borsod vármegye és Felsőtárkány · Többet látni »
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Új!!: Borsod vármegye és Géza magyar fejedelem · Többet látni »
Gömör és Kishont vármegye
Mátyás király halálakor első katonai felmérés térképén Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Geomoriensis et Kishonthensis, németül Gemer und Kleinhont, szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság területén 1802-től kezdve, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Új!!: Borsod vármegye és Gömör és Kishont vármegye · Többet látni »
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Új!!: Borsod vármegye és Györffy György · Többet látni »
Gyertyánvölgy
Gyertyánvölgy egy mára elpusztult település a Bükkben, a Bükkszentkereszt és Cserépfalu közti Hór-völgyben; ma Répáshuta külterülete.
Új!!: Borsod vármegye és Gyertyánvölgy · Többet látni »
Hajdú vármegye
Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hajdú vármegye – eredeti nevén Hajdú megye – (németül: Komitat Haiduck, latinul: Comitatus Hajdonicalis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén, mely 1950-ben beolvadt Hajdú-Bihar megyébe.
Új!!: Borsod vármegye és Hajdú vármegye · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Borsod vármegye és Heves vármegye · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Borsod vármegye és I. István magyar király · Többet látni »
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Új!!: Borsod vármegye és Ipar · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Borsod vármegye és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Új!!: Borsod vármegye és Január 1. · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Borsod vármegye és Kassa · Többet látni »
Kazincbarcika
Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Borsod vármegye és Kazincbarcika · Többet látni »
Kissikátor
Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében, a szlovák határ mellett, közel a nógrádi és hevesi vármegyehatárhoz, az Ózdi járásban.
Új!!: Borsod vármegye és Kissikátor · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Borsod vármegye és Magyarország · Többet látni »
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Új!!: Borsod vármegye és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Borsod vármegye és Második világháború · Többet látni »
Mezőcsát
Mezőcsát kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőcsáti járás székhelye.
Új!!: Borsod vármegye és Mezőcsát · Többet látni »
Mezőcsáti járás
A Mezőcsáti járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Borsod vármegye és Mezőcsáti járás · Többet látni »
Mezőkövesd
Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye.
Új!!: Borsod vármegye és Mezőkövesd · Többet látni »
Mezőkövesdi járás
A Mezőkövesdi járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Borsod vármegye és Mezőkövesdi járás · Többet látni »
Mezőkeresztes
Mezőkeresztes város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
Új!!: Borsod vármegye és Mezőkeresztes · Többet látni »
Mezőkeresztesi csata
A mezőkeresztesi csatát 1596.
Új!!: Borsod vármegye és Mezőkeresztesi csata · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Borsod vármegye és Mezőváros · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Borsod vármegye és Miskolc · Többet látni »
Miskolci járás
A Miskolci járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Borsod vármegye és Miskolci járás · Többet látni »
Miskolctapolca
Miskolctapolca, 1950 előtti nevén Görömbölytapolca (a helyiek szóhasználatában Tapolca) Miskolc városrésze, a Hejő-patak völgyében helyezkedik el.
Új!!: Borsod vármegye és Miskolctapolca · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Borsod vármegye és Mohácsi csata · Többet látni »
Muhi
Muhi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Új!!: Borsod vármegye és Muhi · Többet látni »
Muhi csata
A Sajó menti csata vagy közismert nevén muhi csata a mongolok és a magyar király szövetséges serege közötti fő ütközet volt a mongolok Kárpát-medencébe való betörése után.
Új!!: Borsod vármegye és Muhi csata · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Borsod vármegye és Németek · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Borsod vármegye és Nógrád vármegye · Többet látni »
November 2.
Névnapok: Achillesz + Achilles, Ahillész, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Bató, Batu, Batus, Rátold, Tóbiás, Viktor, Vitéz.
Új!!: Borsod vármegye és November 2. · Többet látni »
Október 26.
Névnapok: Dömötör + Albin, Amand, Amanda, Ametiszt, Armand, Baldvin, Deme, Demeter, Evariszt, Manda, Medox, Mendi, Örsi, Szamanta, Szamira.
Új!!: Borsod vármegye és Október 26. · Többet látni »
Október 28.
Névnapok: Simon, Szimonetta + Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.
Új!!: Borsod vármegye és Október 28. · Többet látni »
Onga
#ÁTIRÁNYÍTÁS Onga (egyértelműsítő lap).
Új!!: Borsod vármegye és Onga · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Borsod vármegye és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Borsod vármegye és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Borsod vármegye és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és Ruszinok · Többet látni »
Sajó (folyó)
A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.
Új!!: Borsod vármegye és Sajó (folyó) · Többet látni »
Sajószentpéter
Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Új!!: Borsod vármegye és Sajószentpéter · Többet látni »
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Új!!: Borsod vármegye és Szabolcs vármegye · Többet látni »
Szendrő (Magyarország)
Szendrő város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Új!!: Borsod vármegye és Szendrő (Magyarország) · Többet látni »
Szerencs
Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.
Új!!: Borsod vármegye és Szerencs · Többet látni »
Szirmabesenyő
Szirmabesenyő nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Borsod vármegye és Szirmabesenyő · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Borsod vármegye és Szlovákok · Többet látni »
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Borsod vármegye és Tatárjárás · Többet látni »
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Új!!: Borsod vármegye és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Borsod vármegye és Tisza · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Borsod vármegye és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Borsod vármegye és Vármegye · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Borsod vármegye és Zemplén vármegye · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Borsod vármegye és 10. század · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Borsod vármegye és 11. század · Többet látni »
1241
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1241 · Többet látni »
1248
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1248 · Többet látni »
1285
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1285 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Borsod vármegye és 13. század · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Borsod vármegye és 14. század · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1526 · Többet látni »
1566
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század.
Új!!: Borsod vármegye és 1566 · Többet látni »
1596
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1596 · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: Borsod vármegye és 1687 · Többet látni »
1707
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1707 · Többet látni »
1724
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1724 · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1825 · Többet látni »
1827
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1827 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Borsod vármegye és 1857 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1880 · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1882 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Borsod vármegye és 19. század · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1907 · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1923 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1938 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Borsod vármegye és 1945 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Borsod vármegye és 1950 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Borsod vármegye és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
