Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bojár Gábor

Index Bojár Gábor

Bojár Gábor (Budapest, 1949. március 27.) magyar vállalkozó, a Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója.

37 kapcsolatok: A 100 leggazdagabb, A Magyar Érdemrend középkeresztje, Apple Inc., Aquincum Institute of Technology, ArchiCAD, Óbuda (városrész), Óbudai Gázgyár, Bojár Sándor, Budapest, Budapesti Értéktőzsde, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Computer-aided design, Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Erasmus-program, Fizikus, Formatervezés, Gábor Dénes-díj, Graphisoft, Graphisoft Park, Hazám-díj, Kelet-Európa, Magánegyetem, Magyarország, Matematika, Március 27., Második világháború, Microsoft, MVM Paksi Atomerőmű, Nagyszámítógép, Rozsdaövezet, SAP AG, Számítógép-programozás, Széchenyi-díj, Tari István Gábor, Vasfüggöny, 1949.

A 100 leggazdagabb

''A 100 leggazdagabb 2013'' címlapja A Napi.hu független üzleti és pénzügyi hírportál 2002 óta minden évben összeállítja Magyarország leggazdagabb embereinek listáját.

Új!!: Bojár Gábor és A 100 leggazdagabb · Többet látni »

A Magyar Érdemrend középkeresztje

A Magyar Érdemrend középkeresztje a magyar állam által adományozható egyik kitüntetés, a Magyar Érdemrend 3.

Új!!: Bojár Gábor és A Magyar Érdemrend középkeresztje · Többet látni »

Apple Inc.

Az Apple Inc. amerikai multinacionális informatikai vállalat.

Új!!: Bojár Gábor és Apple Inc. · Többet látni »

Aquincum Institute of Technology

Az Aquincum Institute of Technology (AIT) egy magánegyetem Budapesten, melyet Bojár Gábor vállalkozó alapított a Graphisoft Parkban.

Új!!: Bojár Gábor és Aquincum Institute of Technology · Többet látni »

ArchiCAD

Az ARCHICAD egy magyar fejlesztésű építészeti CAD szoftver, ami Mac OS X-en és a Windows operációs rendszer alatt fut.

Új!!: Bojár Gábor és ArchiCAD · Többet látni »

Óbuda (városrész)

Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.

Új!!: Bojár Gábor és Óbuda (városrész) · Többet látni »

Óbudai Gázgyár

A Óbudai Gázgyár szénből városi gázt előállító üzem volt Budapest III. kerületében, amely 1913-tól 1984-ig üzemelt.

Új!!: Bojár Gábor és Óbudai Gázgyár · Többet látni »

Bojár Sándor

Bojár Sándor (Szeged, 1914. augusztus 16. – Budapest, 2000. január 31.) magyar fotóművész.

Új!!: Bojár Gábor és Bojár Sándor · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Bojár Gábor és Budapest · Többet látni »

Budapesti Értéktőzsde

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT), (BSE) a második legnagyobb tőzsde Közép- és Kelet-Európában piaci kapitalizáció és likviditás alapján, a nyilvánosan kibocsátott magyar értékpapírok hivatalos kereskedési helye.

Új!!: Bojár Gábor és Budapesti Értéktőzsde · Többet látni »

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).

Új!!: Bojár Gábor és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »

Computer-aided design

Csigahajtómű CAD programmal készített összeállítási rajza. Computer-aided design (CAD) rendszer alatt több, számítógépen alapuló eszközt értünk, mely a mérnököket és más tervezési szakembereket tervezési tevékenységükben segíti.

Új!!: Bojár Gábor és Computer-aided design · Többet látni »

Eötvös Loránd Geofizikai Intézet

A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) részben önálló gazdálkodású költségvetési kutatóintézet, amelynek célja a Föld, kiemelten Magyarország földtani-geofizikai megismerése.

Új!!: Bojár Gábor és Eötvös Loránd Geofizikai Intézet · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Új!!: Bojár Gábor és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »

Erasmus-program

Az Erasmus-program, az Európai Felsőoktatási Térség területén tanuló egyetemi, főiskolai hallgatóknak más országok felsőoktatási társintézményekben való tanulmányait segítő program.

Új!!: Bojár Gábor és Erasmus-program · Többet látni »

Fizikus

Isaac Newton, az újkori fizika egyik úttörője A fizikus természettudományi kutató, aki a kutatómunkáját az anyagi világ struktúrájának, viselkedésének, törvényszerűségeinek feltárása céljából elsősorban, de nem kizárólag a fizika tudományágának ismeretei, módszertana és megállapított törvényszerűségei alapján végzi.

Új!!: Bojár Gábor és Fizikus · Többet látni »

Formatervezés

A formatervezés, ipari formatervezés vagy dizájn az iparművészeten belül mindazon tevékenység, amely az iparilag előállított tárgyi világ formai-esztétikai kialakításával foglalkozik.

Új!!: Bojár Gábor és Formatervezés · Többet látni »

Gábor Dénes-díj

2014. évi kitüntetettek az Országházban A Gábor Dénes-díj a Novofer Alapítvány a műszaki-szellemi alkotásért kuratóriuma által odaítélt kétféle elismerés, a Hazai és a Nemzetközi Gábor Dénes-díj gyűjtőneve, a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése.

Új!!: Bojár Gábor és Gábor Dénes-díj · Többet látni »

Graphisoft

A GRAPHISOFT SE egy magyarországi központú multinacionális szoftverfejlesztő cég, mely épületinformáció-modellezésen (BIM) alapuló építészeti tervező szoftvereket fejleszt építészek, belsőépítészek, városépítészek, táj- és kertépítészek számára.

Új!!: Bojár Gábor és Graphisoft · Többet látni »

Graphisoft Park

A Graphisoft Park az egykori óbudai gázgyári terület szívében, közvetlenül a Duna-parton fekvő 16 hektáros zöldterületen elterülő ipari park.

Új!!: Bojár Gábor és Graphisoft Park · Többet látni »

Hazám-díj

A Hazám-díjat a XXI. Század Társaság 2001.

Új!!: Bojár Gábor és Hazám-díj · Többet látni »

Kelet-Európa

Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.

Új!!: Bojár Gábor és Kelet-Európa · Többet látni »

Magánegyetem

A magánegyetem olyan egyetem, amely nem tartozik az állami befolyás alá.

Új!!: Bojár Gábor és Magánegyetem · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Bojár Gábor és Magyarország · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Bojár Gábor és Matematika · Többet látni »

Március 27.

Névnapok: Hajnalka + Alap, Alpár, Archibald, Auguszta, Augusztina, Hajnal, János, Lida, Lídia, Marót, Nikodémia, Nikodémusz, Rupert, Ruperta.

Új!!: Bojár Gábor és Március 27. · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Bojár Gábor és Második világháború · Többet látni »

Microsoft

A Microsoft Corporation a világ legnagyobb szoftvervállalata, 134 ezer alkalmazottat foglalkoztat a világ több mint 153 országában.

Új!!: Bojár Gábor és Microsoft · Többet látni »

MVM Paksi Atomerőmű

Az MVM Paksi Atomerőmű Magyarország első és egyetlen működő atomerőműve.

Új!!: Bojár Gábor és MVM Paksi Atomerőmű · Többet látni »

Nagyszámítógép

A nagyszámítógép, (angol kifejezéssel: mainframe, szakmai körökben elterjedt kifejezéssel nagygép vagy nagy vas) azokat a nagy és „drága”, nagy teljesítményű számítógépeket jelenti, amelyeket főleg kormányzati intézmények, nagyvállalatok, és bankok használnak az üzletileg kritikus alkalmazásaik futtatására.

Új!!: Bojár Gábor és Nagyszámítógép · Többet látni »

Rozsdaövezet

A rozsdaövezet egy példája: az Óbudai Hajógyár területe A rozsdaövezet a VÁTI meghatározása szerint.

Új!!: Bojár Gábor és Rozsdaövezet · Többet látni »

SAP AG

Az SAP a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszere (ERP).

Új!!: Bojár Gábor és SAP AG · Többet látni »

Számítógép-programozás

Részlet egy programból, amely a Commodore 64 mikroszámítógép saját BASIC nyelvén íródott A számítógép-programozás (vagy egyszerűen programozás) egy vagy több absztrakt algoritmus megvalósítását jelenti egy bizonyos programozási nyelven.

Új!!: Bojár Gábor és Számítógép-programozás · Többet látni »

Széchenyi-díj

A Széchenyi-díj magyar állami kitüntetés, a Magyar Népköztársaság Állami Díja utódja, mely helyett 1990 óta szolgál a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére.

Új!!: Bojár Gábor és Széchenyi-díj · Többet látni »

Tari István Gábor

Tari István Gábor (1957. január 31. – 2015. március 15.) a Graphisoft társalapítója.

Új!!: Bojár Gábor és Tari István Gábor · Többet látni »

Vasfüggöny

el nem kötelezett Jugoszlávia és a keleti blokkból elszigetelődött Albánia. A fekete sáv a vasfüggönyként értelmezendő határ kelet és nyugat között. Légifelvétel a berlini falról (1989) A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt, ha bárki hozzáért vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön A vasfüggöny Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája, egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a második világháború során kiterjesztett szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugati határai mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg.

Új!!: Bojár Gábor és Vasfüggöny · Többet látni »

1949

Nincs leírás.

Új!!: Bojár Gábor és 1949 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »