Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bethlen Gábor

Index Bethlen Gábor

Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

153 kapcsolatok: Acsády Ignác, Albrecht von Wallenstein, Anabaptizmus, Anglia, Angyal Dávid, Apáczai Csere János, Augusztus, Augusztus 25., Áprily Lajos, Örökös főispán, Bánffy Miklós (író), Báthori-család, Báthory Anna (1594–1636), Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Báthory István Elméleti Líceum, Báthory István erdélyi fejedelem, Báthory Zsigmond, Bécs, Bécsi béke (1624), Békés vármegye, Bíró Vencel, Belgrád, Bessenyei Ferenc (színművész), Besztercebánya, Bethlen család, Bethlen Farkas (főkapitány), Bethlen Gábor Kollégium, Bethlen István (főispán), Bethlen István erdélyi fejedelem, Bitay Árpád, Bocskai István, Bod Péter, Borosjenői vár, Borsos Tamás (követ), Brandenburgi Katalin, Brassó, Bródy Sándor (író), Cs. Szabó László, Csetri Elek, Dánér Lajos, December 31., Ecsedi vár, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdélyi szász univerzitás, Erdélyi Tudományos Füzetek, Fehérhegyi csata, Gergely Ferenc, Giorgio Basta, Goroszlói csata, Gulácsy Irén, ..., Gyallay Pap Domokos, György Vilmos brandenburgi választófejedelem, Gyergyószárhegy, Gyulafehérvár, Gyulafehérvári érseki székesegyház, Habsburg Birodalom, Habsburg Cecília Renáta lengyel királyné, Habsburgok, Harmincéves háború, Havasalföld, Herepei János (művelődéstörténész), Hollandia, Homonnai Drugeth III. György, Huszt (település), I. Ahmed oszmán szultán, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, II. Ferdinánd magyar király, II. János magyar király, II. Mátyás magyar király, II. Mihály havasalföldi fejedelem, Iktár-Budinc, Imreh István (történész), Ipar, IX. Radu havasalföldi fejedelem, Jakó Zsigmond Pál, Jeremiás moldvai fejedelem, Kádár Géza, Kálvinizmus, Károlyi Zsuzsanna, Kővár vára, Kelet-Európa, Kemény János erdélyi fejedelem, Kerelőszentpáli csata, Kereskedelem, Keserüi Dajka János, Kristóf György, Lengyelország, Lippa, Magyar belháború (1526–38), Magyar király, Magyarország, Makkai László (történész), Makkai Sándor, Maksay Albert, Marosillye, Marosillye község, Móricz Zsigmond, Merkantilizmus, Miriszlói csata, Moldva (fejedelemség), Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Nagytopoly, Nikolsburgi béke, November 15., Nyugat-Európa, Október 23., Opole, Oszmán Birodalom, P. Szathmáry Károly, Pataki József (történész), Pápai Páriz Ferenc, Péchi Simon, Péterfy László (szobrász), Petki János, Protestantizmus, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, Reményik Sándor, Rudolf magyar király, Sütő András (író), Sellenberki csata, Szabó T. Attila, Szász Károly (politikus, 1798–1853), Székely Mózes, Székely Mózes erdélyi fejedelem, Szekfű Gyula, Szenczi Molnár Albert, Szerencs, Szilágycseh, Szilágyi Sándor (történész), Szilágysomlyó, Szilézia, Török Katalin (nagybirtokos), Török porta, Temes vármegye, Temesvár, Thurzó György (nádor), Tizenöt éves háború, Váró Ferenc, Vita Zsigmond, Zaránd vármegye, 1580, 1605, 1613, 1620, 1621, 1622, 1624, 1629, 17. század, 1902. Bővíteni index (103 több) »

Acsády Ignác

Acsády Ignác (született Adler, Nagykároly, 1845. szeptember 9. – Budapest, 1906. december 17.) zsidó származású magyar történész, az MTA levelező tagja (1888).

Új!!: Bethlen Gábor és Acsády Ignác · Többet látni »

Albrecht von Wallenstein

Wallenstein halála Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein (Hermanitz an der Elbe, 1583. szeptember 24. – Eger, 1634. február 25.) cseh katona, majd német-római császári hadvezér a harmincéves háború idején.

Új!!: Bethlen Gábor és Albrecht von Wallenstein · Többet látni »

Anabaptizmus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Anabaptista mozgalom.

Új!!: Bethlen Gábor és Anabaptizmus · Többet látni »

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Új!!: Bethlen Gábor és Anglia · Többet látni »

Angyal Dávid

Angyal Dávid, születési és 1880-ig használt nevén Engel Dávid (Kunszentmárton, 1857. november 30. – Budapest, 1943. december 18.) a két világháború közötti időszak egyik meghatározó, liberális-konzervatív, pozitivista történetírója, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára.

Új!!: Bethlen Gábor és Angyal Dávid · Többet látni »

Apáczai Csere János

Apáczai Csere János, születési nevén Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.

Új!!: Bethlen Gábor és Apáczai Csere János · Többet látni »

Augusztus

Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos.

Új!!: Bethlen Gábor és Augusztus · Többet látni »

Augusztus 25.

Névnapok: Lajos, Patrícia + Délibáb, Elemér, Elmira, József, Marinetta, Tamás, Tomázia, Tomazina.

Új!!: Bethlen Gábor és Augusztus 25. · Többet látni »

Áprily Lajos

Emléktábla a Budapest II., Frankel Leó út 21. szám alatt Emlékház Parajdon a Király utcában Áprily Lajos, született Jékely János Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.

Új!!: Bethlen Gábor és Áprily Lajos · Többet látni »

Örökös főispán

Az örökös főispán (latin: supremus et perpetuus comes) olyan főispán, aki a tisztségét azért töltötte be automatikusan, mert valamilyen főpapi vagy országos világi méltóságot kapott.

Új!!: Bethlen Gábor és Örökös főispán · Többet látni »

Bánffy Miklós (író)

Gróf losonci Bánffy Miklós, teljes nevén: Bánffy Miklós Pál Domokos (Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.) magyar polihisztor; író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter.

Új!!: Bethlen Gábor és Bánffy Miklós (író) · Többet látni »

Báthori-család

Az ecsedi vár (1688) publisher.

Új!!: Bethlen Gábor és Báthori-család · Többet látni »

Báthory Anna (1594–1636)

Somlyói Báthory Anna (1594–1636?) erdélyi főnemes hölgy, Báthory Gábor erdélyi fejedelemnek a húga, a Báthori-család somlyói ágának a sarja.

Új!!: Bethlen Gábor és Báthory Anna (1594–1636) · Többet látni »

Báthory Gábor erdélyi fejedelem

Somlyói Báthory Gábor (gyakran Báthori) (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.

Új!!: Bethlen Gábor és Báthory Gábor erdélyi fejedelem · Többet látni »

Báthory István Elméleti Líceum

A Báthory István Elméleti Líceum egyike Kolozsvár legrégebbi középiskoláinak.

Új!!: Bethlen Gábor és Báthory István Elméleti Líceum · Többet látni »

Báthory István erdélyi fejedelem

Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.

Új!!: Bethlen Gábor és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »

Báthory Zsigmond

Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.

Új!!: Bethlen Gábor és Báthory Zsigmond · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Bethlen Gábor és Bécs · Többet látni »

Bécsi béke (1624)

Bethlen Gábor A bécsi béke 1624.

Új!!: Bethlen Gábor és Bécsi béke (1624) · Többet látni »

Békés vármegye

Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.

Új!!: Bethlen Gábor és Békés vármegye · Többet látni »

Bíró Vencel

Bíró Vencel (Vértessomló, 1885. augusztus 9. – Kolozsvár, 1962. december 2.) magyar történész, piarista szerzetes.

Új!!: Bethlen Gábor és Bíró Vencel · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Bethlen Gábor és Belgrád · Többet látni »

Bessenyei Ferenc (színművész)

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: Bethlen Gábor és Bessenyei Ferenc (színművész) · Többet látni »

Besztercebánya

Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.

Új!!: Bethlen Gábor és Besztercebánya · Többet látni »

Bethlen család

A 12. században élt Lőrinc fia Betlen, a Bethlenek és az Apafiak közös őse.

Új!!: Bethlen Gábor és Bethlen család · Többet látni »

Bethlen Farkas (főkapitány)

Iktári Bethlen Farkas (1530 körül – 1590) udvari főkapitány János Zsigmond idejében, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem apja.

Új!!: Bethlen Gábor és Bethlen Farkas (főkapitány) · Többet látni »

Bethlen Gábor Kollégium

A kollégium épülete régi képen A kollégium épülete A kollégium megújult épülete Az alapító Bethlen Gábor fejedelem szobra a Kollégium udvarán Kőrösi Csoma Sándor emléktáblája a Kollégium udvarán Áprily emléktáblája a Kollégium udvarán A Bethlen Gábor Kollégium, gyakran Nagyenyedi Református Kollégium Nagyenyeden található, a város főtere és a polgármesteri hivatal közelében, a vártemplommal szemben.

Új!!: Bethlen Gábor és Bethlen Gábor Kollégium · Többet látni »

Bethlen István (főispán)

Iktári Bethlen István (1606 – 1632. december 23.) nagyváradi főkapitány, főispán.

Új!!: Bethlen Gábor és Bethlen István (főispán) · Többet látni »

Bethlen István erdélyi fejedelem

Iktári Bethlen István (Marosillye, 1582 – Ecsed, 1648. január 10.) erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor fejedelem öccse, máramarosi és hunyadi főispán.

Új!!: Bethlen Gábor és Bethlen István erdélyi fejedelem · Többet látni »

Bitay Árpád

Bitay Árpád (Budapest, 1896. július 20. – Gyulafehérvár, 1937. november 30.) irodalomtörténész, műfordító.

Új!!: Bethlen Gábor és Bitay Árpád · Többet látni »

Bocskai István

Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.

Új!!: Bethlen Gábor és Bocskai István · Többet látni »

Bod Péter

Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. február 22. – Magyarigen, 1769. március 2.) református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész, történész, író; „a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa.” Széles körű gyűjtőmunkával és levelezéssel, magyar és külföldi történetírók munkájának tanulmányozásával arra törekedett, hogy egyházának és szűkebb hazájának kulturális hagyatékát összegyűjtse.

Új!!: Bethlen Gábor és Bod Péter · Többet látni »

Borosjenői vár

A borosjenői vár műemlék Romániában, Arad megyében.

Új!!: Bethlen Gábor és Borosjenői vár · Többet látni »

Borsos Tamás (követ)

Borsos Tamás mellszobra Ozdi Borsos Tamás (Marosvásárhely, 1566. június 14. – 1633 után) erdélyi magyar jegyző és városbíró, Bethlen Gábor követe a török portán.

Új!!: Bethlen Gábor és Borsos Tamás (követ) · Többet látni »

Brandenburgi Katalin

Brandenburgi Katalin (Königsberg, 1602 május 28. – Schöningen, 1644 vagy 1649) Bethlen Gábor második felesége és utódjaként erdélyi fejedelem.

Új!!: Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin · Többet látni »

Brassó

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Új!!: Bethlen Gábor és Brassó · Többet látni »

Bródy Sándor (író)

Bródy Sándor (Eger, 1863. július 23. – Budapest, 1924. augusztus 12.) magyar író, drámaíró és publicista.

Új!!: Bethlen Gábor és Bródy Sándor (író) · Többet látni »

Cs. Szabó László

Cs.

Új!!: Bethlen Gábor és Cs. Szabó László · Többet látni »

Csetri Elek

Csetri Elek (Torda, 1924. április 11. – Kolozsvár, 2010. január 24.) erdélyi magyar történész, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Lingvay Klára férje.

Új!!: Bethlen Gábor és Csetri Elek · Többet látni »

Dánér Lajos

Dánér Lajos (Brassó, 1911. március 7. – Svájc, 1964. március 6.) magyar református lelkész, költő, író.

Új!!: Bethlen Gábor és Dánér Lajos · Többet látni »

December 31.

Az év utolsó napja.

Új!!: Bethlen Gábor és December 31. · Többet látni »

Ecsedi vár

Az ecsedi vár a Gutkeled nemzetség ősi birtokán, az Ecsed (a mai Nagyecsed) települést körülvevő lápból kiemelkedő négy sziget közül a legbeljebb levő harmadik szigeten épült fel.

Új!!: Bethlen Gábor és Ecsedi vár · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)

Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.

Új!!: Bethlen Gábor és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Többet látni »

Erdélyi szász univerzitás

Az erdélyi szász univerzitás vagy szász universitas vagy szász egyetem (latinul universitas saxonum, németül Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt 1486-tól 1876-ig; ezt követően alapítványként működött 1937-ig.

Új!!: Bethlen Gábor és Erdélyi szász univerzitás · Többet látni »

Erdélyi Tudományos Füzetek

Erdélyi Tudományos Füzetek, rövidítve ETF György Lajos szerkesztésében Kolozsvárott 1926-29 közt az Erdélyi Irodalmi Szemle, majd 1930 és 1947 között, illetve 1991 után az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában megjelent sorozat.

Új!!: Bethlen Gábor és Erdélyi Tudományos Füzetek · Többet látni »

Fehérhegyi csata

A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott.

Új!!: Bethlen Gábor és Fehérhegyi csata · Többet látni »

Gergely Ferenc

Gergely Ferenc (Budapest, 1914. szeptember 10. – Budapest, 1998. március 18.) Kossuth-díjas orgonaművész, zenepedagógus.

Új!!: Bethlen Gábor és Gergely Ferenc · Többet látni »

Giorgio Basta

Giorgio Basta, Basta György (Rocca, 1550. január 30. – Bécs, 1607. augusztus 26.) német-római császári hadvezér.

Új!!: Bethlen Gábor és Giorgio Basta · Többet látni »

Goroszlói csata

A goroszlói csata 1601.

Új!!: Bethlen Gábor és Goroszlói csata · Többet látni »

Gulácsy Irén

Őrmezei és gulácsi Gulácsy Irén, Pálffy Jenőné (Lázárföld, 1894. szeptember 9. – Budapest, 1945. január 2.) magyar írónő, költőnő.

Új!!: Bethlen Gábor és Gulácsy Irén · Többet látni »

Gyallay Pap Domokos

Gyallay Pap Domokos (Bencéd, Hargita megye, 1880. augusztus 4. – Budapest, 1970. április 11.) író, újságíró, szerkesztő volt.

Új!!: Bethlen Gábor és Gyallay Pap Domokos · Többet látni »

György Vilmos brandenburgi választófejedelem

György Vilmos (Cölln/Spree, 1595. november 13. – Königsberg, 1640. december 1.) gyengekezű brandenburgi választófejedelem, mely tisztséget 1619 után gyakorolta.

Új!!: Bethlen Gábor és György Vilmos brandenburgi választófejedelem · Többet látni »

Gyergyószárhegy

Szárhegy, másként Gyergyószárhegy (románul Lăzarea, 1921-ig Giurgeu-Sarheghi, németül Grünberg) falu Romániában Hargita megyében, Szárhegy község központja.

Új!!: Bethlen Gábor és Gyergyószárhegy · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Bethlen Gábor és Gyulafehérvár · Többet látni »

Gyulafehérvári érseki székesegyház

A Szent Mihály székesegyház Gyulafehérváron A Gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemploma.

Új!!: Bethlen Gábor és Gyulafehérvári érseki székesegyház · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Bethlen Gábor és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg Cecília Renáta lengyel királyné

Habsburg Cecília Renáta főhercegnő (németül Cäcilia Renata von Österreich, lengyelül Cecylia Renata Habsburżanka), (Graz, 1611. július 16. – Vilnius, Litvánia, 1644. március 24.) osztrák főhercegnő, a Habsburg-ház osztrák ágának tagja, házassága révén 1637 és 1644 között Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéje.

Új!!: Bethlen Gábor és Habsburg Cecília Renáta lengyel királyné · Többet látni »

Habsburgok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Új!!: Bethlen Gábor és Habsburgok · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: Bethlen Gábor és Harmincéves háború · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: Bethlen Gábor és Havasalföld · Többet látni »

Herepei János (művelődéstörténész)

Herepei János (Kolozsvár, 1891. október 11. – Szeged, 1970. október 30.) erdélyi magyar művelődéstörténész, muzeológus, néprajzkutató, régész.

Új!!: Bethlen Gábor és Herepei János (művelődéstörténész) · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Új!!: Bethlen Gábor és Hollandia · Többet látni »

Homonnai Drugeth III. György

Homonnai Drugeth (III.) György (1583? – Lengyelország, 1620. június 21.) országbíró, Zemplén vármegye főispánja, erdélyi trónkövetelő, Drugeth Bálint unokaöccse, az ungvári és a homonnai uradalom birtokosa.

Új!!: Bethlen Gábor és Homonnai Drugeth III. György · Többet látni »

Huszt (település)

Huszt területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye.

Új!!: Bethlen Gábor és Huszt (település) · Többet látni »

I. Ahmed oszmán szultán

I.

Új!!: Bethlen Gábor és I. Ahmed oszmán szultán · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Új!!: Bethlen Gábor és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

Új!!: Bethlen Gábor és I. János magyar király · Többet látni »

II. Ferdinánd magyar király

II.

Új!!: Bethlen Gábor és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

II. János magyar király

Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.

Új!!: Bethlen Gábor és II. János magyar király · Többet látni »

II. Mátyás magyar király

Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.

Új!!: Bethlen Gábor és II. Mátyás magyar király · Többet látni »

II. Mihály havasalföldi fejedelem

II.

Új!!: Bethlen Gábor és II. Mihály havasalföldi fejedelem · Többet látni »

Iktár-Budinc

Iktár-Budinc falu Romániában, Temes megyében.

Új!!: Bethlen Gábor és Iktár-Budinc · Többet látni »

Imreh István (történész)

Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12. – Kolozsvár, 2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Új!!: Bethlen Gábor és Imreh István (történész) · Többet látni »

Ipar

Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.

Új!!: Bethlen Gábor és Ipar · Többet látni »

IX. Radu havasalföldi fejedelem

IX.

Új!!: Bethlen Gábor és IX. Radu havasalföldi fejedelem · Többet látni »

Jakó Zsigmond Pál

Jakó Zsigmond Pál (Jakó Zsigmond, román nyelvű publikációiban Sigismund Jakó) (Biharfélegyháza, 1916. szeptember 2. – Kolozsvár, 2008. október 26.) Széchenyi-díjas romániai magyar történész, művelődés- és gazdaságtörténész, levéltáros, paleográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1988).

Új!!: Bethlen Gábor és Jakó Zsigmond Pál · Többet látni »

Jeremiás moldvai fejedelem

Mogila Jeremiás vagy Ieremia Movilă, Ieremia Moghilă (lengyelül Jeremi Mohyła), (1555 k. – 1606. július 10.) Moldva fejedelme volt 1595.

Új!!: Bethlen Gábor és Jeremiás moldvai fejedelem · Többet látni »

Kádár Géza

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kádár Géza (egyértelműsítő lap).

Új!!: Bethlen Gábor és Kádár Géza · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Új!!: Bethlen Gábor és Kálvinizmus · Többet látni »

Károlyi Zsuzsanna

Károlyi Zsuzsanna (1585 – Kolozsvár, 1622. május 13.) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem első felesége.

Új!!: Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsanna · Többet látni »

Kővár vára

Kővár egy régi metszeten, a Lápos folyóval Kővár vára, mely egykor a róla elnevezett Kővárvidék központja is volt, az erdélyi Berkeszpataka község területén található.

Új!!: Bethlen Gábor és Kővár vára · Többet látni »

Kelet-Európa

Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.

Új!!: Bethlen Gábor és Kelet-Európa · Többet látni »

Kemény János erdélyi fejedelem

Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.

Új!!: Bethlen Gábor és Kemény János erdélyi fejedelem · Többet látni »

Kerelőszentpáli csata

Báthory István Bekes Gáspár A kerelőszentpáli csata (szentpáli ütközet) 1575.

Új!!: Bethlen Gábor és Kerelőszentpáli csata · Többet látni »

Kereskedelem

Gdańsk A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.

Új!!: Bethlen Gábor és Kereskedelem · Többet látni »

Keserüi Dajka János

Keserüi Dajka János (Érkeserű, 1580 – Gyulafehérvár, 1633. május 18.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1618-tól haláláig, egyházi író, Bethlen Gábor udvari papja.

Új!!: Bethlen Gábor és Keserüi Dajka János · Többet látni »

Kristóf György

Kristóf György, álnevei: Tófalvi György, Apor Péter dr.

Új!!: Bethlen Gábor és Kristóf György · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Bethlen Gábor és Lengyelország · Többet látni »

Lippa

Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.

Új!!: Bethlen Gábor és Lippa · Többet látni »

Magyar belháború (1526–38)

A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.

Új!!: Bethlen Gábor és Magyar belháború (1526–38) · Többet látni »

Magyar király

Magyarország koronaékszerei A magyar király a Magyar Királyság uralkodó államfője volt 1000 és 1918 között.

Új!!: Bethlen Gábor és Magyar király · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Bethlen Gábor és Magyarország · Többet látni »

Makkai László (történész)

Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) magyar történész, egyetemi tanár.

Új!!: Bethlen Gábor és Makkai László (történész) · Többet látni »

Makkai Sándor

Makkai Sándor (Nagyenyed, 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19.) erdélyi magyar író, pedagógus, református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1926-tól 1936-ig.

Új!!: Bethlen Gábor és Makkai Sándor · Többet látni »

Maksay Albert

Maksay Albert (Sopron, 1897. június 7. – Kolozsvár, 1971. június 22.) erdélyi magyar költő, író, műfordító, teológiai szakíró, Maksay Mária apja.

Új!!: Bethlen Gábor és Maksay Albert · Többet látni »

Marosillye

A református templom A Bornemisza-kastély A volt Rappaport-kúria A római katolikus templom Az ortodox templom Marosillye (Marosilye, románul Ilia, németül Elienmarkt) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Bethlen Gábor és Marosillye · Többet látni »

Marosillye község

Marosillye község község Hunyad megyében, Romániában.

Új!!: Bethlen Gábor és Marosillye község · Többet látni »

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Új!!: Bethlen Gábor és Móricz Zsigmond · Többet látni »

Merkantilizmus

Festmény egy francia kikötőről 1638-ban, a merkantilizmus korában A merkantilizmus egy olyan gazdaságpolitika, amelynek célja az export maximalizálása és az import minimalizálása a gazdaság számára.

Új!!: Bethlen Gábor és Merkantilizmus · Többet látni »

Miriszlói csata

A miriszlói csata (románul: Bătălia de la Mirăslău) 1600.

Új!!: Bethlen Gábor és Miriszlói csata · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Új!!: Bethlen Gábor és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: Bethlen Gábor és Nagybánya · Többet látni »

Nagyenyed

Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Bethlen Gábor és Nagyenyed · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: Bethlen Gábor és Nagyszeben · Többet látni »

Nagytopoly

Nagytopoly falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, Nagytopoly község központja.

Új!!: Bethlen Gábor és Nagytopoly · Többet látni »

Nikolsburgi béke

A nikolsburgi béke II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között hivatalosan 1621.

Új!!: Bethlen Gábor és Nikolsburgi béke · Többet látni »

November 15.

Névnapok: Albert, Lipót + Aisa, Ajsa, Alberta, Albertin, Albertina, Ángyán, Ányos, Artúr, Dezsér, Dezsider, Dezső, Hajnácska, Ladomér, Leopold, Leopolda, Leopoldina, Marinusz, Polda, Richárd, Vladimír, Vladiszl.

Új!!: Bethlen Gábor és November 15. · Többet látni »

Nyugat-Európa

Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.

Új!!: Bethlen Gábor és Nyugat-Európa · Többet látni »

Október 23.

Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

Új!!: Bethlen Gábor és Október 23. · Többet látni »

Opole

Opole (régi magyar formában: Opoly,, IPA:, németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján.

Új!!: Bethlen Gábor és Opole · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Bethlen Gábor és Oszmán Birodalom · Többet látni »

P. Szathmáry Károly

P.

Új!!: Bethlen Gábor és P. Szathmáry Károly · Többet látni »

Pataki József (történész)

Pataki József (Kászonjakabfalva, 1908. december 26. – Kolozsvár, 1993. szeptember 17.) történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Bethlen Gábor és Pataki József (történész) · Többet látni »

Pápai Páriz Ferenc

Ars heraldica, 1695 Pápai Páriz Ferenc (Dés, 1649. május 10. – Nagyenyed, 1716. szeptember 10.) tanár, az orvoslás és a filozófia doktora.

Új!!: Bethlen Gábor és Pápai Páriz Ferenc · Többet látni »

Péchi Simon

Péchi Simon (1565–70 körül – 1640–1642 körül) erdélyi kancellár, a szombatos vallás vezéralakja.

Új!!: Bethlen Gábor és Péchi Simon · Többet látni »

Péterfy László (szobrász)

Péterfy László (Nyárádselye, 1936. május 2. –) Kossuth-díjas magyar festő és szobrászművész.

Új!!: Bethlen Gábor és Péterfy László (szobrász) · Többet látni »

Petki János

Petki János (1572 – Brassó, 1612. október 26.) erdélyi kancellár, 1605-től 1612-ig az Erdélyi fejedelmi tanács (1605–1612) tagja, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem anyai nagyapja.

Új!!: Bethlen Gábor és Petki János · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Új!!: Bethlen Gábor és Protestantizmus · Többet látni »

Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem

Báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond (Felsővadász, 1544 vagy 1554 vagy 1555 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem (1607–1608) halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.

Új!!: Bethlen Gábor és Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem · Többet látni »

Reményik Sándor

Király utcai palota Minorita utcai oldala) Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.

Új!!: Bethlen Gábor és Reményik Sándor · Többet látni »

Rudolf magyar király

Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.

Új!!: Bethlen Gábor és Rudolf magyar király · Többet látni »

Sütő András (író)

Emlékháza Pusztakamaráson Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Új!!: Bethlen Gábor és Sütő András (író) · Többet látni »

Sellenberki csata

A sellenberki csata (egyes forrásokban szenterzsébeti csata) 1599.

Új!!: Bethlen Gábor és Sellenberki csata · Többet látni »

Szabó T. Attila

Szabó T(örpényi) Attila (Fehéregyháza, 1906. január 12. – Kolozsvár, 1987. március 3.) erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, Szabó T. Ádám nyelvész, művelődéstörténész és Szabó T. E. Attila biológus apja, Szabó T. Anna költő nagyapja.

Új!!: Bethlen Gábor és Szabó T. Attila · Többet látni »

Szász Károly (politikus, 1798–1853)

Szemerjai Szász Károly (Vízakna, 1798. január 25. – Marosvásárhely, 1853. október 25.) államférfi, matematikus, az MTA rendes tagja.

Új!!: Bethlen Gábor és Szász Károly (politikus, 1798–1853) · Többet látni »

Székely Mózes

#ÁTIRÁNYÍTÁS Székely Mózes erdélyi fejedelem.

Új!!: Bethlen Gábor és Székely Mózes · Többet látni »

Székely Mózes erdélyi fejedelem

(Idősebb) siménfalvi Székely Mózes (Udvarhely, 1553 körül – Brassó, 1603. július 17.) erdélyi fejedelem.

Új!!: Bethlen Gábor és Székely Mózes erdélyi fejedelem · Többet látni »

Szekfű Gyula

Szekfű Gyula Ignác (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) magyar történész, publicista, egyetemi tanár, az MTA tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója.

Új!!: Bethlen Gábor és Szekfű Gyula · Többet látni »

Szenczi Molnár Albert

Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító.

Új!!: Bethlen Gábor és Szenczi Molnár Albert · Többet látni »

Szerencs

Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.

Új!!: Bethlen Gábor és Szerencs · Többet látni »

Szilágycseh

Szilágycseh (románul Cehu Silvaniei) város Romániában, Szilágy megyében, Zilahtól 31 km-re észak-északkeletre.

Új!!: Bethlen Gábor és Szilágycseh · Többet látni »

Szilágyi Sándor (történész)

Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.

Új!!: Bethlen Gábor és Szilágyi Sándor (történész) · Többet látni »

Szilágysomlyó

Szilágysomlyó központja Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Bethlen Gábor és Szilágysomlyó · Többet látni »

Szilézia

Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.

Új!!: Bethlen Gábor és Szilézia · Többet látni »

Török Katalin (nagybirtokos)

Enyingi Török Katalin (1580-85 között – 1617 után) Erdély leggazdagabb nagybirtokos asszonya, az enyingi Török család erdélyi ágából.

Új!!: Bethlen Gábor és Török Katalin (nagybirtokos) · Többet látni »

Török porta

A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.

Új!!: Bethlen Gábor és Török porta · Többet látni »

Temes vármegye

Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.

Új!!: Bethlen Gábor és Temes vármegye · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Bethlen Gábor és Temesvár · Többet látni »

Thurzó György (nádor)

Bethlenfalvi gróf Thurzó György (Zsolnalitva, 1567. szeptember 2. – Nagybiccse, 1616. december 24.) nádor, valamint származása alapján Árva vármegye örökös főispánja.

Új!!: Bethlen Gábor és Thurzó György (nádor) · Többet látni »

Tizenöt éves háború

A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.

Új!!: Bethlen Gábor és Tizenöt éves háború · Többet látni »

Váró Ferenc

Bágyoni Váró Ferenc (Haró, 1851. május 1. – Nagyenyed, 1924. április 17.) tanár, író, műfordító.

Új!!: Bethlen Gábor és Váró Ferenc · Többet látni »

Vita Zsigmond

Vita Zsigmond (Nagyenyed, 1906. június 16. – Kolozsvár, 1998. január 1.) erdélyi magyar irodalom- és művelődéstörténész, bibliográfus, Vita Sándor öccse.

Új!!: Bethlen Gábor és Vita Zsigmond · Többet látni »

Zaránd vármegye

Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.

Új!!: Bethlen Gábor és Zaránd vármegye · Többet látni »

1580

Nincs leírás.

Új!!: Bethlen Gábor és 1580 · Többet látni »

1605

Nincs leírás.

Új!!: Bethlen Gábor és 1605 · Többet látni »

1613

Nincs leírás.

Új!!: Bethlen Gábor és 1613 · Többet látni »

1620

Nincs leírás.

Új!!: Bethlen Gábor és 1620 · Többet látni »

1621

Nincs leírás.

Új!!: Bethlen Gábor és 1621 · Többet látni »

1622

Nincs leírás.

Új!!: Bethlen Gábor és 1622 · Többet látni »

1624

Nincs leírás.

Új!!: Bethlen Gábor és 1624 · Többet látni »

1629

Nincs leírás.

Új!!: Bethlen Gábor és 1629 · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Bethlen Gábor és 17. század · Többet látni »

1902

Nincs leírás.

Új!!: Bethlen Gábor és 1902 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »