Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Avantgárd

Index Avantgárd

Avantgárd (a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet.

101 kapcsolatok: A Tett, Absztrakt művészet, Antal János (költő), Art déco, Új Genius, Újvári Erzsi, Balázs Béla (író), Barta Lajos (író), Barta Sándor (író), Bartalis János, Becsky Andor, Benamy Sándor, Bodor Ádám, Bujdosó Alpár, Cselényi Béla (költő), Dadaizmus, Déry Tibor, Dienes László, Dsida Jenő, Egyed Péter, Első világháború, Erg Ágoston, Expresszionizmus, Fauvizmus, Film, Francia nyelv, Franyó Zoltán, Funkcionalizmus, Futurizmus, Gaál Gábor (író), Genius (folyóirat), Gyárfás Endre (újságíró), Hervay Gizella, Heves Ferenc, Illyés Gyula, Irodalom, József Attila, Kassák Lajos, Katona (foglalkozás), Képzőművészet, Költészet, Király László (író), Kiss Ida, Kocsis István (író), Kolozsvár, Konstruktivista művészet, Korunk, Kritika (publicisztika), Kubizmus, Lászlóffy Aladár, ..., Legéndy Jácint, Ma (folyóirat), Magyarország, Máramarossziget, Méliusz József, Művészet, Molter Károly, Munkás Naptár, Nagy Dániel (író), Nagy Pál (író), Napkelet (folyóirat, 1920–1922), Németh Andor (író), Neoavantgárd, Neoklasszicizmus, Nyirő József, Nyolcak, Orfizmus, Palasovszky Ödön, Palocsay Zsigmond, Panek Zoltán, Papp József, Papp Tibor (író), Párizs, Páskándi Géza, Periszkop (folyóirat), Petőcz András, Reiter Róbert, Salamon Ernő (költő), Sükösd Ferenc, Section d’Or, Sigmond István, Szabó Dezső (író), Szántó György (író), Szürrealizmus, Szőcs Géza (költő), Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Szilágyi András (író), Szilágyi Domokos (költő), Szkárosi Endre, Tamási Áron, Tamkó Sirató Károly, Vers, Vorticizmus, Zene, 19. század, 1908, 1920-as évek, 1930-as évek, 1950-es évek, 20. század. Bővíteni index (51 több) »

A Tett

A Tett 1915–1916 között kéthetente megjelenő irodalmi, képzőművészeti és társadalmi folyóirat volt.

Új!!: Avantgárd és A Tett · Többet látni »

Absztrakt művészet

F. Marc: ''Harcoló formák'' (1914). Neue Pinakothek, München. Az absztrakt művészet vagy nonfiguratív művészet (kevésbé gyakran használt, egyéb elnevezésekkel: nem-objektív művészet, abszolút művészet, konkrét művészet, tárgyatlan művészet) hagyományos meghatározással, a szűkebb értelemben vett valóság- és természetábrázoló jelleget, azaz a valóság tárgyi összefüggéseit és alakjait (mint pl. a tárgyak, élőlények, tájak, tér- és időbeli viszonyok) a műalkotásokból kiküszöbölő és a művészi munkában tudatosan figyelmen kívül hagyó, a hagyományos természetelvű és ábrázoló jellegű művészettel szembehelyezkedő, természeti motívumokra még csak nem is utaló képzőművészeti irányzatok gyűjtőneve.

Új!!: Avantgárd és Absztrakt művészet · Többet látni »

Antal János (költő)

Antal János (Budapest, 1907. október 17. – Szovjetunió, 1943. december) magyar költő, író, újságíró.

Új!!: Avantgárd és Antal János (költő) · Többet látni »

Art déco

Az art déco az art décoratif (díszítőművészet) francia kifejezés rövidítése, az I. világháború előtt megszületett iparművészeti irányzat, melynek hatásai ugyanakkor az építészetben, festészetben, alkalmazott grafikákban, a szobrászatban és a filmművészetben is megmutatkoznak.

Új!!: Avantgárd és Art déco · Többet látni »

Új Genius

Új Genius Aradon a Genius folytatásaként, négy hónapos szünetelés után, megjelent az Új Genius (1925. január és február–március) Franyó Zoltán szerkesztésében, némileg változott programmal, az korban népszerű irodalmi revü érdekességrovataival gazdagodva s nagyobb teret szentelve a modern irányoknak és a képzőművészeti reprodukcióknak.

Új!!: Avantgárd és Új Genius · Többet látni »

Újvári Erzsi

Újvári Erzsébet (eredeti neve: Kassák Erzsébet) (Érsekújvár, 1899. július 14. – Moszkva, 1940. augusztus 11.) költő, újságíró.

Új!!: Avantgárd és Újvári Erzsi · Többet látni »

Balázs Béla (író)

Balázs Béla, születési és 1913-ig használt nevén Bauer Herbert BélaA Belügyminisztérium 1913.

Új!!: Avantgárd és Balázs Béla (író) · Többet látni »

Barta Lajos (író)

Barta Lajos, született Krausz Lajos (Kistapolca, 1878. október 20. – Budapest, 1964. október 18.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró.

Új!!: Avantgárd és Barta Lajos (író) · Többet látni »

Barta Sándor (író)

Barta Sándor, írói álnevein: (b. s.), Besnyő Sándor, (B. S.) (Budapest, Terézváros, 1897. október 7. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 3.) magyar regényíró, költő és szerkesztő.

Új!!: Avantgárd és Barta Sándor (író) · Többet látni »

Bartalis János

Bartalis János (Apáca, 1893. július 29. – Kolozsvár, 1976. december 18.) erdélyi magyar költő, a szabadvers egyik első magyar művelője.

Új!!: Avantgárd és Bartalis János · Többet látni »

Becsky Andor

Becsky Andor, családi nevén Becski, álnevei: Babos Antal, Pap Gábor (Sárközújlak, 1898. február 28. – Budapest, 1978. október 31.) magyar újságíró, költő, író.

Új!!: Avantgárd és Becsky Andor · Többet látni »

Benamy Sándor

Benamy Sándor, születési nevén Berger Samu, álnév Ben Ami (Sáp, 1899. május 6. – Budapest, 1989. október 13.) író, újságíró, műfordító.

Új!!: Avantgárd és Benamy Sándor · Többet látni »

Bodor Ádám

Bodor Ádám (Kolozsvár, 1936. február 22. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Új!!: Avantgárd és Bodor Ádám · Többet látni »

Bujdosó Alpár

Bujdosó Alpár (Budapest, 1935. december 18. – 2021. május 12.) magyar költő, mérnök.

Új!!: Avantgárd és Bujdosó Alpár · Többet látni »

Cselényi Béla (költő)

Cselényi Béla (Kolozsvár, 1955. április 4. –) magyar költő.

Új!!: Avantgárd és Cselényi Béla (költő) · Többet látni »

Dadaizmus

A dadaizmus vagy dada az irodalomban és a képzőművészetben egyaránt jelentkező avantgárd művészeti mozgalom volt a 20. század elején.

Új!!: Avantgárd és Dadaizmus · Többet látni »

Déry Tibor

Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, költő.

Új!!: Avantgárd és Déry Tibor · Többet látni »

Dienes László

Dienes László (Tokaj, 1889. március 27. – Budapest, 1953. április 5.) magyar szociológus, esztéta, szerkesztő, könyvtárigazgató, egyetemi tanár.

Új!!: Avantgárd és Dienes László · Többet látni »

Dsida Jenő

Muhi Sándor tusrajza Dsida Jenőről (1994) Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

Új!!: Avantgárd és Dsida Jenő · Többet látni »

Egyed Péter

Egyed Péter (Kolozsvár, 1954. április 6. – Kolozsvár, 2018. augusztus 2.) romániai magyar költő, író, filozófus és kritikus.

Új!!: Avantgárd és Egyed Péter · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Avantgárd és Első világháború · Többet látni »

Erg Ágoston

Erg Ágoston (Szatmár, 1905. május 9. – Milánó, 1939) magyar orvos, költő, író, kritikus, műfordító.

Új!!: Avantgárd és Erg Ágoston · Többet látni »

Expresszionizmus

Az expresszionizmus fogalma: expresszívnek nevezünk minden olyan művészi megnyilvánulást, mely az alkotó szubjektív reflexióinak kifejezésére helyezi a hangsúlyt, expresszionizmusnak pedig azt a művészi irányt, mely a 20. század elejétől a polgári társadalom elleni tiltakozása jeléül céljának tekintette, hogy a valóság látszatának puszta ábrázolása helyett a valóságról képzett érzéseit, gondolatait fejezze ki, lehetőleg közvetlenül, minden fegyelmezően közbeiktatott megkötöttség nélkül.

Új!!: Avantgárd és Expresszionizmus · Többet látni »

Fauvizmus

A fauvizmus (kiejtve „fóvizmus”) az 1905-ben a párizsi Salon d’Automne kiállításán bemutatkozott festőcsoport, a Fauves (’Vadak’) képviselte festészeti irányzat.

Új!!: Avantgárd és Fauvizmus · Többet látni »

Film

Filmvászon, a nézőközönség előtt kifeszített anyag, amely eredetileg vászonból készült A film, magyarul mozgókép, képekből álló sorozat, amely a vásznon olyan gyorsan változik, hogy azt az illúziót kelti, mintha mozogna.

Új!!: Avantgárd és Film · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Avantgárd és Francia nyelv · Többet látni »

Franyó Zoltán

Franyó Zoltán (Kismargita, 1887. július 30. – Temesvár, 1978. december 29.) erdélyi magyar író, műfordító, szerkesztő.

Új!!: Avantgárd és Franyó Zoltán · Többet látni »

Funkcionalizmus

A funkcionalizmus több alkalmazott és elméleti tudományban is jelen lévő szemlélet.

Új!!: Avantgárd és Funkcionalizmus · Többet látni »

Futurizmus

kubista művekből Umberto Boccioni egyik festménye Antonio Sant Elia - Urbanistik şəkil A futurizmus (olasz: Futurismo) művészeti és társadalmi mozgalom volt, amely a 20. század elején Olaszországban alakult ki.

Új!!: Avantgárd és Futurizmus · Többet látni »

Gaál Gábor (író)

Gaál Gábor (született Gál Gábor; Budapest, 1891. március 8. – Kolozsvár, 1954. augusztus 13.) író, irodalomtörténész, szociológus, szerkesztő, irodalomkritikus, közíró.

Új!!: Avantgárd és Gaál Gábor (író) · Többet látni »

Genius (folyóirat)

Genius havonta megjelenő irodalmi folyóirat Aradon 1924 januárja és augusztusa között.

Új!!: Avantgárd és Genius (folyóirat) · Többet látni »

Gyárfás Endre (újságíró)

Gyárfás Endre (Nagyvárad, 1904. november 27. – Nagyvárad, 1974. november 28.) romániai magyar újságíró, szerkesztő.

Új!!: Avantgárd és Gyárfás Endre (újságíró) · Többet látni »

Hervay Gizella

Hervay Gizella (Makó, 1934. október 10. – Budapest, 1982. július 2.) erdélyi költő, író és műfordító.

Új!!: Avantgárd és Hervay Gizella · Többet látni »

Heves Ferenc

Heves Ferenc (Máramarossziget, 1903. augusztus 4. – Konstanca, 1973. augusztus 26.) magyar közíró.

Új!!: Avantgárd és Heves Ferenc · Többet látni »

Illyés Gyula

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Avantgárd és Illyés Gyula · Többet látni »

Irodalom

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.

Új!!: Avantgárd és Irodalom · Többet látni »

József Attila

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.

Új!!: Avantgárd és József Attila · Többet látni »

Kassák Lajos

Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész.

Új!!: Avantgárd és Kassák Lajos · Többet látni »

Katona (foglalkozás)

Német katonák A katonák egy ország nemzeti fegyveres erőinél szolgálatot teljesítő emberek.

Új!!: Avantgárd és Katona (foglalkozás) · Többet látni »

Képzőművészet

Cecilia Beaux festménye A képzőművészet fogalma mindazon művészeti ágakat felöleli, melyek eredményét nézni, látni lehet és célja nem valamely konkrét használati funkció kiszolgálása.

Új!!: Avantgárd és Képzőművészet · Többet látni »

Költészet

A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.

Új!!: Avantgárd és Költészet · Többet látni »

Király László (író)

Király László, írói álneve Vass László (Sóvárad, 1943. november 19. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, író.

Új!!: Avantgárd és Király László (író) · Többet látni »

Kiss Ida

Kiss Ida, Tamás Ernőné (Nagyvárad, 1902. április 4. – Budapest, Terézváros, 1936. december 23.) magyar prózaíró.

Új!!: Avantgárd és Kiss Ida · Többet látni »

Kocsis István (író)

Kocsis István (Ombod, 1940. május 7. –) József Attila-díjas erdélyi magyar író, drámaíró.

Új!!: Avantgárd és Kocsis István (író) · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Avantgárd és Kolozsvár · Többet látni »

Konstruktivista művészet

A konstruktivizmus az orosz művészetben 1912-ben jelentkező absztrakt irányzat, amely különböző anyagok (fa, üveg, vas, cement stb.) alkalmazásával a tömegek és formák viszonyát jeleníti meg, a geometrikus formákat helyezi előtérbe.

Új!!: Avantgárd és Konstruktivista művészet · Többet látni »

Korunk

A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.

Új!!: Avantgárd és Korunk · Többet látni »

Kritika (publicisztika)

A kritika (az ’ítélni’ jelentésű ókori görög κριτική szóból) olyan publicisztikai vagy esszéműfaj, amely valamely művészeti vagy szellemi alkotás – festmény, zenemű, szépirodalmi alkotás, színdarab, tudományos kiadvány stb.

Új!!: Avantgárd és Kritika (publicisztika) · Többet látni »

Kubizmus

Prágában A kubizmus avantgárd művészeti mozgalom volt a 20. század elején.

Új!!: Avantgárd és Kubizmus · Többet látni »

Lászlóffy Aladár

Lászlóffy Aladár (Torda, 1937. május 18. – Budapest, 2009. április 20.) Kossuth-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Új!!: Avantgárd és Lászlóffy Aladár · Többet látni »

Legéndy Jácint

Legéndy Jácint (Gödöllő, 1976. április 2. –) költő, performer, képzőművész.

Új!!: Avantgárd és Legéndy Jácint · Többet látni »

Ma (folyóirat)

A Ma (Budapest: 1916–1919, Bécs: 1920–1925) irodalmi és művészeti folyóirat, a betiltott A Tett folytatásaként indította Kassák Lajos, mindvégig ő szerkesztette és adta ki.

Új!!: Avantgárd és Ma (folyóirat) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Avantgárd és Magyarország · Többet látni »

Máramarossziget

Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Avantgárd és Máramarossziget · Többet látni »

Méliusz József

Méliusz József (Temesvár, 1909. január 12. – Bukarest, 1995. december 5.) erdélyi író, költő, műfordító, Méliusz Anna férje.

Új!!: Avantgárd és Méliusz József · Többet látni »

Művészet

Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.

Új!!: Avantgárd és Művészet · Többet látni »

Molter Károly

Molter Károly (Óverbász, 1890. december 2. – Marosvásárhely, 1981. november 30.) magyar író, kritikus, irodalomtörténész.

Új!!: Avantgárd és Molter Károly · Többet látni »

Munkás Naptár

Munkás Naptár A romániai magyarság körében munkásnaptárak is napvilágot láttak és munkásszínpadok is létesültek a két világháború közt.

Új!!: Avantgárd és Munkás Naptár · Többet látni »

Nagy Dániel (író)

Nagy Dániel (Battonya, 1886. augusztus 11. – Budapest, 1944. március 14.) író, újságíró.

Új!!: Avantgárd és Nagy Dániel (író) · Többet látni »

Nagy Pál (író)

Nagy Pál (Salgótarján, 1934. augusztus 23. –) író, műfordító, tipográfus.

Új!!: Avantgárd és Nagy Pál (író) · Többet látni »

Napkelet (folyóirat, 1920–1922)

Napkelet – 1920.

Új!!: Avantgárd és Napkelet (folyóirat, 1920–1922) · Többet látni »

Németh Andor (író)

Németh Andor (Kiscell, 1891. december 28. – Budapest, 1953. november 13.) magyar író, költő, műfordító, kritikus.

Új!!: Avantgárd és Németh Andor (író) · Többet látni »

Neoavantgárd

Neoavantgárd (Neoavantgarde) (a görög neosz: „új” és a francia avantgarde: „élcsapat” szóból ered) Az 1910-1930-as évek avantgárd művészetét (expresszionizmus, kubizmus, futurizmus, dadaizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus) újra felfedező képzőművészeti irányzat az 1960-as évek elejétől főleg Közép-Európában.

Új!!: Avantgárd és Neoavantgárd · Többet látni »

Neoklasszicizmus

A neoklasszicizmus egy nyugati kulturális mozgalom volt a dekoratív és a vizuális művészetek, az irodalom, a színház, a zene és az építészet területén, amely a klasszikus ókor művészetéből és kultúrájából merített ihletet.

Új!!: Avantgárd és Neoklasszicizmus · Többet látni »

Nyirő József

Szobra Székelyudvarhelyen Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kiugrott katolikus pap, politikus, újságíró, országgyűlési képviselő.

Új!!: Avantgárd és Nyirő József · Többet látni »

Nyolcak

Kernstok Károly: Fához támaszkodó fiúakt (1909) „Zöld szörnyeteg” Czigány Dezső önarcképe (1909) Czigány Dezső: Csendélet almákkal és tállal (c. 1915) Fémes Beck Vilmos: A Látásgyönyör istennőjének (1911) Tihanyi Lajos: Bölöni György (1912) A Nyolcak (működtek 1909–1919) a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport a 20. század elején.

Új!!: Avantgárd és Nyolcak · Többet látni »

Orfizmus

Robert Delaunay: Portugál nő Robert Delaunay: Nyitott ablakok Az orfizmus egy művészeti fogalom.

Új!!: Avantgárd és Orfizmus · Többet látni »

Palasovszky Ödön

Palasovszky Ödön (Budapest, 1899. március 5. – Budapest, 1980. december 18.) költő, a magyar avantgárd mozgalom és az aktivista színjátszás egyik legjelentősebb alakja.

Új!!: Avantgárd és Palasovszky Ödön · Többet látni »

Palocsay Zsigmond

Palocsay Zsigmond (Tordaszentlászló, 1935. november 1. – Kolozsvár, 1994. április 20.) erdélyi magyar költő, Palocsay Rudolf fia, Palocsay Kisó Kata apja.

Új!!: Avantgárd és Palocsay Zsigmond · Többet látni »

Panek Zoltán

Panek Zoltán (Terep, 1928. január 22. – Budapest, 2001. július 1.) erdélyi magyar prózaíró, költő.

Új!!: Avantgárd és Panek Zoltán · Többet látni »

Papp József

#ÁTIRÁNYÍTÁS Papp József (egyértelműsítő lap).

Új!!: Avantgárd és Papp József · Többet látni »

Papp Tibor (író)

Papp Tibor (Tokaj, 1936. április 2. – Budapest, 2018. július 18.) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, tipográfus, szerkesztő.

Új!!: Avantgárd és Papp Tibor (író) · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Avantgárd és Párizs · Többet látni »

Páskándi Géza

Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója.

Új!!: Avantgárd és Páskándi Géza · Többet látni »

Periszkop (folyóirat)

Tihanyi Lajos: Tristan Tzara arcképe (1926) Periszkop – a romániai magyar avantgárd első magyar irodalmi és művészeti szemléje.

Új!!: Avantgárd és Periszkop (folyóirat) · Többet látni »

Petőcz András

Petőcz András (Budapest, 1959. augusztus 27. –) József Attila-díjas, Márai Sándor-díjas és Magyarország Babérkoszorúja díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett magyar író, költő, szerkesztő.

Új!!: Avantgárd és Petőcz András · Többet látni »

Reiter Róbert

Reiter Róbert (Temesvár, 1899. június 6. – Temesvár, 1989. december 17.) költő, műfordító, helytörténész, lapszerkesztő, dramaturg.

Új!!: Avantgárd és Reiter Róbert · Többet látni »

Salamon Ernő (költő)

Salamon Ernő (Gyergyószentmiklós, 1912. május 15. – Mihajlovka–Sztari, Ukrajna, 1943. február 27.) költő, újságíró.

Új!!: Avantgárd és Salamon Ernő (költő) · Többet látni »

Sükösd Ferenc

Sükösd Ferenc (Alsósófalva, 1933. március 5. – Marosvásárhely, 1972. december 22.) erdélyi magyar festő.

Új!!: Avantgárd és Sükösd Ferenc · Többet látni »

Section d’Or

#ÁTIRÁNYÍTÁS Section d’or.

Új!!: Avantgárd és Section d’Or · Többet látni »

Sigmond István

Sigmond István (Torda, 1936. július 31. – Kolozsvár, 2014. január 18.) romániai magyar író, műfordító.

Új!!: Avantgárd és Sigmond István · Többet látni »

Szabó Dezső (író)

Szabó Dezső szobra Citadella közelében Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista, főreáliskolai tanár.

Új!!: Avantgárd és Szabó Dezső (író) · Többet látni »

Szántó György (író)

Szántó György (Vágújhely, 1893. június 7. – Budapest, 1961. szeptember 11.) József Attila-díjas magyar író.

Új!!: Avantgárd és Szántó György (író) · Többet látni »

Szürrealizmus

A szürrealizmus a két világháború közti periódus egyik legismertebb művészeti mozgalma volt az irodalomban és a képzőművészetben.

Új!!: Avantgárd és Szürrealizmus · Többet látni »

Szőcs Géza (költő)

Szőcs Géza (Marosvásárhely, 1953. augusztus 21. – Budapest, 2020. november 5.) Kossuth-díjas és József Attila-díjas erdélyi magyar költő, politikus.

Új!!: Avantgárd és Szőcs Géza (költő) · Többet látni »

Szemlér Ferenc

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szemlér Ferenc (egyértelműsítő lap).

Új!!: Avantgárd és Szemlér Ferenc · Többet látni »

Szentimrei Jenő

Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, a helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté.

Új!!: Avantgárd és Szentimrei Jenő · Többet látni »

Szilágyi András (író)

Szilágyi András (Bálinc, 1904. április 25. – Budapest, 1984. december 10.) bánsági orvos, elbeszélő, riporter.

Új!!: Avantgárd és Szilágyi András (író) · Többet látni »

Szilágyi Domokos (költő)

Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.

Új!!: Avantgárd és Szilágyi Domokos (költő) · Többet látni »

Szkárosi Endre

Szkárosi Endre (eredeti neve: Horváth Endre) (Budapest, 1952. május 28. – 2022. március 22.) József Attila-díjas (2007) magyar költő, művészeti író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára.

Új!!: Avantgárd és Szkárosi Endre · Többet látni »

Tamási Áron

Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.

Új!!: Avantgárd és Tamási Áron · Többet látni »

Tamkó Sirató Károly

Tamkó Sirató Károly, Tamkó Károly, Sirató Károly, Charles Sirato, Ch.

Új!!: Avantgárd és Tamkó Sirató Károly · Többet látni »

Vers

#ÁTIRÁNYÍTÁS Költészet.

Új!!: Avantgárd és Vers · Többet látni »

Vorticizmus

A vorticizmus rövid életű, radikális avantgárd, modernista mozgalom a brit képzőművészetben és irodalomban, a 20.

Új!!: Avantgárd és Vorticizmus · Többet látni »

Zene

Zeneóra, görög vázakép Kotta A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.

Új!!: Avantgárd és Zene · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Avantgárd és 19. század · Többet látni »

1908

II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.

Új!!: Avantgárd és 1908 · Többet látni »

1920-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Avantgárd és 1920-as évek · Többet látni »

1930-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Avantgárd és 1930-as évek · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Avantgárd és 1950-es évek · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Avantgárd és 20. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Avantgarde.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »