Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
83 kapcsolatok: Agy, Agyalapi mirigy, Anatómiában használatos síkok és irányok, Anthropotomia, Bőr (anatómia), Belső elválasztású mirigyek, Biológia, Boncolás, Csontváz, Delfin, Dr. Tulp anatómiája, Emésztőrendszer, Emberi idegrendszer, Emberi test, Emlő, Epitalamusz, Evolúció (biológia), Farész, Fül, Fej, Fejlődéstan, Garat, Gége, Görög nyelv, Gerinc, Gyökér, Gyomor, Halak, Hasnyálmirigy, Hámszövet, Háncsrész, Hímvessző, Here (anatómia), Hormon, Idegrendszer, Idegszövet, Immunológia, Immunrendszer, Ivar, Kötőszövet, Külső elválasztású mirigyek, Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966), Kiválasztó szervrendszer, Koponya, Kutya, Légzés, Légzőrendszer, Lép, Lenhossék Mihály, Levél (botanika), ..., Macska, Madár, Máj, Méh (anatómia), Méhlepény, Mell, Mellékpajzsmirigy, Mellékvese, Mellkas, Menstruációs ciklus, Mikroszkóp, Mirigy, Morfológia (biológia), Női nemi szervek, Nyál, Nyelv (testrész), Orr, Pajzsmirigy, Pókok, Réthelyi Miklós, Rekeszizom, Sejt, Szár (botanika), Szív, Szövet (biológia), Szem, Szentágothai János, Tüdő, Végbél, Vérkeringés, Vese, Virág (botanika), Zárvatermők. Bővíteni index (33 több) »
Agy
Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.
Új!!: Anatómia és Agy · Többet látni »
Agyalapi mirigy
Az agyfüggelékmirigy elhelyezkedése. Az agyalapi mirigy a töröknyeregben. (Gray's Anatomy) Az agyalapi mirigy (agyfüggelékmirigy) vagy hipofízis (hypophysis) az agy alapján található belső elválasztású mirigy.
Új!!: Anatómia és Agyalapi mirigy · Többet látni »
Anatómiában használatos síkok és irányok
Az állati és a humán anatómiával foglalkozó tudományágakban az anatómiában használatos síkok és irányok precíz megnevezése több okból is igen lényeges.
Új!!: Anatómia és Anatómiában használatos síkok és irányok · Többet látni »
Anthropotomia
Az emberi test anatómiai régiói elölről Az emberi test anatómiai régiói hátulról Az anthropotomia az ember anatómiája.
Új!!: Anatómia és Anthropotomia · Többet látni »
Bőr (anatómia)
Az emberi '''bőr''' felépítése A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük.
Új!!: Anatómia és Bőr (anatómia) · Többet látni »
Belső elválasztású mirigyek
Here A belső elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek) olyan mirigyek, amelyek az életműködéseket szabályozó hormonjaikat közvetlenül a sejtközötti térbe, és ezáltal a véráramba juttatják.
Új!!: Anatómia és Belső elválasztású mirigyek · Többet látni »
Biológia
Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.
Új!!: Anatómia és Biológia · Többet látni »
Boncolás
Enrique Simonet: ''A szív anatómiája'' (1890) A boncolás (autopsia, necropsia) egy orvosi eljárás, melynek során egy tetemet alapos vizsgálatnak vetnek alá.
Új!!: Anatómia és Boncolás · Többet látni »
Csontváz
Elefánt csontváza A csontváz (latinul sceletum) tapadási helyet biztosít és megtartja a gerincesek izmait.
Új!!: Anatómia és Csontváz · Többet látni »
Delfin
A delfinek társas lények, csoportokban élnek.
Új!!: Anatómia és Delfin · Többet látni »
Dr. Tulp anatómiája
Dr.
Új!!: Anatómia és Dr. Tulp anatómiája · Többet látni »
Emésztőrendszer
Az ember emésztőrendszere Az állati és emberi szervezetek a testük felépítéséhez és karbantartásához, valamint a különböző működéseik energiaigényének fedezésére szolgáló anyagokat (tápanyagok, víz) a külvilágból veszik fel.
Új!!: Anatómia és Emésztőrendszer · Többet látni »
Emberi idegrendszer
Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.
Új!!: Anatómia és Emberi idegrendszer · Többet látni »
Emberi test
anatómiai alaphelyzetben Jan van Eyck: Ádám és Éva alakja a Genti oltár táblaképén Rembrandt van Rijn: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Leonardo da Vinci ''Vitruvius-tanulmánya'' az emberi test arányairól Fő tájékozódási síkok Emberi csontváz áttekintő ábrája. A fő részek nevének feltüntetésével Andreas Vesalius Anatómiai illusztráció Denis Diderot enciklopédiájából (1751) Az emberi test (Corpus humani) makroszkópos és finomabb szerkezeti felépítése az alapja mindazoknak az életműködéseknek, valamint azok életkorral járó változásainak (Az emberi élet szakaszai), amire az ember fizikailag és szellemileg képes.
Új!!: Anatómia és Emberi test · Többet látni »
Emlő
Jacob de Backer: Helené a hálókamrájában Az emlő vagy mell az emlősökre jellemző páros szerv, melyben külső elválasztású mirigyszövet helyezkedik el.
Új!!: Anatómia és Emlő · Többet látni »
Epitalamusz
A tobozmirigy metszete - közepes nagyítású fénymikroszkópos felvétel. A tobozmirigy helyzete. A tobozmirigy állománya "agyhomokkal" (elmeszesedésekkel). A tobozmirigy metszete - nagy nagyítású fénymikroszkópos felvétel. Az epitalamusz a tobozmirigy szárában található mag (Nucleus habenularis).
Új!!: Anatómia és Epitalamusz · Többet látni »
Evolúció (biológia)
Az evolúció az a folyamat, amelyben a biológiai populációk örökölhető tulajdonságai megváltoznak az egymást követő generációk során.
Új!!: Anatómia és Evolúció (biológia) · Többet látni »
Farész
#ÁTIRÁNYÍTÁS Xilém.
Új!!: Anatómia és Farész · Többet látni »
Fül
Emberi fül A fül (auris) az ember és az emlősök páros halló és egyensúlyi érzékszerve.
Új!!: Anatómia és Fül · Többet látni »
Fej
Az emberi fej Leonardo da Vinci rajzán Egy ember és egy hangya feje Az anatómiában egy állat feje (caput) a test rosztrális részén található, általában az agyat és a szemeket, a füleket, orrot és szájat (más funkcióik mellett a látás, hallás, szaglás és ízlelés érzékszerveit) tartalmazó testrész.
Új!!: Anatómia és Fej · Többet látni »
Fejlődéstan
A fejlődéstan vagy fejlődésbiológia a különböző élő szervezetek fejlődésével és növekedésével foglalkozó tudományág.
Új!!: Anatómia és Fejlődéstan · Többet látni »
Garat
Orrüreg, szájüreg, gége és a garat sagittalis metszete. A garat a légzőrendszer és az emésztőrendszer részben közös része.
Új!!: Anatómia és Garat · Többet látni »
Gége
A gége anatómiája endoszkópos felvétele A gége az alsó légutak kezdetén, a garat alsó része előtt található.
Új!!: Anatómia és Gége · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Anatómia és Görög nyelv · Többet látni »
Gerinc
Egy hátcsigolya felépítése. A gerinc szakaszai és görbületei. A törzs vázát a gerinc- vagy csigolyaoszlop (columna vertebralis) (görög: rachis) alkotja.
Új!!: Anatómia és Gerinc · Többet látni »
Gyökér
vácrátóti botanikus kertben A csavarpálmák jellemző, szárról eredő, támasztó léggyökere A gyökér (latinul radix) a hajtásos növények – azaz a harasztok, nyitvatermők és zárvatermők – jellemzően a talajban kialakult levéltelen, szártagok nélküli része, amelynek feladata a növény rögzítése, valamint a víz- és ásványianyag-felvétel.
Új!!: Anatómia és Gyökér · Többet látni »
Gyomor
A gyomor (latinul: ventriculus, görögül: gaster) a nyelőcső és a vékonybél között elhelyezkedő, izmos falú üreges szerv.
Új!!: Anatómia és Gyomor · Többet látni »
Halak
A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.
Új!!: Anatómia és Halak · Többet látni »
Hasnyálmirigy
A hasnyálmirigy (pankreász) a gerincesekben megtalálható külső elválasztású mirigy (exokrin) belső elválasztású mirigy (endokrin) szigetekkel (Langerhans-szigetek).
Új!!: Anatómia és Hasnyálmirigy · Többet látni »
Hámszövet
A hámszövet típusai:simple squamous.
Új!!: Anatómia és Hámszövet · Többet látni »
Háncsrész
#ÁTIRÁNYÍTÁS Floém.
Új!!: Anatómia és Háncsrész · Többet látni »
Hímvessző
erektált állapota A hímvessző (latinul: penis, magyarosan: pénisz) egy szivacsos szövetből álló, henger alakú szerv egyes állatok hímjeinél, illetve az embernél a férfiaknál.
Új!!: Anatómia és Hímvessző · Többet látni »
Here (anatómia)
A here (testis) a hímvessző alatt helyezkedik el, a hím nemzőapparátus része, páros, szilva alakú szerv, mely a herezacskóban (scrotum) foglal helyet.
Új!!: Anatómia és Here (anatómia) · Többet látni »
Hormon
Here Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek (glandulae sine ductibus) rendszere (endokrin; hormonális; együttesen: neuroendokrin rendszer) szabályozzák testünk működéseit.
Új!!: Anatómia és Hormon · Többet látni »
Idegrendszer
Az emberi idegrendszer. A központi idegrendszer piros, a perifériás kék. Az idegrendszer specializálódott sejtek hálózata, melyek információt szállítanak az élőlény környezetéről és saját magáról, valamint az a szervrendszer, amely irányítja a szervezet többi részét.
Új!!: Anatómia és Idegrendszer · Többet látni »
Idegszövet
Mikroszkópikus kép az idegsejtről, az idegszövet elemi, funkcionális egysége a neuron, ami önmagában is működőképes Az idegszövet az öt állati, illetve emberi alapvető szövet egyike, melynek szerepe az ingerlékenység és az ingerületvezetés.
Új!!: Anatómia és Idegszövet · Többet látni »
Immunológia
baktériumot (sárga) Az immunológia a biológia és alkalmazott területei (például orvostudomány, állatorvostudomány) gyorsan fejlődő, rendkívül kiterjedt hatású ága.
Új!!: Anatómia és Immunológia · Többet látni »
Immunrendszer
Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben résztvevő sejtek, szövetek és szervek együttese.
Új!!: Anatómia és Immunrendszer · Többet látni »
Ivar
#ÁTIRÁNYÍTÁS Biológiai nem.
Új!!: Anatómia és Ivar · Többet látni »
Kötőszövet
A kötőszövet a rostos szövetek egy fajtája különböző funkciókkal.
Új!!: Anatómia és Kötőszövet · Többet látni »
Külső elválasztású mirigyek
A külső elválasztású (exokrin) mirigyek az általuk termelt váladékot, vagy közvetlenül a külvilágba (a bőr mirigyei), vagy valamelyik olyan belső üregrendszerbe (pl. gyomor-bél csatorna) ürítik, amelyek természetes kapcsolatban állnak a külvilággal.
Új!!: Anatómia és Külső elválasztású mirigyek · Többet látni »
Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)
Kiss Ferenc (Nagyszalonta, 1889. szeptember 7. – Budapest, 1966. április 6.) Kossuth-díjas magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár.
Új!!: Anatómia és Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) · Többet látni »
Kiválasztó szervrendszer
Az emberi szervezetben az anyagcsere során számtalan káros, és felesleges anyag képződik.
Új!!: Anatómia és Kiválasztó szervrendszer · Többet látni »
Koponya
víziló koponyája Egy Tyrannosaurus koponyája A koponya (cranium) igen sok állatfajban és az emberben is megtalálható csontos képlet, ami a fej alapvető vázaként szolgál.
Új!!: Anatómia és Koponya · Többet látni »
Kutya
Kutyakiképzés Bernáthegyi Szibériai huskyk A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus) egy már kihalt alfajának háziasított formája.
Új!!: Anatómia és Kutya · Többet látni »
Légzés
Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A légzés az élő szervezetek nagy részére jellemző életműködés.
Új!!: Anatómia és Légzés · Többet látni »
Légzőrendszer
A légzőrendszer a szervezetnek az a része, amely a gázcseréhez szükséges légcserét (ventilatiót) végrehajtja A teljes oxigénhiány a központi idegrendszeri szürkeállományban 4-5 perc után már visszafordíthatatlan következményeket okoz, más szövetek oxigénhiány-tűrőképessége igen eltérő.
Új!!: Anatómia és Légzőrendszer · Többet látni »
Lép
'''A lép ''(lien)'' visceralis ''(zsigeri)'' felszíne.''' A lép (lien, splen) hosszúkás, tömött tapintású, körülbelül 150-200 g tömegű szivacsos szerkezetű nyirokszerv.
Új!!: Anatómia és Lép · Többet látni »
Lenhossék Mihály
Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.) magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.
Új!!: Anatómia és Lenhossék Mihály · Többet látni »
Levél (botanika)
Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.
Új!!: Anatómia és Levél (botanika) · Többet látni »
Macska
A macska, más néven házi macska (Felis silvestris catus) kisebb termetű húsevő emlős, ami a ragadozók rendjén belül a macskafélék (Felidae) családjának Felis neméhez és vadmacska (Felis silvestris) fajához tartozik.
Új!!: Anatómia és Macska · Többet látni »
Madár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Madarak.
Új!!: Anatómia és Madár · Többet látni »
Máj
Az ábra a máj felső felszínét mutatja. Megkülönböztethetők a jobb és a bal lebeny, és a ''vena cava inferior'', valamint a májat rögzítő hashártyaszalagok tapadási helyei Az ábra a máj alsó felszínét mutatja. Megkülönböztethető az epehólyag jobb és a bal lebeny, a májkapu, az epehólyag, és a ''vena cava inferior'' A máj (latinul: hepar) a gerincesek egyik szerve.
Új!!: Anatómia és Máj · Többet látni »
Méh (anatómia)
Leonardo da Vinci anatómiai tanulmánya a magzatról az anyaméhben (1510 körül) A méh (uterus) rendeltetése a megtermékenyített pete befogadásában áll, hogy benne a magzat kifejlődjön, majd érettségét elérve megszülessen.
Új!!: Anatómia és Méh (anatómia) · Többet látni »
Méhlepény
A méhlepény szerkezete. A méhlepény (placenta) a méhlepényes emlősöket (Eutheria) a magzati életben tápláló, részben anyai, részben magzati eredetű szerv.
Új!!: Anatómia és Méhlepény · Többet látni »
Mell
#ÁTIRÁNYÍTÁS emlő.
Új!!: Anatómia és Mell · Többet látni »
Mellékpajzsmirigy
A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigyek elhelyezkedése a nyakon A mellékpajzsmirigy (latinul glandula parathyroidea) a nyakon, a pajzsmirigy hátulsó felszínén elhelyezkedő belső elválasztású mirigy, melyet 3-5 borsónyi képlet alkot.
Új!!: Anatómia és Mellékpajzsmirigy · Többet látni »
Mellékvese
Macska retroperitoneuma. A bal mellékvese 14-es számmal van jelölve. (A feji irány balra, a farki jobbra, a hasi irány lent, a háti fent található. 1: rekeszizom, 3: aorta, '''14''': bal mellékvese, 16: gyomor, 17: máj, 18: bal vese) A mellékvese a vese felső pólusán helyezkedik el. (Gray's Anatomy) A mellékvesék (sárga) helyzete a retroperitoneumban, hátulról nézve A mellékvese a gerincesek (Vertebrata) páros belső elválasztású mirigye, melyen megkülönböztetünk kéreg- és velőállományt.
Új!!: Anatómia és Mellékvese · Többet látni »
Mellkas
Az emberi mellkas csontos váza (elölnézet). Az emberi mellkas csontos váza (oldalnézet). A mellkas (thorax) az emberi test, az emlősök és bizonyos más állatokfajok testének része.
Új!!: Anatómia és Mellkas · Többet látni »
Menstruációs ciklus
Ovarialis és menstruációs ciklus együttes sémája A női nemi működés ciklikus jellegű.
Új!!: Anatómia és Menstruációs ciklus · Többet látni »
Mikroszkóp
Egyszerű egyokuláros ''(monokuláris)'' laboratóriumi/oktató mikroszkóp Egy Nikon alphaphot típusú binokuláris laboratóriumi/oktató mikroszkóp Egy modern kutatómikroszkóp higanygőzlámpa megvilágítással (fluoreszcenciamikroszkópiához). A készülék fel van szerelve digitális kamerával a fotózáshoz, ezen túlmenően számítógéphez is csatlakozik A mikroszkóp (görögül: mikron.
Új!!: Anatómia és Mikroszkóp · Többet látni »
Mirigy
A mirigyek (latinul glandula) hám eredetű anatómiai képletek, amelyek valamilyen váladékot termelnek és ürítenek.
Új!!: Anatómia és Mirigy · Többet látni »
Morfológia (biológia)
A külső növénymorfológia feladatai közé tartozik többek közt a növényi szervek alakjának leírása és rendszerezése. A képen változatos alakú növényi levelek A morfológia (morphologia) vagy alaktan a biológia egyik alapvető tudományterülete.
Új!!: Anatómia és Morfológia (biológia) · Többet látni »
Női nemi szervek
''Venus Pudica'' - A művészettörténetben ''Szégyenlős Vénusz''nak vagy ''Szemérmes Vénusz''nak nevezett szobortípus A női nemi szervek a nők szaporító szervei, melyek két csoportba sorolhatók.
Új!!: Anatómia és Női nemi szervek · Többet látni »
Nyál
Az emberi szervezet nyáltermelését a szájüregben három pár nyálmirigy biztosítja: 1. Fültőmirigy; 2. Állkapocs alatti mirigy; 3. Nyelv alatti mirigy A nyál az emlősök szájüregében a nyálmirigyek által termelt színtelen, viszkózus, változó kémhatású, folyadék, amely védi a szájnyálkahártyát a kiszáradástól, táplálkozáskor részt vesz a táplálék kezdeti emésztésében, továbbá védi a szájüreget, a fogakat a kórokozó mikrobákkal szemben.
Új!!: Anatómia és Nyál · Többet látni »
Nyelv (testrész)
Az emberi nyelvhát elülső része. A magasabban látható fehéres elszíneződés arra utal, hogy a gyomor és az emésztőrendszer megfelelően működik. A nyelv (latinul lingua, görögül (glossa)) a szájüregben (cavum oris) található jellegzetes alakú, nyálkahártyával borított, izmos képződmény.
Új!!: Anatómia és Nyelv (testrész) · Többet látni »
Orr
Emberi orr és száj Leonardo da Vinci festményén Az orr a gerincesek fején található testrész, amely a felső légutak első szakaszát alkotja.
Új!!: Anatómia és Orr · Többet látni »
Pajzsmirigy
A pajzsmirigy (világosbarnával jelölve) elhelyezkedése és vérellátása A pajzsmirigy a nyak elülső részén, az ádámcsutka alatt található A pajzsmirigy (latinul glandula thyreoidea) a nyak elülső részén, a gége előtt elhelyezkedő, kétlebenyes belső elválasztású mirigy.
Új!!: Anatómia és Pajzsmirigy · Többet látni »
Pókok
A pókok (Araneae) az ízeltlábúak (Arthropoda) közé sorolt pókszabásúak osztályának egyik rendje.
Új!!: Anatómia és Pókok · Többet látni »
Réthelyi Miklós
Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.
Új!!: Anatómia és Réthelyi Miklós · Többet látni »
Rekeszizom
A rekeszizom vázlatos képe alulnézetből A rekeszizom (diaphragma) a hasüreget a mellüregtől elválasztó, izmos-inas, mozgékony lemez.
Új!!: Anatómia és Rekeszizom · Többet látni »
Sejt
Állati sejt felépítése Növényi sejt felépítése A sejt az élőlények legkisebb önálló életet mutató egysége.
Új!!: Anatómia és Sejt · Többet látni »
Szár (botanika)
Repce ''(Brassica napus)'' elmetszett szára A szár (caulis) a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye.
Új!!: Anatómia és Szár (botanika) · Többet látni »
Szív
Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében.
Új!!: Anatómia és Szív · Többet látni »
Szövet (biológia)
A szövet (lat. textus) egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű, tehát ugyanabból a csíralemezből kialakuló), hasonló alakú és azonos feladatot betöltő sejtek és a sejtek közötti terekben található sejtközi állomány (substantia intercellularis) együttese.
Új!!: Anatómia és Szövet (biológia) · Többet látni »
Szem
Az emberi szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.
Új!!: Anatómia és Szem · Többet látni »
Szentágothai János
Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.
Új!!: Anatómia és Szentágothai János · Többet látni »
Tüdő
Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A tüdő (pulmo) a gerincesek légzőszerveinek egyik legfontosabb része.
Új!!: Anatómia és Tüdő · Többet látni »
Végbél
A végbél (rectum) a vastagbél legutolsó szakasza, amely felülről a szigmabélhez csatlakozik, alulról pedig az anuscsatornán keresztül a végbélnyílásban végződik.
Új!!: Anatómia és Végbél · Többet látni »
Vérkeringés
Vérkeringés vázlatos képe:'''Vörös'''.
Új!!: Anatómia és Vérkeringés · Többet látni »
Vese
A vese (latinul: rēn, többes számban rēnēs, görögül: nephros) a gerinceseknél (Vertebrata) a kiválasztás szerve: felelős a szervezet anyagcseréje közben keletkezett vízoldékony anyagcsere-végtermékek eltávolításáért, valamint alapvető szerepe van a só- és vízháztartás szabályozásában, a homeosztázis fenntartásában.
Új!!: Anatómia és Vese · Többet látni »
Virág (botanika)
12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.
Új!!: Anatómia és Virág (botanika) · Többet látni »
Zárvatermők
A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.
Új!!: Anatómia és Zárvatermők · Többet látni »
