Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
75 kapcsolatok: Alkének, Alkinek, Alkoholok, Alumínium-klorid, Amalgám, Aromás vegyületek, Benzin, Benzol, Bróm, Bután, Cikloalkánok, Cink, Dekán, Diklórmetán, Energia, Etán, Fluor, Folyadék, Forráspont, Foszfor, Foszfor-trijodid, Gáz, Grignard-reagens, Heptán, Hexán, Hidrazin, Hidrogén, Hidrogén-jodid, Homológ sor, Izoméria, Jód, Johannes Wislicenus, Kálium-dikromát, Kálium-permanganát, Kén-dioxid, Kénsav, Kőolaj, Klór, Klórmetán, Kloroform, Konstitúciós izoméria, Latin nyelv, Metán, Metilén, Monoklin, Nátrium-hidroxid, Nitrálás, Nitrovegyületek, Nonán, Oktán, ..., Olvadáspont, Oxidáció, Oxigén, Paraffin, Pentán, Platina, Propán, Reakciókinetika, Rombos, Salétromsav, Sav, Sűrűség, Só, Szén, Szén-dioxid, Szén-tetraklorid, Szénhidrogének, Szigma-kötés, Szilárd halmazállapot, Szubsztitúció, Szulfonsavak, Termodinamika, Víz, Wurtz-szintézis, 1913. Bővíteni index (25 több) »
Alkének
A legegyszerűbb alkén, az etén (más néven etilén) Az alkének azok a telítetlen nyílt láncú szénhidrogének, amelyek molekulájában egy kettős kötés található.
Új!!: Alkánok és Alkének · Többet látni »
Alkinek
Alkinek Az acetilén, a legegyszerűbb alkin háromdimenziós modellje Az alkinek vagy acetilén-szénhidrogének a telítetlen szénhidrogének egyik csoportját alkotják.
Új!!: Alkánok és Alkinek · Többet látni »
Alkoholok
Az alkoholok általános képlete Az alkoholok egy vagy több hidroxilcsoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületek.
Új!!: Alkánok és Alkoholok · Többet látni »
Alumínium-klorid
Az alumínium-klorid az alumínium klórral alkotott vegyülete, kloridja.
Új!!: Alkánok és Alumínium-klorid · Többet látni »
Amalgám
Természetes amalgám: higany és ezüst ötvözete Az amalgám a higanynak más fémekkel alkotott ötvözete.
Új!!: Alkánok és Amalgám · Többet látni »
Aromás vegyületek
Az aromás vegyületek olyan telítetlen, gyűrűs vegyületek, melyekben váltakoznak a gyűrűt alkotó atomok közötti egyes és kettős kötések, és a molekula stabilitása nagyobb, mint ami e kötésekből következne.
Új!!: Alkánok és Aromás vegyületek · Többet látni »
Benzin
Benzin befőttesüvegben A benzin a nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék.
Új!!: Alkánok és Benzin · Többet látni »
Benzol
A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén.
Új!!: Alkánok és Benzol · Többet látni »
Bróm
A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII.
Új!!: Alkánok és Bróm · Többet látni »
Bután
A bután vagy n-bután (C4H10) négy szénatomot tartalmazó egyenes szénláncú alkán: CH3CH2CH2CH3. A bután nevet használják gyűjtőfogalomként is az n-butánra és az izobutánra, mely utóbbi az n-bután szerkezeti (konstitúciós) izomerje: CH3CH(CH3)2. A bután igen gyúlékony, színtelen, könnyen cseppfolyósítható gáz. A bután név a görögül boysz (βσυς: marha) és tyrosz (τυρος: túró, sajt) összetételéből, a boytyron (βσύ-τῡρον: vaj) szóból származik. A vajsav a butánhoz hasonló, ugyancsak négy szénatomból álló vegyület.
Új!!: Alkánok és Bután · Többet látni »
Cikloalkánok
Az első négy monocikloalkán, a ciklopropán, a ciklobután, a ciklopentán és a ciklohexán. A cikloalkánok (vagy más néven cikloparaffinok) egy vagy több gyűrűt tartalmazó telített szénhidrogének.
Új!!: Alkánok és Cikloalkánok · Többet látni »
Cink
A cink (régies magyar nevén horgany) egy fémes elem, átmenetifém.
Új!!: Alkánok és Cink · Többet látni »
Dekán
A dekán egy telített szénhidrogén, tíz szénatomot tartalmazó alkán.
Új!!: Alkánok és Dekán · Többet látni »
Diklórmetán
A diklórmetán vagy metilén-klorid a metán klórozott származéka, halogénezett szénhidrogén.
Új!!: Alkánok és Diklórmetán · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Alkánok és Energia · Többet látni »
Etán
Az etán (C2H6) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén.
Új!!: Alkánok és Etán · Többet látni »
Fluor
A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Alkánok és Fluor · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Alkánok és Folyadék · Többet látni »
Forráspont
A forráspont az a hőmérséklet, amelyen egy cseppfolyós anyag gőznyomása egyenlő a standard légköri nyomással (101325 Pa), így a párolgás, vagyis buborékképződés a folyadék belsejében is zajlik.
Új!!: Alkánok és Forráspont · Többet látni »
Foszfor
A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem.
Új!!: Alkánok és Foszfor · Többet látni »
Foszfor-trijodid
A foszfor-trijodid (PI3) egy sötétvörös színű, szilárd vegyület, amely vízzel hevesen reagál.
Új!!: Alkánok és Foszfor-trijodid · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Alkánok és Gáz · Többet látni »
Grignard-reagens
Victor Grignard A Grignard-reagens vagy Grignard-vegyület az R−Mg−X általános képlettel leírható fémorganikus vegyületek gyűjtőneve, ahol az R alkil vagy arilcsoport, X pedig egy halogént jelöl (legtöbbször brómot).
Új!!: Alkánok és Grignard-reagens · Többet látni »
Heptán
A heptán egy telített szénhidrogén, hét szénatomos alkán.
Új!!: Alkánok és Heptán · Többet látni »
Hexán
A hexán (C6H14 vagy CH3(CH2)4CH3) nyílt láncú, telített szénhidrogén (alkán).
Új!!: Alkánok és Hexán · Többet látni »
Hidrazin
A hidrazin a nitrogén és hidrogén N2H4 összegképletű vegyülete, szerkezete H2N–NH2.
Új!!: Alkánok és Hidrazin · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Alkánok és Hidrogén · Többet látni »
Hidrogén-jodid
A hidrogén-jodid a jód hidrogénnel alkotott vegyülete, összegképlete HI.
Új!!: Alkánok és Hidrogén-jodid · Többet látni »
Homológ sor
A kémiában az olyan hasonló szerkezeti képletű vegyületek sorozatát nevezzük homológ sornak, melyek – ugyanazon funkciós csoport jelenléte következtében – hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, s melyek fizikai tulajdonságait a fokozatos változás jellemzi a molekula méretének és tömegének növekedése miatt (lásd relatív molekulatömeg).
Új!!: Alkánok és Homológ sor · Többet látni »
Izoméria
Az izoméria típusai Izomériának (gör. 'ίσος' – egyenlő, 'μέρος' – rész) nevezik az azonos összegképletű, de eltérő szerkezetű molekulák között fennálló viszonyt.
Új!!: Alkánok és Izoméria · Többet látni »
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Új!!: Alkánok és Jód · Többet látni »
Johannes Wislicenus
Johannes Wislicenus (Németország, Kleineichsted, 1835. június 24. - Lipcse, 1902. december 5.) német kémikus.
Új!!: Alkánok és Johannes Wislicenus · Többet látni »
Kálium-dikromát
A kálium-dikromát (vagy kálium-bikromát) egy szervetlen vegyület, a szabad állapotban nem ismeretes dikrómsav káliumsójának tekinthető. A képlete K2Cr2O7. Narancsvörös színű kristályokat alkot. Íze fanyar, fémes. A vizes oldata enyhén savas kémhatású. Erős méreg. Főként oxidálószerként és az analitikai kémiában alkalmazzák.
Új!!: Alkánok és Kálium-dikromát · Többet látni »
Kálium-permanganát
Hipermangán vizes oldata A kálium-permanganát (KMnO4) lila színű, kristályos, ionrácsos vegyület.
Új!!: Alkánok és Kálium-permanganát · Többet látni »
Kén-dioxid
A kén-dioxid (O2) egy kémiai vegyület.
Új!!: Alkánok és Kén-dioxid · Többet látni »
Kénsav
A kénsav (H2O4) színtelen, nagy sűrűségű folyadék, kétértékű, erős ásványi sav.
Új!!: Alkánok és Kénsav · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Alkánok és Kőolaj · Többet látni »
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Alkánok és Klór · Többet látni »
Klórmetán
A klórmetán vagy metil-klorid a metán klórtartalmú származéka, a halogénezett szénhidrogének közé tartozik.
Új!!: Alkánok és Klórmetán · Többet látni »
Kloroform
A kloroform (régi magyar nevén hangyanyhalvag) a halogénezett szénhidrogének közé tartozó szerves vegyület, összegképlete: CHCl3.
Új!!: Alkánok és Kloroform · Többet látni »
Konstitúciós izoméria
A konstitúciós izoméria az a jelenség, amikor egy adott vegyület összegképletének többféle molekula is megfelel, mely molekulák egymástól csak az atomjaik kapcsolódási sorrendjében, és/vagy a kötések minőségében különböznek.
Új!!: Alkánok és Konstitúciós izoméria · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Alkánok és Latin nyelv · Többet látni »
Metán
A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.
Új!!: Alkánok és Metán · Többet látni »
Metilén
Diklórmetán Metilénciklopropén Karbén A metilén olyan kémiai részecske, amelyben egy szénatomhoz két hidrogénatom kapcsolódik.
Új!!: Alkánok és Metilén · Többet látni »
Monoklin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kristályszerkezet#Monoklin (egyhajlású) rendszer.
Új!!: Alkánok és Monoklin · Többet látni »
Nátrium-hidroxid
A nátrium-hidroxid (kémiai képlete: NaOH; egyéb nevei: lúgkő, marónátron, nátronlúg, marószóda, zsírszóda, marólúg) szervetlen vegyületek csoportjába tartozó fémes bázis.
Új!!: Alkánok és Nátrium-hidroxid · Többet látni »
Nitrálás
A szerves kémiában nitrálásnak nevezik azt a kémiai folyamatot, melynek során egy szerves vegyületbe nitrocsoport épül be.
Új!!: Alkánok és Nitrálás · Többet látni »
Nitrovegyületek
A nitrocsoport szerkezete A nitrovegyületek olyan szerves vegyületek, amelyek egy vagy több nitrocsoportot (–) tartalmaznak.
Új!!: Alkánok és Nitrovegyületek · Többet látni »
Nonán
A nonán az alkánok közé tartozó szénhidrogén.
Új!!: Alkánok és Nonán · Többet látni »
Oktán
Az oktán 8 szénatomot tartalmazó, nyílt láncú telített szénhidrogén: alkán.
Új!!: Alkánok és Oktán · Többet látni »
Olvadáspont
Fűszálak fagyáspont és olvadáspont határán Az olvadáspont valamely anyag szilárd halmazállapotból folyadék halmazállapotba történő átmenetének egyensúlyi hőmérséklete.
Új!!: Alkánok és Olvadáspont · Többet látni »
Oxidáció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Redoxireakció.
Új!!: Alkánok és Oxidáció · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Alkánok és Oxigén · Többet látni »
Paraffin
Ipari paraffin viasz pellet formában A paraffin a kémiában a CnH2n+2 felépítésű alkán szénhidrogének gyűjtőneve.
Új!!: Alkánok és Paraffin · Többet látni »
Pentán
A pentán egy alifás alkán (szénhidrogén).
Új!!: Alkánok és Pentán · Többet látni »
Platina
Platina A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike.
Új!!: Alkánok és Platina · Többet látni »
Propán
A propán (képlete: C3H8) színtelen, szagtalan gáz, három szénatomos alifás alkán.
Új!!: Alkánok és Propán · Többet látni »
Reakciókinetika
Kémiai reakciót a hatékony ütközések eredményeznek. Nagyobb nyomáson és koncentráció esetén nagyobb a hatékony ütközések száma is A reakciókinetika a fizikai kémia egyik részterülete.
Új!!: Alkánok és Reakciókinetika · Többet látni »
Rombos
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kristályszerkezet#Rombos rendszer.
Új!!: Alkánok és Rombos · Többet látni »
Salétromsav
A salétromsav (HNO3) - régi nevei: légenysav, választóvíz, fojtósav - egybázisú, erős sav, sói a nitrátok.
Új!!: Alkánok és Salétromsav · Többet látni »
Sav
Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
Új!!: Alkánok és Sav · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Alkánok és Sűrűség · Többet látni »
Só
Felnagyított sókristály (halit/nátrium-klorid) A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek.
Új!!: Alkánok és Só · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Alkánok és Szén · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Alkánok és Szén-dioxid · Többet látni »
Szén-tetraklorid
A szén-tetraklorid (vagy tetraklórmetán) (CCl4) a szerves szintetikus kémiában elterjedt anyag, amit korábban tűzoltásra és hűtőanyagnak is használták.
Új!!: Alkánok és Szén-tetraklorid · Többet látni »
Szénhidrogének
A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületekDr.
Új!!: Alkánok és Szénhidrogének · Többet látni »
Szigma-kötés
''σ-kötés'' elektronsűrűsége két atom között A szigma-kötés (σ-kötés) olyan kovalens kötés, amelyben a kémiai kötést létrehozó elektronpár (kötőelektronpár) a kötés tengelyére nézve forgásszimmetrikus molekulapályán helyezkedik el.
Új!!: Alkánok és Szigma-kötés · Többet látni »
Szilárd halmazállapot
Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.
Új!!: Alkánok és Szilárd halmazállapot · Többet látni »
Szubsztitúció
Szubsztitúciónak (helyettesítéses reakciónak) nevezzük azt a kémiai reakciót, amelyben a szerves vegyület egy atom(csoport)ja egy másik atom(csoport)ra cserélődik ki melléktermék képződése közben.
Új!!: Alkánok és Szubsztitúció · Többet látni »
Szulfonsavak
A szulfonsavak általános szerkezete. Szulfonsavaknak azokat a szerves savakat nevezzük, melyek általános képlete R−S(.
Új!!: Alkánok és Szulfonsavak · Többet látni »
Termodinamika
A termodinamika vagy magyar nevén hőtan a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete.
Új!!: Alkánok és Termodinamika · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Alkánok és Víz · Többet látni »
Wurtz-szintézis
Charles Adolphe Wurtz (1817-1884) A Wurtz-szintézist, vagy más néven Wurtz-reakciót Charles-Adolphe Wurtz fedezte fel 1855-ben, majd R. Fittig az aromás vegyületekre is kiterjesztette 1862-ben.
Új!!: Alkánok és Wurtz-szintézis · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: Alkánok és 1913 · Többet látni »
