Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Agy-gerincvelői folyadék, Agyféltekék, Agyhártyagyulladás, Agyidegek, Agykamrák, Agytörzs, Az emberi élet szakaszai, Az emberi idegrendszer részei és funkciói, Ér (anatómia), Bőr (anatómia), Daganat, Emberi idegrendszer, Fájdalom, Gerincvelő, Gyulladás, Idegsejt, Kisagy, Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966), Koponya, Látóideg, Lenhossék Mihály, Magas vérnyomás, Nyomás, Oldal, Plexus choroideus, Réthelyi Miklós, Szögfüggvények, Szentágothai János, Tarkó, Tünet, Tudat.
Agy-gerincvelői folyadék
A főbb ciszternák sémás rajza. (Kék vonallal jelölve) Az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) az agykamrákban termelődő és az agyat, illetve a gerincvelőt a pókhálóhártyán belül körülvevő, az emberben 120-250 ml térfogatú testfolyadék.
Új!!: Agyhártyák és Agy-gerincvelői folyadék · Többet látni »
Agyféltekék
A bal agyfélteke oldalnézete. A medián sagittalis síkban felezett agy bal oldali felének medialis felszíne. (Anatómiai készítmény) Agyféltekék alatt az emberi nagyagy - egymással szimmetrikus - jobb és bal felét értjük.
Új!!: Agyhártyák és Agyféltekék · Többet látni »
Agyhártyagyulladás
Az emberi koponyatető réteges felépítése és az agyhártya rétegei: a bőr, a csonthártya, a koponyacsont, a kemény agyhártya, a pókhálóhártya és a vaszkuláris hártya Az agyhártyagyulladás (meningitis), régies szóval agyláz, az agyhártyáknak vagy agyburkoknak, azaz a központi idegrendszert körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedése, ami súlyos, életveszélyes állapot, és sürgősségi orvosi beavatkozást igényel.
Új!!: Agyhártyák és Agyhártyagyulladás · Többet látni »
Agyidegek
Az agy alsó felszíne az agyidegek megjelölésével Az agyidegek (Nervi craniales) az agyból eredő mozgató, érző és komplex funkciójú perifériás idegek.
Új!!: Agyhártyák és Agyidegek · Többet látni »
Agykamrák
Agykamrák elhelyezkedése az agyban (vázlatos oldalnézet) Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve. Az agykamrák az agyhólyagok üregeinek származékai, amelyek egymással, a gerinccsatornával és a pókhálóhártya alatti térrel is összeköttetésben állnak.
Új!!: Agyhártyák és Agykamrák · Többet látni »
Agytörzs
A híd és a nyúltvelő ventrális felszíne Az agytörzs (latinul truncus cerebri) az idegrendszernek viszonylag kisméretű, de működésileg életfontosságú része.
Új!!: Agyhártyák és Agytörzs · Többet látni »
Az emberi élet szakaszai
Az emberi életet az alábbi életkori szakaszokra oszthatjuk.
Új!!: Agyhártyák és Az emberi élet szakaszai · Többet látni »
Az emberi idegrendszer részei és funkciói
Az emberi idegrendszerrel foglalkozó szócikkben az idegrendszer fontosabb általános tulajdonságai és működései kerültek tárgyalásra.
Új!!: Agyhártyák és Az emberi idegrendszer részei és funkciói · Többet látni »
Ér (anatómia)
Egy kis artéria (A) és véna (V) keresztmetszetének vázlatos képe. e: endothelium; m: izom; a: adventitia. Egy hajszálér nagyságrendű véredény elektronmikroszkópos (TEM) felvétele. Az érben, sötét, szerkezetnélküli képződményként, egy eltorzult vörösvértest (E) látható. A belső réteget ''(tunica intima)'' endothel sejtek, a külső réteget ''(tunica adventitia)'' periciták alkotják. Az erek (latinul vas) csőszerű szervek, melyekben valamilyen testfolyadék áramlik.
Új!!: Agyhártyák és Ér (anatómia) · Többet látni »
Bőr (anatómia)
Az emberi '''bőr''' felépítése A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük.
Új!!: Agyhártyák és Bőr (anatómia) · Többet látni »
Daganat
A rosszindulatú daganatokkal kapcsolatban lásd még: rák. A daganat, tumor (lat tumor ’daganat’ Kiindulási szövetféleség || Sejttípus || Példa a benignus tumorra || Példa a malignus tumorra | Lásd még: Szövet (biológia). Thumore EQ2 vagy Tumor EQ2 vérvizsgálat során a vett vérből meghatározható, hogy a daganat milyen mennyiségben van jelen a szervezetben. Magyarországon egyelőre kísérleti stádiumban van, ezt a vizsgálatot csak nagyon indokolt esetben végzik. Például amikor a Tumormarker (rákjelző) eredménye negatív, de feltételezhetően a szervezetben mégis jelen van a daganatos elváltozás.
Új!!: Agyhártyák és Daganat · Többet látni »
Emberi idegrendszer
Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok tömegéből áll, amelyeknek a működése az, hogy érző végződéseikkel (receptor) felfogják – mind a test belsejéből, mind a környezetből származó – érzékelhető ingereket, a központi (centrális) kapcsoló rendszereikben értékeljék és feldolgozzák azokat, majd a megfelelő utasításokat továbbadják a környéki idegrendszeren keresztül a végrehajtó (effector) szerveken, az izmokon, a mirigyeken, a zsigereken lévő speciális mozgató, illetve a mirigyváladék termelését szabályozó idegvégződéseknek. Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek rendszere (endokrin vagy hormonális rendszer), együttesen: neuroendokrin rendszer szabályozzák az emberi test működését. Az érző ingerületeket – akár a külvilágból jönnek a külső érzékelő idegvégződések (exteroceptorok) közreműködésével, akár a test belsejéből származnak, a belső érzékelő idegvégződések (interoceptorok) révén az idegrendszer dolgozza fel, és úgy hangolja össze a végrehajtó szervek válaszait, hogy azok az egész szervezet helyes működését és épségét biztosítsák. Ezen túlmenően az ember idegrendszere képes tárolni a korábban szerzett érző ingerületeket (emlékezet), és ezeket az emléknyomokat, amennyiben megfelelőek, össze tudja hangolni más idegi behatásokkal, és együttesen érvényesíteni tudja a végrehajtó szervekhez küldött idegi ingerületekben. Az emberi idegrendszer magasabb rendű funkciókkal is rendelkezik, ilyenek a gondolkodás, a szellemi alkotóképesség, a beszéd, az írás és olvasás elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe volt és van az emberek közötti szervezett kapcsolatok, a társadalmak kialakításában, a szerszám- és eszközhasználatban, a munkamegosztásban és az előre tervezés képességében. Az emberi idegrendszer vázlatos képe.
Új!!: Agyhártyák és Emberi idegrendszer · Többet látni »
Fájdalom
A migrénes fájdalom megsemmisítő érzés Fájdalmas (vagy annak látszó) sportsérülés A fájdalom érzékelése egy komplex jelenség, amelyet befolyásolnak az egyén korábbi tapasztalatai és aktuális érzelmi állapota.
Új!!: Agyhártyák és Fájdalom · Többet látni »
Gerincvelő
A gerincvelő A gerincvelő (latinul medulla spinalis, görögül μύελος – müelosz) a gerincesek központi idegrendszerének része, amely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el, és közvetlen folytatása az agynak.
Új!!: Agyhártyák és Gerincvelő · Többet látni »
Gyulladás
SARS-CoV humán koronavírus fertőzés (''severe acute respiratory syndrome'') következtében bekövetkezett vírusos tüdőgyulladás szövődményének röntgenképe nekrotizált (elhalt) szövet. A gyulladás az immunrendszer láncreakción alapuló válasza fertőzésre vagy irritációra.
Új!!: Agyhártyák és Gyulladás · Többet látni »
Idegsejt
Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.
Új!!: Agyhártyák és Idegsejt · Többet látni »
Kisagy
Emberi agy. A jobb alsó, lila terület a kisagy. A kisagy (cerebellum) tudatunktól függetlenül biztosítja az akaratlagos izmok egyenletes összehúzódását és összehangolja működéseiket, beleértve az ellentétes működésű (antagonista) izomcsoportokét is.
Új!!: Agyhártyák és Kisagy · Többet látni »
Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)
Kiss Ferenc (Nagyszalonta, 1889. szeptember 7. – Budapest, 1966. április 6.) Kossuth-díjas magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár.
Új!!: Agyhártyák és Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) · Többet látni »
Koponya
víziló koponyája Egy Tyrannosaurus koponyája A koponya (cranium) igen sok állatfajban és az emberben is megtalálható csontos képlet, ami a fej alapvető vázaként szolgál.
Új!!: Agyhártyák és Koponya · Többet látni »
Látóideg
A látóideg a látási információkat közvetíti a szem retinájából a központi idegrendszerbe.
Új!!: Agyhártyák és Látóideg · Többet látni »
Lenhossék Mihály
Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.) magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.
Új!!: Agyhártyák és Lenhossék Mihály · Többet látni »
Magas vérnyomás
A hipertónia, más néven magas vérnyomás, vagy néha artériás hipertónia egy elterjedt krónikus kóros állapot, amelynek során emelkedik a vérnyomás az artériákban.
Új!!: Agyhártyák és Magas vérnyomás · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Agyhártyák és Nyomás · Többet látni »
Oldal
Az oldal a heraldikában a pajzs jobb vagy bal oldala, illetve a pajzs jobb vagy bal oldali 2/7-ének vagy egyharmadának elkülönítése annak többi részétől egy függőleges osztóvonallal.
Új!!: Agyhártyák és Oldal · Többet látni »
Plexus choroideus
A plexus chorioideus az agykamrákban elhelyezkedő, a központi idegrendszer üregrendszerét bélelő speciális hámmal (ependymával) fedett érfonat.
Új!!: Agyhártyák és Plexus choroideus · Többet látni »
Réthelyi Miklós
Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.
Új!!: Agyhártyák és Réthelyi Miklós · Többet látni »
Szögfüggvények
A trigonometrikus és hiperbolikus függvények, illetve ezek inverzei A trigonometrikus függvények vagy szögfüggvények eredetileg egy derékszögű háromszög egy szöge és két oldalának hányadosa közötti összefüggést írják le (innen nyerték magyar és latin nevüket is).
Új!!: Agyhártyák és Szögfüggvények · Többet látni »
Szentágothai János
Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.
Új!!: Agyhártyák és Szentágothai János · Többet látni »
Tarkó
Tarkó alatt értjük a fejnek azt a részét, amelyet felül a nyakszirtcsont (os occipitale) hátsó kidudorodása (protuberantia occipitalis externa) és a tőle két oldalt elhelyezkedő felfelé domborodó ív alakú csontos vonalak (linea occipitalis) határolnak, és a nyak hátsó részét a VII.
Új!!: Agyhártyák és Tarkó · Többet látni »
Tünet
A migrénes fájdalom megsemmisítő érzés Heveny tüdővizenyő röntgenképe. Tünetnek (szimptóma) nevezik azokat a betegségre utaló, a normális testi vagy szellemi működéstől eltérő jelenségeket, amelyekről vagy a beteg számol be, vagy azokat az orvos a beteg kikérdezése, fizikális, eszközös vagy laboratóriumi eredménye alapján észlel és a betegség felismerhető.
Új!!: Agyhártyák és Tünet · Többet látni »
Tudat
A tudat a filozófiában és a pszichológiában az agy legmagasabb rendű, csakis az emberre és állatokra jellemző funkciója, amelynek lényege, hogy célszerűen visszatükrözi a külső tárgyak tulajdonságait és kapcsolatait, megtervezi a cselekvést és következtet annak majdani eredményére.
Új!!: Agyhártyák és Tudat · Többet látni »
