Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
98 kapcsolatok: Ahváz, Aleppó, Ali ibn Abi Tálib, Arab írás, Arab nyelv, Arradzsán, Asztronómia, Bagdad, Bahá ad-Daula, Bam, Bizánci Birodalom, Buvajhidák, December 6., Dijár Bakr, Dijár Mudar, Dzsazíra, Dzsibál, Dzsiroft, Fahr ad-Daula, Fársz, Fátimida Kalifátus, Fikh, Geometria, Gorgán, Hadísz, Haddzs, Hamadán, Hamdánidák, Horászán, Huzesztán, II. Baszileiosz bizánci császár, Iljászidák, Imád ad-Daula, Irán, Iszfahán, Iszlám, Január 30., Július 1., Június 23., Kazvin, Kerbela, Kermán, Kermánsáh, Konstantinápoly, Makrán, Május 29., Március 12., Március 26., Mázandarán, Medina (Szaúd-Arábia), ..., Mezopotámia, Moszul, Muajjid ad-Daula, Mutanabbi, Nedzsef, Omán, Orvostudomány, Pakisztán, Rakka, Rukn ad-Daula, Saraf ad-Daula, Satt el-Arab, Siráz, Szaffáridák, Szamarra, Szamszám ad-Daula, Számánidák, Szeptember 24., Szisztán, Transzoxánia, Vászit, Zijáridák, 934, 935, 936, 946, 947, 949, 954, 955, 962, 965, 966, 967, 968, 970, 970-es évek, 972, 974, 975, 976, 977, 978, 979, 980, 981, 982, 983. Bővíteni index (48 több) »
Ahváz
Ahváz (perzsául: اهواز) város Irán délnyugati részén, Huzesztán tartomány székhelye.
Új!!: Adud ad-Daula és Ahváz · Többet látni »
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Új!!: Adud ad-Daula és Aleppó · Többet látni »
Ali ibn Abi Tálib
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ali kalifa.
Új!!: Adud ad-Daula és Ali ibn Abi Tálib · Többet látni »
Arab írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab ábécé.
Új!!: Adud ad-Daula és Arab írás · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Adud ad-Daula és Arab nyelv · Többet látni »
Arradzsán
Arradzsán (arab-perzsa írással أرجان) középkori város és tartományi központ volt Délnyugat-Iránban, Huzesztán és Fársz határán.
Új!!: Adud ad-Daula és Arradzsán · Többet látni »
Asztronómia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csillagászat.
Új!!: Adud ad-Daula és Asztronómia · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: Adud ad-Daula és Bagdad · Többet látni »
Bahá ad-Daula
Bahá ad-Daula (tudományos átiratban Bahāʾ ad-Dawla, arab betűkkel بهاء الدولة), eredeti nevén Abu Naszr Fírúz (tudományos átiratban Abū Naṣr Fīrūz, arab betűkkel أبو نصر فيروز; Siráz?, 970 k. – Arradzsán, 1012. december 22.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia ura, később Kermán és Fársz fejedelme is volt.
Új!!: Adud ad-Daula és Bahá ad-Daula · Többet látni »
Bam
Bam város Kermán tartományban, Iránban.
Új!!: Adud ad-Daula és Bam · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Adud ad-Daula és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Buvajhidák
A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.
Új!!: Adud ad-Daula és Buvajhidák · Többet látni »
December 6.
Névnapok: Miklós + Csinszka, Denissza, Deniza, Dionízia, Gyopár, Gyopárka, Kolta, Leontina, Mike, Mikó, Mikolt, Miksa, Misa, Nikol, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta.
Új!!: Adud ad-Daula és December 6. · Többet látni »
Dijár Bakr
Dijár Bakr (arab írással ديار بكر) a középkori muszlim világban Felső-Mezopotámia (arab nevén Dzsazíra) egyik tartománya volt.
Új!!: Adud ad-Daula és Dijár Bakr · Többet látni »
Dijár Mudar
Dijár Mudar (arab írással ديار مضر) a középkori muszlim világban Felső-Mezopotámia (arab nevén Dzsazíra) egyik tartománya volt.
Új!!: Adud ad-Daula és Dijár Mudar · Többet látni »
Dzsazíra
Az al-'''Dzsazíra''' régió Felső-Mezopotámia, arab nevén al-Dzsazíra („a sziget”; arab betűkkel الجزيرة) a középkori muszlim világ egyik nagy régiója volt.
Új!!: Adud ad-Daula és Dzsazíra · Többet látni »
Dzsibál
Dzsibál egy 19. századi térképen A Dzsibál (arab betűkkel الجبال, tudományos átiratban al-Ǧibāl, jelentése: „a hegyek”), 12. századtól használatos elnevezéssel Perzsa-Irak (arabul العراق العجمي, tudományosan al-ʿIrāq al-ʿaǧamī, magyarosan al-Irák al-adzsami) történeti földrajzi régió.
Új!!: Adud ad-Daula és Dzsibál · Többet látni »
Dzsiroft
Dzsiroft (vagy Jiroft, perzsa nyelven جیرفت) egy város Irán déli részén, Kermán tartományban, a tartomány központja.
Új!!: Adud ad-Daula és Dzsiroft · Többet látni »
Fahr ad-Daula
Fahr ad-Daula (tudományos átiratban Faḫr ad-Dawla, arab betűkkel فخر الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī, arab betűkkel أبو الحسن علي; szül. 952 k. – Rajj, 997 augusztusa) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.
Új!!: Adud ad-Daula és Fahr ad-Daula · Többet látni »
Fársz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fársz tartomány.
Új!!: Adud ad-Daula és Fársz · Többet látni »
Fátimida Kalifátus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fátimidák.
Új!!: Adud ad-Daula és Fátimida Kalifátus · Többet látni »
Fikh
A fikh (فقه) az iszlám jogfilozófiája, jogtudomány, amely leginkább hasonlít az európai jogfogalomhoz.
Új!!: Adud ad-Daula és Fikh · Többet látni »
Geometria
Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.
Új!!: Adud ad-Daula és Geometria · Többet látni »
Gorgán
Gorgán (Gorgan, perzsa nyelven: گرگان) korábban Astrabad vagy Astarabad (استرآباد) Gulisztán tartomány fővárosa Iránban.
Új!!: Adud ad-Daula és Gorgán · Többet látni »
Hadísz
A Hadísz (الحديث nemzetközi átírás: al-ḥadīth, angol nyelven: Hadith) Mohamed próféta életéről, személyéről és tanításairól, illetve más korabeli muzulmánok tetteiről és szavairól összegyűjtött szájhagyomány útján terjesztett közlések gyűjteménye.
Új!!: Adud ad-Daula és Hadísz · Többet látni »
Haddzs
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mekkai zarándoklat.
Új!!: Adud ad-Daula és Haddzs · Többet látni »
Hamadán
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان) város Hamadán tartományban, Iránban.
Új!!: Adud ad-Daula és Hamadán · Többet látni »
Hamdánidák
A Hamdánidák egy arab származású közel-keleti emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században.
Új!!: Adud ad-Daula és Hamdánidák · Többet látni »
Horászán
Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.
Új!!: Adud ad-Daula és Horászán · Többet látni »
Huzesztán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Huzesztán tartomány.
Új!!: Adud ad-Daula és Huzesztán · Többet látni »
II. Baszileiosz bizánci császár
II.
Új!!: Adud ad-Daula és II. Baszileiosz bizánci császár · Többet látni »
Iljászidák
Az Iljászidák, azaz a Banú Iljász (Iljász-törzs) egy rövid életű, szogd eredetű iráni emírdinasztia volt, mely Kermánt uralta 932–968 között.
Új!!: Adud ad-Daula és Iljászidák · Többet látni »
Imád ad-Daula
Imád ad-Daula (tudományos átiratban ʿImād ad-Dawla, arab betűkkel عماد الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali ibn Búja (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī ibn Būya, arab betűkkel أبو الحسن علي بن بوية; szül. 894/895 k. – Siráz, 949. november 11.) zsoldosból lett fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák hatalmának megalapozója, a fárszi emírség megszerzője volt.
Új!!: Adud ad-Daula és Imád ad-Daula · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Adud ad-Daula és Irán · Többet látni »
Iszfahán
Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye.
Új!!: Adud ad-Daula és Iszfahán · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Adud ad-Daula és Iszlám · Többet látni »
Január 30.
Névnapok: Gerda, Martina + Adelgund, Adelgunda, Aminta, Bors, Barsz, Gellért, Gerhárd, Hiacinta, Jácinta, Martinella, Martinka, Orgona, Sziringa, Taciána.
Új!!: Adud ad-Daula és Január 30. · Többet látni »
Július 1.
Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.
Új!!: Adud ad-Daula és Július 1. · Többet látni »
Június 23.
Névnapok: Zoltán + Arszlán, Bea, Édua, Szidónia, Szulikó, Szulita, Szultána, Zdenka, Zolna, Zolta, Zoltána.
Új!!: Adud ad-Daula és Június 23. · Többet látni »
Kazvin
Kazvin 330 000 lakosú város Irán északnyugati részén.
Új!!: Adud ad-Daula és Kazvin · Többet látni »
Kerbela
Kerbela (arab: كربلاء; nyugati átírásban Karbalā’ vagy Kerbalā’) város Irak központi részén, Kerbela kormányzóság székhelye, az ország kilencedik legnépesebb városa (2012).
Új!!: Adud ad-Daula és Kerbela · Többet látni »
Kermán
Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.
Új!!: Adud ad-Daula és Kermán · Többet látni »
Kermánsáh
Kermánsáh (perzsául: کرمانشاه), korábban Báhtarán, város Irán nyugati részén, Kermánsáh tartomány székhelye.
Új!!: Adud ad-Daula és Kermánsáh · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Adud ad-Daula és Konstantinápoly · Többet látni »
Makrán
Makrán (arab és perzsa írással مكران) történelmi régió, amely részben a mai Pakisztán délnyugati, részben Irán délkeleti határvidékén, az Arab-tenger partján feküdt, nagyjából a mai Konárak és Karacsi városa között.
Új!!: Adud ad-Daula és Makrán · Többet látni »
Május 29.
Névnapok: Magdolna + Adelmár, Aléna, Almira, Almiréna, Elmár, Jukundusz, Káin, Kán, Kund, Kunó, Léna, Magdaléna, Mária, Marita, Maxim, Melodi, Melódia, Teodózia.
Új!!: Adud ad-Daula és Május 29. · Többet látni »
Március 12.
Névnapok: Gergely + Domán, Egbert, Engelhard, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Ince, Maximilián, Miksa, Misa, Szibill, Szibilla, Teofánia, Tifani.
Új!!: Adud ad-Daula és Március 12. · Többet látni »
Március 26.
Névnapok: Emánuel + Dumáta, Dusán, Dusánka, Emanuéla, Immánuel, Lara, Larissza, Lehel, Leonóra, Mandel, Manó, Mánuel,,Manuella, Manuéla, Maxima, Mendel, Tormás, Torna, Torontál, Turul.
Új!!: Adud ad-Daula és Március 26. · Többet látni »
Mázandarán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mázandarán tartomány.
Új!!: Adud ad-Daula és Mázandarán · Többet látni »
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Új!!: Adud ad-Daula és Medina (Szaúd-Arábia) · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Adud ad-Daula és Mezopotámia · Többet látni »
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Új!!: Adud ad-Daula és Moszul · Többet látni »
Muajjid ad-Daula
Muajjid ad-Daula (tudományos átiratban Muʾayyid ad-Dawla, arab betűkkel مؤيد الدولة), eredeti nevén Abu Manszúr Búja (tudományos átiratban Abū Manṣūr Būya, arab betűkkel أبو منصور بوية; ? – Gorgán, 984 januárja) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.
Új!!: Adud ad-Daula és Muajjid ad-Daula · Többet látni »
Mutanabbi
Abu t-Tajjib Ahmad ibn al-Huszajn al-Dzsufi (arab betűkkel أبو الطيب أحمد بن الحسين الجعفي – Abū ṭ-Ṭayyib Aḥmad ibn al-Ḥusayn al-Ǧuʿfī), közismert ragadványnevén al-Mutanabbi („a magát prófétának nyilvánító”, المتنبي – al-Mutanabbī; Kúfa, 915 – Dajr al-Ákul közelében, 965 augusztusa) középkori arab költő, az arab irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja és mindmáig legolvasottabb szerzője.
Új!!: Adud ad-Daula és Mutanabbi · Többet látni »
Nedzsef
Nedzsef vagy más átírásokban Nadzsaf (arab: النجف – an-Naǧaf) város Irakban, az azonos nevű Nedzsef kormányzóság székhelye.
Új!!: Adud ad-Daula és Nedzsef · Többet látni »
Omán
Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén.
Új!!: Adud ad-Daula és Omán · Többet látni »
Orvostudomány
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.
Új!!: Adud ad-Daula és Orvostudomány · Többet látni »
Pakisztán
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.
Új!!: Adud ad-Daula és Pakisztán · Többet látni »
Rakka
Rakka (arabul: الرقة ar-Raqqah) város Szíria északi részén, Aleppótól mintegy 160 kilométerre keletre.
Új!!: Adud ad-Daula és Rakka · Többet látni »
Rukn ad-Daula
Rukn ad-Daula (tudományos átiratban Rukn ad-Dawla, arab betűkkel ركن الدولة), eredeti nevén Abu Ali al-Haszan ibn Búja (tudományos átiratban Abū ʿAlī al-Ḥasan ibn Būya, arab betűkkel أبو علي الحسن بن بوية; szül. 894/895 után – Rajj, 976 szeptembere) zsoldosból lett fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák hatalmának egyik megalapozója, a dzsibáli emírség megszerzője volt.
Új!!: Adud ad-Daula és Rukn ad-Daula · Többet látni »
Saraf ad-Daula
Saraf ad-Daula (tudományos átiratban Šaraf ad-Dawla, arab betűkkel شرف الدولة), eredeti nevén Abu l-Favárisz Sírdíl vagy Sírzíl (tudományos átiratban Abū l-Fawāris Šīrdīl/Šīrzīl, arab betűkkel أبو الفوارس شيرديل; Siráz?, 962/963 – Bagdad, 989. szeptember 6.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Kermán és Fársz fejedelme, később főemír és Mezopotámia ura volt.
Új!!: Adud ad-Daula és Saraf ad-Daula · Többet látni »
Satt el-Arab
A Satt el-Arab, perzsa nevén Arvandrud egy folyó Dél-Irakban és Délnyugat-Iránban, a történelmi Kuzisztán régió nyugati szélén.
Új!!: Adud ad-Daula és Satt el-Arab · Többet látni »
Siráz
Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje. Siráz város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re.
Új!!: Adud ad-Daula és Siráz · Többet látni »
Szaffáridák
A Szaffáridák egy iráni származású emírdinasztia tagjai voltak a 9.–10. században.
Új!!: Adud ad-Daula és Szaffáridák · Többet látni »
Szamarra
Szamarra város Irakban, Bagdadtól mintegy 100 km-re északra, lakossal (2005. január 1-jei állapot), Szaláh ad-Dín tartomány területén.
Új!!: Adud ad-Daula és Szamarra · Többet látni »
Szamszám ad-Daula
Szamszám ad-Daula (tudományos átiratban Ṣamṣām ad-Dawla, arab betűkkel صمصامالدولة), eredeti nevén Abu Kálídzsár Marz(u)bán (tudományos átiratban Abū Kālīǧār Marz(u)bān, arab betűkkel أبو كاليجار مرزبان; Siráz?, 964 – Fársz, 998. november/december) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, előbb főemír és Mezopotámia ura, majd Fársz fejedelme volt.
Új!!: Adud ad-Daula és Szamszám ad-Daula · Többet látni »
Számánidák
A Számánidák egy közép-ázsiai (közelebbről tádzsik) származású emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 819-től egészen a Karahánida hódításig 999-ben.
Új!!: Adud ad-Daula és Számánidák · Többet látni »
Szeptember 24.
Névnapok: Gellért, Mercédesz + Gerda, Gerhárd, Giszmunda, Grizelda, Grizeldisz, Mária, Meredisz, Zelda.
Új!!: Adud ad-Daula és Szeptember 24. · Többet látni »
Szisztán
Szisztán, régi ejtéssel Szísztán (arab és perzsa írással سيستان), korai nevén Szidzsisztán (سجستان) történelmi régió, amely részben a mai Irán keleti részén (Szisztán és Beludzsisztán tartományban), részben pedig Afganisztán déli részén terült el (szűkebb értelemben Nimruz és Helmand tartomány területén).
Új!!: Adud ad-Daula és Szisztán · Többet látni »
Transzoxánia
Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.
Új!!: Adud ad-Daula és Transzoxánia · Többet látni »
Vászit
Vászit (arab írással واسط, tudományos átiratban Wāsiṭ, jelentése: „középen lévő”) középkori város volt a mai Irak területén, el-Kút és el-Hajj városa között.
Új!!: Adud ad-Daula és Vászit · Többet látni »
Zijáridák
A Zijáridák egy iráni eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században a Kaszpi-tenger déli partvidékén, Gurgánban és Tabarisztánban.
Új!!: Adud ad-Daula és Zijáridák · Többet látni »
934
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 934 · Többet látni »
935
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 935 · Többet látni »
936
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 936 · Többet látni »
946
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 946 · Többet látni »
947
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 947 · Többet látni »
949
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 949 · Többet látni »
954
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 954 · Többet látni »
955
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 955 · Többet látni »
962
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 962 · Többet látni »
965
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 965 · Többet látni »
966
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 966 · Többet látni »
967
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 967 · Többet látni »
968
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 968 · Többet látni »
970
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 970 · Többet látni »
970-es évek
Századok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek Évek: 970 971 972 973 974 975 976 977 978 979.
Új!!: Adud ad-Daula és 970-es évek · Többet látni »
972
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 972 · Többet látni »
974
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 974 · Többet látni »
975
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 975 · Többet látni »
976
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 976 · Többet látni »
977
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 977 · Többet látni »
978
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 978 · Többet látni »
979
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 979 · Többet látni »
980
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 980 · Többet látni »
981
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 981 · Többet látni »
982
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 982 · Többet látni »
983
Nincs leírás.
Új!!: Adud ad-Daula és 983 · Többet látni »
