Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: A magyar kultúra napja, Április 11., Balla Zsófia, Bella István, Beney Zsuzsa, Borbély Szilárd, Covid19-pandémia, Ferencz Győző (költő), Géher István, Iain Lindsay, József Attila, Kalász Márton, Kántor Péter, Költészet, Költészet világnapja, Költészettan, Költő, Kodolányi Gyula, Lászlóffy Aladár, Magyar Írószövetség, Magyarok, Magyarország, Magyarország 1957–1989 között, Nemes Nagy Ágnes, Parti Nagy Lajos, Rendszerváltás Magyarországon, Szonett, Szonettkoszorú, Takács Zsuzsa (költő), Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Versmondás, Weöres Sándor.
A magyar kultúra napja
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
Új!!: A magyar költészet napja és A magyar kultúra napja · Többet látni »
Április 11.
Névnapok: Leó, Szaniszló + Ariel, Ariéla, Ariella, Arietta, Arlett, Gemma, Glenda, Glória, Godiva, Laura, Leon, Leona, Lionel, Szatmár.
Új!!: A magyar költészet napja és Április 11. · Többet látni »
Balla Zsófia
Balla Zsófia (Kolozsvár, 1949. január 15. –) erdélyi születésű magyar költő, újságíró, 2016 óta a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagja, Balla Károly író leánya.
Új!!: A magyar költészet napja és Balla Zsófia · Többet látni »
Bella István
Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. – Budapest, 2006. április 20.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító.
Új!!: A magyar költészet napja és Bella István · Többet látni »
Beney Zsuzsa
Beney Zsuzsa (Budapest, 1930. április 21. – Leányfalu, 2006. július 12.) magyar költő, író, esszéista, irodalomtörténész, tüdőgyógyász szakorvos, egyetemi tanár.
Új!!: A magyar költészet napja és Beney Zsuzsa · Többet látni »
Borbély Szilárd
Borbély Szilárd József (Fehérgyarmat, 1963. november 1. – Debrecen, 2014. február 19.) József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa (1998).
Új!!: A magyar költészet napja és Borbély Szilárd · Többet látni »
Covid19-pandémia
A Covid19-világjárvány a SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid19 elnevezésű betegséggel fertőző pandémia.
Új!!: A magyar költészet napja és Covid19-pandémia · Többet látni »
Ferencz Győző (költő)
Ferencz Győző (Budapest, 1954. április 4. –) József Attila-díjas magyar költő, irodalomtörténész, műfordító, professor emeritus.
Új!!: A magyar költészet napja és Ferencz Győző (költő) · Többet látni »
Géher István
Géher István (Budapest, 1940. január 15. – Budapest, 2012. június 11.) magyar költő, műfordító, esszéista, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa.
Új!!: A magyar költészet napja és Géher István · Többet látni »
Iain Lindsay
Iain Lindsay OBE diplomata, 2016-tól 2020-ig az Egyesült Királyság Magyarországra akkreditált nagykövete.
Új!!: A magyar költészet napja és Iain Lindsay · Többet látni »
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Új!!: A magyar költészet napja és József Attila · Többet látni »
Kalász Márton
Kalász Márton (Somberek, 1934. szeptember 8. – Budapest, 2021. december 30.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas (1971, 1987) magyar költő, író, műfordító, egyetemi tanár.
Új!!: A magyar költészet napja és Kalász Márton · Többet látni »
Kántor Péter
Kántor Péter (Budapest, 1949. november 5. – Budapest, 2021. július 21.) József Attila-díjjal (1994) és Magyarország Babérkoszorúja díjjal (2007) kitüntetett magyar költő, műfordító.
Új!!: A magyar költészet napja és Kántor Péter · Többet látni »
Költészet
A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.
Új!!: A magyar költészet napja és Költészet · Többet látni »
Költészet világnapja
#ÁTIRÁNYÍTÁS A költészet világnapja.
Új!!: A magyar költészet napja és Költészet világnapja · Többet látni »
Költészettan
A költészettan, vagy költői írásművek elmélete, latinos nevén poétika a költészet elmélete, tudománya.
Új!!: A magyar költészet napja és Költészettan · Többet látni »
Költő
Dante és az Isteni színjáték,http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/index.htm Dante Alighieri: Isteni színjáték, mek.oszk.hu freskó, Firenzei dóm (1465) A költő (latin eredetű szóval poéta) olyan ember, akinek hivatása a költészettel való foglalkozás, költeményeket, verseket ír.
Új!!: A magyar költészet napja és Költő · Többet látni »
Kodolányi Gyula
Kodolányi Gyula (Budapest, 1942. január 23. –) Kossuth-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, miniszterelnökségi államtitkár (1990–1994).
Új!!: A magyar költészet napja és Kodolányi Gyula · Többet látni »
Lászlóffy Aladár
Lászlóffy Aladár (Torda, 1937. május 18. – Budapest, 2009. április 20.) Kossuth-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Új!!: A magyar költészet napja és Lászlóffy Aladár · Többet látni »
Magyar Írószövetség
A Magyar Írószövetség, 1989 előtti nevén Magyar Írók Szövetsége a magyar írók 1945-ben alapított szakmai, érdekvédelmi és társadalmi szervezete.
Új!!: A magyar költészet napja és Magyar Írószövetség · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: A magyar költészet napja és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: A magyar költészet napja és Magyarország · Többet látni »
Magyarország 1957–1989 között
Magyarország 1956–1989 közötti időszaka, más néven a Kádár-korszak Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956.
Új!!: A magyar költészet napja és Magyarország 1957–1989 között · Többet látni »
Nemes Nagy Ágnes
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.
Új!!: A magyar költészet napja és Nemes Nagy Ágnes · Többet látni »
Parti Nagy Lajos
Interjú (2011) Závada Pállal (2014) Parti Nagy Lajos, írói álnevén Sárbogárdi Jolán (Szekszárd, 1953. október 12. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Új!!: A magyar költészet napja és Parti Nagy Lajos · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: A magyar költészet napja és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Szonett
Francesco Petrarca szobra, Uffizi, Firenze, Olaszország A szonett (olaszul: rövid dal) középkori eredetű, a reneszánsztól egész Európában elterjedt versszerkezet.
Új!!: A magyar költészet napja és Szonett · Többet látni »
Szonettkoszorú
A szonettkoszorú szigorú verstani szabályok szerint, költők által megalkotott szonettciklus, amely az itáliai reneszánsznak a poétikai formája volt.
Új!!: A magyar költészet napja és Szonettkoszorú · Többet látni »
Takács Zsuzsa (költő)
Takács Zsuzsa (Budapest, 1938. november 23. –) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, tanár.
Új!!: A magyar költészet napja és Takács Zsuzsa (költő) · Többet látni »
Tőzsér Árpád
Tőzsér Árpád (Gömörpéterfala, 1935. október 6. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas szlovákiai magyar író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító (cseh, szlovák, lengyel, orosz, francia) és egyetemi oktató, érdemes művész.
Új!!: A magyar költészet napja és Tőzsér Árpád · Többet látni »
Varró Dániel
Varró Dániel (Budapest, 1977. szeptember 11. –) József Attila-díjas magyar költő, műfordító.
Új!!: A magyar költészet napja és Varró Dániel · Többet látni »
Versmondás
Latinovits Zoltán szaval A versmondás, az irodalmi alkotások (versek, időnként prózai művek) művészi, élőszóbeli (akusztikai) megjelenítése, előadása; olyan primer és szekunder alkotás (produktív, illetve reproduktív), művészeti tevékenység egyszerre, amelyet egyrészt a vers tartalma, szövege, másrészt az előadó (versmondó, szavaló) egyénisége, habitusa, világlátása, gondolkodásmódja és tehetsége – olvasata –, határoz meg.
Új!!: A magyar költészet napja és Versmondás · Többet látni »
Weöres Sándor
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.
Új!!: A magyar költészet napja és Weöres Sándor · Többet látni »
