Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
150 kapcsolatok: A középkori Magyar Királyság története, A Magyar Királyság a 18. században, A török kiűzése Magyarországról, Abszolút monarchia, Érsekújvár, Bajor Hercegség, Batthyány család, Báthori István (nádor), Belgrád, Bocskai István, Bocskai-felkelés, Bosznia-Hercegovina, Buda (történelmi település), Buda ostroma (1541), Buda török kézre kerülése, Burgenlandi horvátok, Csernojevics Arzén, Csolnok, December 9., Dorog, Drinápolyi béke (1568), Ellenreformáció, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdődy család, Esztergom, Evangélikus kereszténység, Főkegyúri jog, Fekete-erdő, Felső-Magyarország, Gömör vármegye, Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso, Gubernium, Győr, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Habsburg–Jagelló házassági szerződés, Habsburg–Lotaringiai-ház, Harmincéves háború, Helytartótanács, História (folyóirat), Horvát nyelv, Horvátok, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc magyar király, I. János magyar király, I. József magyar király, I. Lipót magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Zsigmond lengyel király, ..., II. Ferdinánd magyar király, II. János magyar király, II. Lajos magyar király, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly magyar király, Illésházy István (nádor), István nádor, Jagelló Izabella magyar királyné, Kálvinizmus, Kecskeméti Károly (történész), Kiegyezés, Királyi Magyarország, Kiváltság, Klérus, Komárom története, Koncepciós per, Konföderáció, Kora újkori magyar történelem, Latin nyelv, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyi Kamara, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyar történelem, Magyar Udvari Kancellária, Magyarok, Magyarország uralkodóinak listája, Mária Terézia magyar királynő, Miksa magyar király, Mocsár, Mohácsi csata, Nagyharsányi csata, Nádasdy Tamás (nádor), Nádor, Német nyelv, Olasz nyelv, Oláh Miklós (esztergomi érsek), Országbíró, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Osztrák örökös tartományok, Osztrák Császárság, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Passzív ellenállás, Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600), Pázmány Péter, Pilisvörösvár, Pozsony, Radéczy István, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, Rákóczi-szabadságharc, Rákosi végzés, Római katolikus egyház, Rend (feudalizmus), Rendi országgyűlés, Román nyelv, Rudolf magyar király, Rutén nyelv, Soproni országgyűlés, Speyeri szerződés, Svábföld, Szent Erzsébet-dóm, Szepesi Kamara, Szerb nyelv, Szerbek, Szlovák nyelv, Szlovén nyelv, Török hódoltság, Tizenöt éves háború, Udvari Haditanács, Udvari Kamara, Unitarianizmus, V. Károly német-római császár, Váradi béke, Végvár, Zsidó vallás, Zsigmond magyar király, 1526. évi székesfehérvári országgyűlés, 1530-as évek, 1540-es évek, 1541, 1550-es évek, 1556, 1562, 1564, 1566, 1577, 1598, 16. század, 1608, 1629, 1681, 1687, 1687-es országgyűlés, 1693, 1694, 1700, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (100 több) »
A középkori Magyar Királyság története
Géza fejedelem nyugat felé fordult, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. (Nagy) Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és A középkori Magyar Királyság története · Többet látni »
A Magyar Királyság a 18. században
A 18.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és A Magyar Királyság a 18. században · Többet látni »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Abszolút monarchia · Többet látni »
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Érsekújvár · Többet látni »
Bajor Hercegség
A Bajor Hercegség a 10.-19.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Bajor Hercegség · Többet látni »
Batthyány család
II. Ulászlótól kapott címere A '''Batthyány család''' címere a Siebmacher féle címeres könyvből Batthyány I. Ádám (1610 – 1659), királyi kamarás Herceg németújvári Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök Batthyány-Strattmann Fülöp (1781–1870), Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos Boldog herceg németújvári Batthyány-Strattmann László (1870–1931), a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja A gróf németújvári Batthyány család egy magyar főnemesi család, amely mai napig élő tagokkal rendelkezik.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Batthyány család · Többet látni »
Báthori István (nádor)
Ecsedi Báthori (III.) István (1480-as évek közepe – Dévény, 1530. május 8.Markó L. könyvében május 8., a Magyar életrajzi lexikonban május 3.) ragadványneve „Sánta”.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Báthori István (nádor) · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Belgrád · Többet látni »
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Bocskai István · Többet látni »
Bocskai-felkelés
A Bocskai-felkelés vagy Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Bocskai-felkelés · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Buda ostroma (1541)
Buda ostroma (1541) Buda ostroma 1541.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Buda ostroma (1541) · Többet látni »
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Buda török kézre kerülése · Többet látni »
Burgenlandi horvátok
Burgenlandi horvátok vagy más néven gradistyei horvátok (IPA) horvát etnikai csoport, akik Burgenland tartományban, Nyugat-Magyarországon ill.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Burgenlandi horvátok · Többet látni »
Csernojevics Arzén
Csernojevics Arzén (III. Arsenije Čarnojević, Csarnojevics Arszenije, Arsenius; – Арсеније III Чарнојевић – Аесеније III Црнојевић – Αρσένιος Τσιρνόγεβιτς) (Cetinje-Bajice, 1633 körül – Bécs, 1706. október 27.) ipeki (ma Peja) pátriárka, majd szentendrei (krusedoli) metropolita.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Csernojevics Arzén · Többet látni »
Csolnok
Csolnok község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Csolnok · Többet látni »
December 9.
Névnapok: Natália + Ábel, Delila, Filotea, Gardénia, Georgina, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Leona, Natali, Natasa, Noella, Péter, Pető, Piládész, Üdvöske, Valéria, Zsorzsett.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és December 9. · Többet látni »
Dorog
Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Dorog · Többet látni »
Drinápolyi béke (1568)
Az Oszmán Birodalom kiterjedése 1566-ban Az Oszmán Birodalom térképe (1481–1683) A drinápolyi béke 1568.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Drinápolyi béke (1568) · Többet látni »
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Ellenreformáció · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Erdődy család
Az Erdődy (Erdődi) család (monyorókeréki és monoszlói) a Bakócz családtól származik, akik eredetileg a Drágffyak jobbágyai voltak, és a papi pályára lépve emelkedtek fel.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Erdődy család · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Esztergom · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Főkegyúri jog
A főkegyúri jog (más néven királyi legfőbb kegyúri jog; latinul ius supremi patronatus) a Magyarország apostoli királyának felségjoga volt.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Főkegyúri jog · Többet látni »
Fekete-erdő
A Fekete-erdő (németül Schwarzwald) erdővel borított hegyvidék Baden-Württembergben, Németország délnyugati részén.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Fekete-erdő · Többet látni »
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Felső-Magyarország · Többet látni »
Gömör vármegye
Gömör vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Gömörvár központtal.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Gömör vármegye · Többet látni »
Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso
Giovan Giacomo Barbiano, Belgioioso grófja ((1565 – Liège, 1626. október 18.) olasz nemesi családból származó gróf, német-római császári katonatiszt, kassai főkapitány. Egyéb névformái: Giovan Giacomo da Barbiano, kortárs dokumentumokban előfordulnak a németes Johann Jakob (von) Barbiano és a magyaros Barbiano Belgiosi János Jakab névformák is. Nemesi utónevét (ejtsd kb. beldzsojózó) időnként Belgiojoso betűzéssel is írják.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso · Többet látni »
Gubernium
Az Erdélyi Királyi Gubernium (kormányzóság) a magyarországi Helytartótanács erdélyi megfelelője volt.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Gubernium · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Győr · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg-ház · Többet látni »
Habsburg–Jagelló házassági szerződés
A Habsburg–Jagelló házassági szerződés vagy Jagelló–Habsburg házassági szerződés a Bécsújhelyen, 1506.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg–Jagelló házassági szerződés · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Habsburg–Lotaringiai-ház · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Harmincéves háború · Többet látni »
Helytartótanács
A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Helytartótanács · Többet látni »
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és História (folyóirat) · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Horvátok · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Ferenc magyar király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és I. János magyar király · Többet látni »
I. József magyar király
I. József (Bécs, 1678.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és I. József magyar király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Lipót magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Zsigmond lengyel király
I.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és I. Zsigmond lengyel király · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és II. János magyar király · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és II. Lajos magyar király · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és III. Károly magyar király · Többet látni »
Illésházy István (nádor)
Illésházai gróf (korábban báró) Illésházy István (1541 márciusa – Bécs, 1609. május 5.) protestáns főnemes, főispán, 1608 és 1609 között Magyarország nádora.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Illésházy István (nádor) · Többet látni »
István nádor
Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Österreich) (Buda, 1817. szeptember 14. – Menton, 1867. február 19.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és István nádor · Többet látni »
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Kálvinizmus · Többet látni »
Kecskeméti Károly (történész)
Kecskeméti Károly (Budapest, 1933. augusztus 19. – Párizs, 2021. április 2.) franciaországi magyar levéltáros-történész.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Kecskeméti Károly (történész) · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Kiegyezés · Többet látni »
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Királyi Magyarország · Többet látni »
Kiváltság
pannonhalmi kiváltságlevél A kiváltság (privilégium) a szónak tágabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes vagy közönséges jogtól (jus generale, commune). A kivételes jog lehet kedvező (favorabile) vagy hátrányos (odiosum) aszerint, hogy az érintett jogait a közönséges joggal szemben kitágítja vagy megszorítja.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Kiváltság · Többet látni »
Klérus
Klérus A klérus valamely vallásban a papok testületét jelenti szemben a világi hívőkkel, a laikusokkal.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Klérus · Többet látni »
Komárom története
Az izsai Leányvár egykori római légiós települése (Celemantia) A mai Komárom (szlovákul Komárno, Szlovákia) területe valószínűleg a korai bronzkor óta folyamatosan lakott volt, ezt az itt előkerült régészeti leletek is bizonyítják.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Komárom története · Többet látni »
Koncepciós per
A koncepciós per (vagy kirakatper) olyan per, melyet egy előre megtervezett (általában politikai) koncepció szerint folytatnak le.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Koncepciós per · Többet látni »
Konföderáció
A Német Szövetség uralkodóinak találkozója Frankfurtban, 1863. A konföderáció államjogi értelemben szuverén államok vagy közösségek olyan együttműködő csoportja, melynek tagjai megőrzik nemzetközi jogalanyiságukat, nem hoznak létre új, a tagállamok felett álló állami szervezetet, csak közös, illetve közössé tett ügyeik intézésére létesítenek közös szervezet(ek)et.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Konföderáció · Többet látni »
Kora újkori magyar történelem
Kora újkori magyar történelem alatt a 16–18.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Kora újkori magyar történelem · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Latin nyelv · Többet látni »
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar belháború (1526–38) · Többet látni »
Magyar Királyi Kamara
A Magyar Kamara (Camera Hungarica) a gazdasági-pénzügyi igazgatás országos kormányzati szerve volt a 16. századtól.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar Királyi Kamara · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar történelem · Többet látni »
Magyar Udvari Kancellária
A mohácsi csatavesztés után a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom egyik belső állama lett.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyar Udvari Kancellária · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyarok · Többet látni »
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Miksa magyar király · Többet látni »
Mocsár
Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Mocsár · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Mohácsi csata · Többet látni »
Nagyharsányi csata
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Nagyharsányi csata · Többet látni »
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Nádasdy Tamás (nádor) · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Nádor · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Német nyelv · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Olasz nyelv · Többet látni »
Oláh Miklós (esztergomi érsek)
Nagyszeminárium épületén Nicolaus Olahus/Oláh Miklós ELTE Egyetemi Könyvtár mai épülete Oláh Miklós (Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15.) anyai ágon magyar, apai ágon román származású humanista és történész, aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Oláh Miklós (esztergomi érsek) · Többet látni »
Országbíró
Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Országbíró · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Osztrák örökös tartományok
A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák Császárság · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Partium · Többet látni »
Passzív ellenállás
A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia az erőszakmentes ellenállás egy formája.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Passzív ellenállás · Többet látni »
Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)
Pozsonyi gróf Pálffy (II.) Miklós (Csábrág, 1552. december 7. – Vöröskő vára, 1600. április 23.) hadvezér, akit kortársai, mint a keresztény hősiesség példaképét ünnepelték.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600) · Többet látni »
Pázmány Péter
Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Pázmány Péter · Többet látni »
Pilisvörösvár
Pilisvörösvár város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Pilisvörösvár · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Pozsony · Többet látni »
Radéczy István
Radéczy István egri püspök címere, 1574 Radéczy (Radbezy, Rádeczy, Radetius) István (fl. 1555–†1586. február 4.), 1568-tól a Magyar Kamara elnöke, 1572-től egri püspök, 1573-tól királyi helytartó.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Radéczy István · Többet látni »
Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem
Báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond (Felsővadász, 1544 vagy 1554 vagy 1555 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem (1607–1608) halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Rákosi végzés
A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Rákosi végzés · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rend (feudalizmus)
harmadik rend ábrázolása egy középkori kódexből Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Rend (feudalizmus) · Többet látni »
Rendi országgyűlés
A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Rendi országgyűlés · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Román nyelv · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Rudolf magyar király · Többet látni »
Rutén nyelv
A rutén nyelv egy történelmi keleti szláv írott nyelv, amely hivatalos nyelv volt a Litván Nagyfejedelemségben és a lengyel–litván nemesi köztársaság keleti szláv területein.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Rutén nyelv · Többet látni »
Soproni országgyűlés
A soproni országgyűlés az 1681-es évben I. Lipót magyar király által Sopronba összehívott országgyűlés volt.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Soproni országgyűlés · Többet látni »
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Speyeri szerződés · Többet látni »
Svábföld
Schwaben körzete. Svábföld Németország egyik történeti, nyelvi, etnikai régiója, nagyjából a mai Baden-Württemberg tartományt és Bajorország nyugati részét valamint Svájc északabbi részét foglalja magában.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Svábföld · Többet látni »
Szent Erzsébet-dóm
A Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Kassa egyik legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb székesegyháza.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Szent Erzsébet-dóm · Többet látni »
Szepesi Kamara
A Szepesi Kamara a bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv volt a Magyar Királyságban.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Szepesi Kamara · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Szerbek · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Szlovák nyelv · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Szlovén nyelv · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Török hódoltság · Többet látni »
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Tizenöt éves háború · Többet látni »
Udvari Haditanács
Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Udvari Haditanács · Többet látni »
Udvari Kamara
Az Udvari Kamara (eredeti nevén Hofkammer) a Habsburg Birodalom központi pénzügyigazgatási szerve volt 1526 és 1849 között.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Udvari Kamara · Többet látni »
Unitarianizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Unitarianizmus · Többet látni »
V. Károly német-római császár
V.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és V. Károly német-római császár · Többet látni »
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Váradi béke · Többet látni »
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Végvár · Többet látni »
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Zsidó vallás · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1526. évi székesfehérvári országgyűlés
Az 1526.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1526. évi székesfehérvári országgyűlés · Többet látni »
1530-as évek
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1530-as évek · Többet látni »
1540-es évek
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1540-es évek · Többet látni »
1541
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1541 · Többet látni »
1550-es évek
----.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1550-es évek · Többet látni »
1556
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1556 · Többet látni »
1562
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1562 · Többet látni »
1564
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1564 · Többet látni »
1566
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1566 · Többet látni »
1577
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1577 · Többet látni »
1598
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1598 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 16. század · Többet látni »
1608
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1608 · Többet látni »
1629
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1629 · Többet látni »
1681
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1681 · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1687 · Többet látni »
1687-es országgyűlés
Az 1683 utáni másfél évtizedben a Habsburg Birodalom csapatai az oszmán hadsereget fokozatosan kiszorították Magyarország területéről.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1687-es országgyűlés · Többet látni »
1693
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1693 · Többet látni »
1694
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1694 · Többet látni »
1700
Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1700 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: A Magyar Királyság a kora újkorban és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
