Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: Adolf Hitler, Allegória, Attila hun király, Árpád-ház, Dráva, Duna, Harmadik Birodalom, Horogkereszt, Hungarizmus, Hunok, I. István magyar király, I. László magyar király, Imre magyar király, Keresztes-Fischer Ferenc, Magyar Anjou Legendárium, Magyar Királyság, Magyarország, Mátra, Mongolok, Nemzet Akaratának Pártja, Szálasi Ferenc, Száva, Szentség, Szlovákia, Szlovákok, Tátra (hegység), Tisza, Turanizmus, Werbőczy István.
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Adolf Hitler · Többet látni »
Allegória
Dürer: ''Melankólia I.'', 1514) Az allegória (görög: allégorein.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Allegória · Többet látni »
Attila hun király
Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Attila hun király · Többet látni »
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Árpád-ház · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Dráva · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Duna · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Horogkereszt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szvasztika.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Horogkereszt · Többet látni »
Hungarizmus
Nyilaskeresztes honvédtisztek 1944. október 16-án Budapesten. A hungarizmus 1930-1945 közötti magyar nemzetiszocialista mozgalom, eszmerendszer.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Hungarizmus · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Hunok · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és I. István magyar király · Többet látni »
I. László magyar király
I.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és I. László magyar király · Többet látni »
Imre magyar király
Imre (horvátul: Emerik), (Székesfehérvár, 1174 – Esztergom, 1204. november 30.) Magyarország királya 1196-tól, szerb király 1201-től, 1204-es haláláig.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Imre magyar király · Többet látni »
Keresztes-Fischer Ferenc
Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc (született Fischer Ferenc; Pécs, Ausztria–Magyarország, 1881. február 18. – Bécs, Osztrák Köztársaság, 1948. március 3.), magyar ügyvéd, politikus, korábban k. u. k. főhadnagy, előbb Baranya, Pécs és Somogy vármegye főispánja, majd a Magyar Királyság belügyminisztere 1931 és 1935 (a Károlyi Gyula- és a Gömbös-kormányok), valamint 1938 és 1944 között (az Imrédy-, a második Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormányok alatt), továbbá az ország ideiglenes miniszterelnöki teendőinek betöltője gróf Teleki Pál halálakor (1941. április 3.), majd Dr. Bárdossy László lemondását követően (1942. március 7–9. között).
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Keresztes-Fischer Ferenc · Többet látni »
Magyar Anjou Legendárium
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Anjou-legendárium.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Magyar Anjou Legendárium · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Magyarország · Többet látni »
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Mátra · Többet látni »
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Mongolok · Többet látni »
Nemzet Akaratának Pártja
A Nemzet Akaratának Pártja (más néven Nemzeti Akarat Pártja vagy Nemzeti Akarat Párt, röviden NAP) egy 1935 és 1937 között létezett szélsőjobboldali párt volt Magyarországon, amit Szálasi Ferenc alapított.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Nemzet Akaratának Pártja · Többet látni »
Szálasi Ferenc
Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. január 6. – Budapest, Lipótváros, 1946. március 12.) hungarista politikus, katonatiszt.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Szálasi Ferenc · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Száva · Többet látni »
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Szentség · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Szlovákia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Szlovákok · Többet látni »
Tátra (hegység)
A Tátra (szlovákul és lengyelül Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Tátra (hegység) · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Tisza · Többet látni »
Turanizmus
Habsburg József Ferenc főherceg, a Magyar Turáni Társaság első fővédnöke A turanizmus, turánizmus vagy az úgynevezett turáni gondolat az úgynevezett turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Turanizmus · Többet látni »
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
Új!!: A Hungarista Mozgalom jelképei és Werbőczy István · Többet látni »
