Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
5 kapcsolatok: Aphélium, December 31., Január 1., Kisbolygó, 90377 Sedna.
Aphélium
A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük Az aphélium (néha helytelen átírással afélium, mivel az ap(o)+hélium összetételéről van szó, ez csak egy véletlen hangtalálkozás, nem betűkapcsolat, így f-fel ejteni hibás) vagy naptávolpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naptól a legtávolabb esik.
Új!!: 8. évezred és Aphélium · Többet látni »
December 31.
Az év utolsó napja.
Új!!: 8. évezred és December 31. · Többet látni »
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Új!!: 8. évezred és Január 1. · Többet látni »
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Új!!: 8. évezred és Kisbolygó · Többet látni »
90377 Sedna
A Sedna pályája. Az óramutató járásának irányában a Naprendszert egyre jobban kicsinyítve: Baloldalt felül a legelső képen a belső Naprendszer, a kisbolygóövvel Jupiterig. A második képen a teljes Naprendszer a Kuiper-övvel, és a Sedna, pályájának Naphoz legközelebbi pontján. A harmadik képen a Sedna teljes elnyúlt pályáját látjuk. A negyedik képen az Oort-felhő van, ahogy korábban elképzeltük, közepén a Sedna pályájával. A Sedna megtalálása azt mutatja, hogy egy belsőbb része is van az Oort-felhőnek A 90377 Sedna (szimbólum) Neptunuszon túli törpebolygó, melyet 2003.
