Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
42 kapcsolatok: Adony (település), Érd, Baranya vármegye, Barcs, Bonyhád, Botykapeterd, Budapest, Budapest XXII. kerülete, Darány, Dél-Dunántúl, Duna, Dunaújváros, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Ercsi, Fejér vármegye, Hidas, Istvándi, Iváncsa, Kacsóta, Kakasd, Kisdobsza, Magyarország, Mecsek, Mecseknádasd, Nagydobsza, Nagypeterd, Paks, Pécs, Pécsvárad, Pest vármegye, Rácalmás, Somogy vármegye, Százhalombatta, Szekszárd, Szentlőrinc, Szigetvár, Tolna (Magyarország), Tolna vármegye, 56-os főút (Magyarország), 5613-as mellékút (Magyarország), 6544-es mellékút (Magyarország).
Adony (település)
Adony (római kori latin nevén: Vetus Salina, a 17. században: Rácadony, 1882 és 1902 között: Duna-Adony) város Fejér vármegye Dunaújvárosi járásában.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Adony (település) · Többet látni »
Érd
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Érd · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Baranya vármegye · Többet látni »
Barcs
Barcs város Somogy vármegyében, a Barcsi járás székhelye.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Barcs · Többet látni »
Bonyhád
Bonyhád Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Bonyhád · Többet látni »
Botykapeterd
Botykapeterd község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Botykapeterd · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Budapest · Többet látni »
Budapest XXII. kerülete
Budapest XXII.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Budapest XXII. kerülete · Többet látni »
Darány
Darány község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Darány · Többet látni »
Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Dél-Dunántúl · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Duna · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Dunaújváros · Többet látni »
Dunaföldvár
Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna vármegye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér vármegyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Dunaföldvár · Többet látni »
Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Dunaszentgyörgy · Többet látni »
Ercsi
Ercsi város Fejér vármegye északkeleti szélén a Duna jobb partján, a Martonvásári járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Ercsi · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Fejér vármegye · Többet látni »
Hidas
Hidas község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban, Bonyhád és Mecseknádasd között.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Hidas · Többet látni »
Istvándi
Istvándi község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Istvándi · Többet látni »
Iváncsa
Iváncsa község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Iváncsa · Többet látni »
Kacsóta
Kacsóta község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Kacsóta · Többet látni »
Kakasd
Kakasd (németül Kockrsch) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Kakasd · Többet látni »
Kisdobsza
Kisdobsza község Baranya vérmegyében, a Szigetvári járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Kisdobsza · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Magyarország · Többet látni »
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Mecsek · Többet látni »
Mecseknádasd
Mecseknádasd község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Mecseknádasd · Többet látni »
Nagydobsza
Nagydobsza község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Nagydobsza · Többet látni »
Nagypeterd
Nagypeterd egy község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Nagypeterd · Többet látni »
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Paks · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Pécs · Többet látni »
Pécsvárad
Pécsvárad (vagy Petschwar) város Baranya vármegyében, a Pécsváradi járás székhelye.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Pécsvárad · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Pest vármegye · Többet látni »
Rácalmás
Rácalmás Duna-parti város Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Rácalmás · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Somogy vármegye · Többet látni »
Százhalombatta
Százhalombatta város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak második legnépesebb települése Érd után.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Százhalombatta · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Szekszárd · Többet látni »
Szentlőrinc
Szentlőrinc város Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járás székhelye.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Szentlőrinc · Többet látni »
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Szigetvár · Többet látni »
Tolna (Magyarország)
Tolna (németül: Tolnau) város Tolna vármegyében, a Tolnai járás székhelye.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Tolna (Magyarország) · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és Tolna vármegye · Többet látni »
56-os főút (Magyarország)
Az 56-os számú főút a Dél-Dunántúlon a Duna mentén húzódó másodrendű főútvonal, amely Szekszárdot köti össze az udvari határátkelőivel.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és 56-os főút (Magyarország) · Többet látni »
5613-as mellékút (Magyarország)
Az 5613-as mellékút egy valamivel több, mint 5 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Baranya vármegye területén; vonalvezetése alapján úgy tűnik, hogy régen, évtizedekkel korábban a Pécsre vezető országút (vagyis a mai 6-os főút elődje) Mecseken átvezető szakaszának része volt.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és 5613-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
6544-es mellékút (Magyarország)
A 6544-os számú mellékút egy bő tizenegy kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Baranya vármegyében; Pécsvárad számára biztosít közúti közlekedési kapcsolatokat keleti és nyugati irányban egyaránt.
Új!!: 6-os főút (Magyarország) és 6544-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
