Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: André Abegglen, Antonín Puč, Ausztria, Csehszlovák labdarúgó-válogatott, Csehszlovákia, Európa-kupa, František Svoboda, Giuseppe Meazza, Hirzer Ferenc, Johann Horvath, Josef Silný, Kohut Vilmos, Magyar labdarúgó-válogatott, Magyarország, Max Abegglen, Olasz labdarúgó-válogatott, Olaszország, Osztrák labdarúgó-válogatott, Siegl József, Svájc, Svájci labdarúgó-válogatott, Takács József (labdarúgó, 1904), 1927, 1930, 1931–1932-es Európa-kupa.
André Abegglen
André Abegglen (Genf, 1909. március 7. – Zürich, 1944. november 8.) svájci válogatott labdarúgó, csatár.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és André Abegglen · Többet látni »
Antonín Puč
Antonín Puč (Jinonice, 1907. május 16. – Prága, 1988. április 18.) világbajnoki ezüstérmes csehszlovák válogatott labdarúgó.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Antonín Puč · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Ausztria · Többet látni »
Csehszlovák labdarúgó-válogatott
A csehszlovák labdarúgó-válogatott Csehszlovákia nemzeti csapata volt 1920 és 1993 között, amelyet a Csehszlovák labdarúgó-szövetség (csehül: Československý fotbalový svaz, szlovákul: Československé národné futbalové mužstvo) irányított.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Csehszlovák labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Csehszlovákia · Többet látni »
Európa-kupa
Az Európa-kupa, eredeti nevén Coupe Internationale européenne Közép-Európa első nemzetközi labdarúgó kupasorozata, amelyben válogatottak szerepeltek.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Európa-kupa · Többet látni »
František Svoboda
František Svoboda (Bécs, 1906. augusztus 5. – 1948. július 6.) világbajnoki ezüstérmes csehszlovák válogatott labdarúgó.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és František Svoboda · Többet látni »
Giuseppe Meazza
Giuseppe Meazza (Milánó, 1910. augusztus 23. – Lissone, 1979. augusztus 21.) olasz válogatott labdarúgó.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Giuseppe Meazza · Többet látni »
Hirzer Ferenc
Hirzer Ferenc, Híres (Budapest, 1902. november 21. – Trento, 1957. április 28.) magyar válogatott labdarúgó, csatár.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Hirzer Ferenc · Többet látni »
Johann Horvath
Johann „Hans” Horvath (1903. május 20. – 1968. július 30.) osztrák labdarúgócsatár.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Johann Horvath · Többet látni »
Josef Silný
Josef Silný (Kroměříž, 1902. január 23. – 1981. május 15.) világbajnoki ezüstérmes csehszlovák válogatott labdarúgó.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Josef Silný · Többet látni »
Kohut Vilmos
Kohut Vilmos, eredeti nevén Kohaut (Budapest, 1906. július 17. – Budapest, 1986. február 18.) világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Kohut Vilmos · Többet látni »
Magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Magyarország · Többet látni »
Max Abegglen
Max „Xam” Abegglen (Neuchâtel, 1902. április 11. – Zermatt, 1970. augusztus 25.) svájci labdarúgócsatár.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Max Abegglen · Többet látni »
Olasz labdarúgó-válogatott
Az olasz labdarúgó-válogatott (röviden olasz válogatott) Olaszország nemzeti csapata, amelyet az Olasz labdarúgó-szövetség (olaszul: Federazione Italiana Giuoco Calcio) irányít.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Olasz labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Olaszország · Többet látni »
Osztrák labdarúgó-válogatott
Az osztrák labdarúgó-válogatott Ausztria nemzeti csapata, amelyet az Osztrák labdarúgó-szövetség (Németül: Österreichischer Fußball Bund) irányít.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Osztrák labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Siegl József
Siegl József, 1934-től Szörényi (Budapest, 1894. május 29. – Budapest, 1981. szeptember 16.) válogatott labdarúgó, balhátvéd, lakatos segéd.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Siegl József · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Svájc · Többet látni »
Svájci labdarúgó-válogatott
A svájci labdarúgó-válogatott Svájc nemzeti csapata, amelyet a svájci labdarúgó-szövetség (franciául: Association Suisse de Football, németül: Schweizerischer Fussballverband, olaszul: Associazione Svizzera di Football) irányít.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Svájci labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Takács József (labdarúgó, 1904)
Takács József (Budapest, 1904. június 30. – Budapest, 1983. szeptember 3.) a Vasas, a Ferencvárosi TC és a magyar labdarúgó-válogatott egykori csatára.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és Takács József (labdarúgó, 1904) · Többet látni »
1927
Nincs leírás.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és 1927 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és 1930 · Többet látni »
1931–1932-es Európa-kupa
Az 1931–1932-es Európa-kupa az Európa-kupa történetének második kiírása volt.
Új!!: 1927–1930-as Európa-kupa és 1931–1932-es Európa-kupa · Többet látni »
